Nyugdíj - Gyűlnek az aláírások a népszavazáshoz

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:03
Mind kevesebbeknek kell eltartaniuk mind többeket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A fejlett társadalmak mindenhol a nyugdíjkorhatár megemelésével és a nyugdíjazás feltételeinek szigorításával válaszoltak a társadalom öregedésére, a nyugdíjkasszák befizetéseinek csökkenésére. A kérdést sikeresen kezelő országokban azonban sokkal rugalmasabb foglalkoztatási feltételek, bőkezűbb munkanélküli ellátások és az alacsonyabb összegű korengedményes nyugdíjak választásának lehetősége segíti az idős embereket.

Szép csendben gyűlik a népszavazáshoz szükséges 200 ezer hiteles aláírás a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának kérdéséről, de valójában az egész magyar nyugdíjrendszer jövője a tét. Nem véletlenül hangsúlyozza a Liga Szakszervezetek elnöke, hogy nem akarnak ők feltétlenül 4-5 milliárdot kivenni az államkasszából egy népszavazásra, csak lássa már be a kormány, hogy tárgyalni kellene a nyugdíjrendszer átalakításáról, mert amikor 2011 végén eldöntötték a korábbi kedvezmények eltörlését, akkor százezreket taszítottak légüres térbe és nincs válasz arra sem, hogy miből élnek az öregek 20-30 év múlva.

Kormánynak és ellenzéknek, pártoknak és szakszervezeteknek, munkaadóknak és munkavállalóknak, társadalomkutatóknak és nyugdíjas szervezeteknek kellene tárgyalóasztalhoz ülniük, a jó nemzetközi példák alapján sok kérdést megvitatniuk és eldönteniük – foglalkoztatástól, egészségügyi és oktatási tervektől a nyugdíjakig. Mert, ha alacsony a foglalkoztatás és egyre több a közmunkás, ha három hónap a munkanélküli segély, ha képzetlen tömegeket termel az oktatási rendszer, ha magas a korai halálozás, mert foghíjas az ellátórendszer, ha 50 fölött széles rétegnek nincs munkája, jövedelme, akkor a mindenféle szociális gondoskodásból kiszoruló, egyre szegényedő és beteg százezreknek a nyugdíj kínálja az egyetlen menekülési útvonalat az éhezés elől. Még akkor is, ha Európa egyik legalacsonyabb vásárlóértékű ellátásait fizeti ki a nyugdíjrendszer. Rohamtempóban öregszik a népesség, 2060-ra majdnem kétmillióval kevesebben leszünk, és a lakosság csaknem harmada (29 százaléka) a 65 évnél idősebbek közül kerül ki.

Komplex megoldások kellenek

A férfiak 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának kérdése egy sok szempontból elrontott társadalompolitika elleni tiltakozás tünete, amit éppen ezért nem lehet csak a nemek közötti egyenlőség, vagy a szűk nyugdíjkassza oldaláról megközelíteni. A dánok vagy a hollandok nálunk sikeresebben kezelik a maguk hasonló gondjait, mert komplex megoldásokat kerestek és találtak. De ha már belekezdtünk, érdemes alaposabban is körülnézni.

Mind kevesebbeknek kell eltartaniuk mind többeket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

Mind kevesebbeknek kell eltartaniuk mind többeket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

A nyugellátások kifizetése szempontjából fontos, hogy a 60 éves korban várható élettartam is kitolódott, bár elmarad a kontinens nyugati felének éveitől. 2013-ban a 60 éves korban várható életszakasz a magyar férfiaknál 17,4 év, a nőknél 21,9 év volt és a férfiak megkezdték a felzárkózást. Valamennyi nyugdíjrendszer, így a magyar is a nyugdíjba vonulás idejének későbbre tolásával válaszol erre a kihívásra. 1996-ban a magyar nők még átlagosan 54,3 éves korukban mentek nyugállományba, a férfiak pedig 58,7 évesen. A korhatár emelése és a jogosultság feltételeinek szigorítása után, 2013-ban már 59,4 volt a nyugdíjba vonuló nők, és 62,2 a férfiak átlagos életkora és az emelkedés a 2009-ben hozott döntés értelmében folytatódik, míg eljutunk odáig, hogy az 1957-ben született évfolyam egységesen a 65. életévének betöltése után tud nyugdíjba menni.

A nyugdíjkorhatár emelésének lépései
2010. január 1-től
Születési év Nyugdíjba vonulás lehetősége
1952  62. év betöltése utáni 183. napon
1953 betöltött 63. év
1954 63. év betöltése utáni 183. napon
1955 betöltött 64. év
1956 64. év beöltése utáni 183. napon
1957 betöltött 65. év

Eddig semmi újdonság nincs, a legtöbb ország már felemelte a korhatárt, sőt van, ahol a mienknél magasabban húzták azt meg. Az életkor elérése mellett a nyugdíj másik szükséges eleme a megszerzett szolgálati idő – és ezen a ponton már nagyobb eltérések vannak az európai országok között. Nálunk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) rendelkezései szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Angliában például mindössze 7,5 év szolgálati idő kell ahhoz, hogy valaki már kapjon alapnyugdíjat, de ennek maximális összege, vagyis heti csaknem 116 font csak igazolt 30 éves munkaviszony után jár. A szigetországban is most emelik a női nyugdíjkorhatárt, öt év múlva egységesen 65 évesen mehet nyugállományba az állami és a versenyszféra valamennyi munkavállalója.

Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba, de 2024 után itt is emelkedni kezd a női korhatár. Az ellátáshoz legalább 15 járulékfizető év szükséges az utóbbi 30 éven belül. Franciaországban 2010-ben zárult le a nyugdíjreform, amelynek eredményeként 2017-ig fokozatosan emelkedik 62 évre a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára. Teljes összegű nyugdíjra viszont csak az jogosult, aki 41,5 év szolgálati időt tud igazolni, de 2035-ig ez 43 évre növekszik.

Németországban 45 évnyi járulékfizetés után most a munkavállalók 63 éves koruktól teljes értékű nyugdíjban részesülhetnek, bár a hivatalos nyugdíjkorhatár 67 év. Egy éve lépett életbe a nyugdíjreform, ennek alapján az 1964 után születettek 45 évi járulékfizetés után is már csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba. A szigorításokra főként azért volt szükség, mert a németek körében egyre erőteljesebb az igény a részmunkaidős foglalkoztatásra, ami értelemszerűen alacsonyabb járulékbefizetéseket eredményez.

Ez a modell terjedt el Svédországban és különösen Hollandiában, ahol kiemelkedően sikeres a nyugdíjrendszer válságának kezelése mellett a foglalkoztatási gondok megoldása is, aminek legfontosabb része, hogy minél tovább munkát adjanak a még dolgozni képes tömegeknek. A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-as statisztikáiból az derül ki, hogy ezekben az országokban a 60-64 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitása meghaladja a 60-70 százalékot, míg nálunk a legrosszabb a helyzet: ennek a korosztálynak már csak 20 százaléka dolgozik.

A nagyvonalú állam büntet

Magyarországon felemás helyzet alakult ki. Az állam az egyik oldalon a munkahelyvédelmi akcióterv keretében adókedvezményekkel segíti a nyugdíj előtti korosztályt foglalkoztató munkaadókat, ugyanakkor megalázó módon bünteti azokat a dolgozókat, akik elveszítik a munkájukat és esélyük sincs rá, hogy újat találjanak, márpedig 60-hoz közeledve egyre inkább ez a helyzet. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás mindössze 3 hónapig jár, utána csak szociális segélyért állhatnak sorba a járási hivatalokban, vagy pár ezer forintos települési támogatásért kuncsoroghatnak az önkormányzatoknál.

A hvg.hu egyik tavaly novemberi összeállítása szerint Hollandiában 2000 óta bárki részmunkaidőben dolgozhat, ha ez neki jobb és ez ellen a munkaadók nem sokat tehetnek. Az igényt jelzi, hogy ma már a hollandok fele így dolgozik, amivel számtalan társadalmi problémát sikerül kezelniük. A gyermeknevelés mellett ugyanis könnyebben térnek vissza a munkahelyekre a fiatal nők, ha részmunkaidőben dolgozhatnak, a nyugdíjba készülőknek pedig a fokozatos visszavonulásra ad esélyt ez a forma. Nem ritka tehát, hogy 2-3 ember tölt be egy főállást. Mi az OECD statisztikákban ezen a téren is az utolsók közt vagyunk.

Az aktív korú magyar lakosság több mint 71 százaléka véli úgy, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő ahhoz, hogy megéljen belőle, vagyis mindössze 18 százalék gondolja úgy, hogy ki tud majd jönni a nyugdíjából. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 60 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása és nem is tervez ilyet, derült ki korábban az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár egyik felméréséből. Összességében tehát a magyar fizetésekkel van a baj, ezek túl alacsonyak, a nyugdíjak vásárlóértéke nemzetközi összevetésben ezért olyan kicsi, nem pedig a magyar nyugdíjrendszer hibájából.

Tavaly az állam 2,182 millió idős embernek utalt ki valamekkora összeget nyugellátás címén, átlagosan havonta 111 630 forintot. Ez közel 3 ezer milliárd, egész pontosan 2922 milliárd forintos éves költséget jelentett a nyugdíjkasszának. A Nemzetgazdasági Minisztérium most azzal riogatja a nyugdíjasokat, hogy ha az éves bevétel nem lesz több – márpedig a foglalkoztatási helyzet alapján ez nem várható, akkor ugyanezeket a milliárdokat 150 ezer fővel több ember között kell majd szétosztani, ha a népszavazás rákényszeríti a kormányt a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának engedélyezésére. Ez szerintük csak úgy lenne lehetséges, ha a havi nyugdíjkifizetések átlaga 104,5 ezer forintra csökkenne. Erre mondták azt egységesen néhány napja a Népszavának nyilatkozó nyugdíjszakértők, érdekvédők és ellenzéki politikusok, hogy cinikus zsarolásnak, a megszokott fideszes megosztó politika újabb megnyilvánulásának tartják a riogatást.

Válasz a sunnyogásra

Elérkeztünk tehát a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonuláshoz, amely az egyetlen kedvezmény a nyugdíjba készülő magyar nőknek. A férfiakat hátrányosan érintő lehetőséggel azonban a szakértőknek akkor is bajuk van, ha elismerik a diszkriminációt. Csak néhány kényelmes évet nyernek azok a nők, akik tömegesen kérték idő előtti nyugdíjazásukat, ha összegyűlt a 40 év szolgálati idejük. Így értékelte a nyugdíjba készülőknek megmaradt egyetlen kedvezményt néhány hónappal ezelőtt a Népszavának nyilatkozó Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint ezek az asszonyok fokozatosan csúsznak bele az elszegényedésbe, mert nyugdíjuk a következő években már csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkedik, a reálbérek pedig várhatóan ennél gyorsabban nőnek. Ezt az elszegényedő tömeget növelhetnék a hozzájuk csatlakozó férfiak, ha a 40 éves munka után ők is kérhetnék a nyugdíjazásukat.

Ebben az esetben azonban a feltételes módot erősen alá kell húzni, hiszen a kormány kezét – a Kúria aláírásgyűjtést engedélyező döntése szerint – nem köti semmi, hogy milyen megoldást választ a férfiakat hátrányosan érintő megkülönböztetés felszámolására. Ad abszurdum a nők kedvezményét is lezárhatja, ha azt megszavazza a kormánypárti szavazógépezet. Az állam adóbevételként szedi a nyugdíjjárulékot, amivel nemcsak azt a megkötést szüntette meg, hogy mikor vehet ki ebből a kaszából, ha megszorul, hanem azt is megnyerte, hogy más központi keretekből is átcsoportosíthat ide, ha a szükség úgy hozza.

Össztársadalmi és állami sunnyogásnak nevezte a nyugdíjak körül kialakult helyzetet még tavaly szeptemberben a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal korábbi elnöke. Holtzer Péter a hvg.hu-nak adott interjújában kijelentette, hogy az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, akiről ma senki nem tudja, hogyan kap majd nyugdíjat, és ha egyáltalán jár majd nekik valami, abból hogyan tud megélni. A minimálbéren bejelentett tömegekről, a mindenféle szociális ellátásból már régen kiesett százezrekről, a rendszerváltozás óta többnyire alkalmi munkákból élő, vagy feketén foglalkoztatott rétegekről beszélt. Azokról, akik biztosan nem lesznek képesek soha összeszedni a korkedvezmény feltételeként szabott 40 év munkaviszonyt, legyenek férfiak vagy nők, sőt a 65 éves korban szükséges 20 évet is nehezen kaparják majd össze.

Még lehetne sorolni az érveket az átlag magyarok egészségi állapotáról, a legfeljebb nyugdíjasnak visszatérni akaró kivándorolt és járulékot máshol fizető százezrekről, de talán már az eddig felsorolt adatok és érvek is elegendőek lennének ahhoz, hogy a kormány tárgyalni akarjon mindenkivel, akinek javaslatai lehetnek a foglalkoztatás és a nyugdíjrendszer gondjainak hosszú távú kezelésére. November 2-ig gyűjtik az aláírásokat a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjáról, de az már a kormány felelőssége, hogy kidobja-e az ablakon a népszavazás megszervezésének milliárdjait, vagy hajlandó tárgyalóasztal mellett együtt gondolkodni közös dolgainkról.

Korszerűbb nyugdíjnyilvántartás

Szeptember 30-ra kell elkészülni a „Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése” című munkával, ami bonyolult neve ellenére egyszerűen annyit jelent, hogy egységesítik és ahol szükséges, ott elektronikusan is feldolgozzák mindenkinek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon gyűjtött adatait. Ha elkészül, a nyilvántartási rendszer könnyebben elérhetővé válik, gyorsabb lesz az adatok egyeztetése, ami felgyorsítja a nyugdíj megállapítás ügyintézését. Az egységesített adatbázisokban könnyebb lesz visszakeresni az adatokat, ami a lakosság mellett a döntéshozók munkáját is segíti – nagyjából így foglalta össze a Népszava érdeklődésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya a nyugdíjszámlákhoz kapcsolódó informatikai fejlesztéseket. A nyugdíjszámla tehát továbbra is csak annyit jelent majd, hogy mindenki neve alatt gyűlik a nyugdíja megállapításához szükséges információs csomag, de az ellátás megállapításának feltételei ettől még nem változnak, vagyis nem térünk át a sajátszámlás nyugdíjrendszer svéd modelljére.

A felsőoktatás átalakításának vesztesei a diákok

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:02
FOTÓ: NÉPSZAVA
Nevezze meg és menessze a kormány azokat, akik felelősek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) botrányaiért - követeli az MSZP. Bangóné Borbély Ildikó az "ész nélküli átalakítások" mintapéldájának nevezte az évi 500 milliárd forintból működő, egyre növekvő adósságokkal küzdő szervezetet, amelynél az idén is 12 milliárdos a hiány.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerint a szervezet nem rendezte 1,5 milliárd forintos Somogy megyei tartozását az E.Onnál és a keleti országrészben is egyre több intézményben kapcsolják ki a szolgáltatók az áramot, az internetet vagy a gázt. Mindemellett folyamatosak a botrányok a tankönyvellátás és az iskolaigazgatók kinevezései körül is. A politikus hangsúlyozta: A Klik létrehozásának legnagyobb vesztesei a gyerekek.

A Fidesz leghírhedtebb "igazgatómutyijának" színhelye a budai Nagy Antal Gimnázium, itt Czunyiné Bertalan Judit közoktatásért felelős államtitkár egyetemi barátnőjét ültették az igazgatói székbe, a kinevezéssel az iskola tantestülete, diákjai és szülői közössége sem értett egyet. Az új igazgatót, Manolovitsné Erdőközi Orsolyát nem fogadta el az iskola közössége, kollégái nyílt levélben is kérték tőle, hogy lépjen vissza. Manolovitsné igazgatói pályázata körül sem volt minden rendben, mint kiderült, abban más pályázatokból vett át szó szerinti részleteket forrásmegjelölés nélkül, a plágiumot lényegében a Klik is elismerte - ennek ellenére az igazgatót mégis kinevezték. Az oktatók, diákok és szülők megmozdulásokat is szerveztek, a következőre most csütörtökön fog sor kerülni.

Mától kezdődik az alaprendelés során igényelt tankönyvek kiszállítása is az iskolákba. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) tájékoztatása szerint idén több változással is számolni kell, általános iskola 1-2-3. osztályában például minden diák ingyen kapja a tankönyvet, a szállítás pedig iskolai szintű lesz. Bár Czunyiné azt ígérte, idén időben kiszállítják a könyveket, sokan mégis fennakadásoktól tartanak. Mint ismert, a tankönyvszállítás tavaly sem sikerült zökkenőmentesen, voltak olyan iskolák, ahol a diákok még decemberben sem kaptak tankönyveket. Az úgynevezett kísérleti tankönyvek sem arattak nagy sikert, a legtöbbjük hibáktól és kínos bakiktól hemzseg. A Kello létrehozásával a kormány célja az volt, hogy gördülékenyebbé váljon a tankönyvek terjesztése, a csomagok összeállítása, ám mivel a szervezet ez utóbbi feladatát sem volt képes tisztességesen ellátni, a könyveket idén összesítve szállítják az iskoláknak, ahol majd a pedagógusoknak kell szétválogatni azokat.

Drága az egyetemi tanévkezdés, olcsóbb a diákhitel

Nagy kiadásokkal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés, a hallgatók többségének minden bizonnyal összébb kell majd húzniuk a nadrágszíjat. A főiskolai élet költségeiről az Eduline közölt összeállítás, mely szerint az egyik legnagyobb érvágást a tandíj jelentheti azoknak a hallgatóknak, akik nem állami ösztöndíjas helyre kerültek be. A képzésért egy szakon több százezer forintot is elkérhetnek félévente, így aki nem akarja vagy nem tudja saját zsebből finanszírozni a tanulmányait, diákhitelt vehet fel. A diákhitelt 2-t a diákhitel 1-nél jóval alacsonyabb, két százalékos kamattal lehet felvenni, azonban csak a tandíjra. A szabad felhasználású diákhitel 1 kamata magasabb, ám július 1-től ezt is csökkentették 4,9 százalékra - ez a legalacsonyabb kamat a diákhitel 14 évvel ezelőtti bevezetése óta.

Újabb kiadásokat jelent a tankönyvek beszerzése: ebből a szempontból változóak az árak, egyesek akár néhány ezer forintból is megúszhatják, az orvostanhallgatóknak azonban akár 70-80 ezer forintba is kerülhetnek a könyvek és más felszerelések. Aki augusztusban gólyatáborba szeretne menni, annak sem árt félretennie 15-20 ezer forintot. A tandíj mellett a lakhatás jelenthet még nagyobb kiadást azok számára, akik nem jutottak be kollégiumba, Budapesten a kisebb albérleteket is csillagászati áron kínálják (1700-2700 forint négyzetméterenként), és ehhez még hozzájön a rezsi, ami minimum 20 ezer forint fejenként. A kollégiumi árak egész tűrhetőek, az olcsóbb férőhelyekért 10 ezer forint körüli összeget kell fizetni havonta.

A felsőoktatási intézmények struktúrájában is jelentős változások várhatóak, ezzel kapcsolatban az államtitkárság szombaton közölte: azok a hallgatók, akiket érintenek az átalakítások, változatlan feltételek mellett, de adott esetben egy másik intézményben fejezhetik be tanulmányaikat.

Szerző

"Menekültek ellen" - Jól fogy a gumilövedékes fegyver

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:00
Fegyvergyári gumilövedékes online reklám: „menekültek ellen” FORRÁS: INTERNET
Vasárnap reggel 8 órára hirdette meg összejövetelét a magát Hunyadi Önkéntes Készenléti Határvadász Zászlóaljnak nevező formáció Kiskundorozsmára. A migránsok ellen szerveződő félkatonai egység megjelenése rímel Toroczkai László ásotthalmi polgármester fellépésére a menekültek ellen.

„Hazánkat komoly veszély fenyegeti a háttérhatalom által szervezetten beözönlő, megtévesztett, felhergelt, saját hazájukban rendet teremteni, s ott élni képtelen, csürhe jelleget öltött 'migráns' tömegek által. A hatalom, a hatóságok láthatóan képtelenek a helyzetet elvárható módon kezelni. Ezért jött létre ez a szabad polgári kezdeményezés. Kell egy önkéntes erő, amely, ha a hatóságok hajlandóak vele együtt működni, komoly segítséget jelenthet a számukra. Ha a hatalom ettől elzárkózik, akkor pedig a közvélemény is, a hatóságok is láthatják, hogy az állampolgárok nem tűrik tovább tétlenül tanácstalan, tétova hozzáállásukat, s készek, akár saját maguk, önállóan is fellépni saját védelmükben, alkotmányos jogukat gyakorolva. Várok ebbe az egységbe minden önérzetes, igaz magyar hazafit, és honleányt, aki nem tűri tovább Hazájának és saját emberi méltóságának veszélyeztetését. A készültség folyamatos. A megadott időpont fiktív. Csak ez a program követeli. Figyelmen kívül kell hagyni. Szerveződjünk, erősödjünk!” Ezt írta a „zászlólaj” Facebook-oldalán Vass István Mátyás, aki valószínűleg az „egység parancsnokának” tartja magát.

A korábban félszáz ember részvételével hirdetett esemény azonban elmaradt. Sem a szervezők, sem híveik nem jelentek meg a helyszínen, de nem is értesítették az érdeklődőket. Mindössze négy „tettre kész” szegedi fiatal érkezett, akik szomorúan mondták: „ezeknek is csak a szájuk nagy, amikor tenni kellene, eltűnnek, mint szar a fűben”.

Miután egy be nem mutatkozó fotós fényképezni kezdte őket, távoztak a helyszínről. Később a rendőrség is megjelent, de dolguk már nem akadt a Templom téren.

Négyen eljöttek: a többiek a neten várnak? A SZERŐ FELVÉTELE

Négyen eljöttek: a többiek a neten várnak? A SZERŐ FELVÉTELE

Toroczkai László saját Fb-oldalán egy önvédelmi fegyvergyár termékbemutató videóját osztotta meg néhány napja. Ezzel a szöveggel körítette: „most, hogy végre elkezdődött itt Ásotthalomnál (is) a fizikai határzár építése, íme egy kiváló eszköz, amellyel meghátrálásra késztethetjük majd az éppen a kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlót”. A poszt kommentjeiből kiderült: a szimpatizánsok szerint a videón látható gumilövedékes fegyvert nők és gyerekek ellen is be lehet vetni. Megjegyzendő: az említett fegyver legális, engedély nélkül beszerezhető, azonban csak magánterületen, felfegyverzett – vagy okkal annak vélt – behatolók ellen használható jogszerűen. Közterületen viselni, használni tilos. Emiatt közösség elleni uszítás gyanújával többen bejelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettes ellen.

A fegyvergyár kereskedelmi munkatársa a Népszava szombaton feltett kérdésére közölte, a kéretlen reklám hatására csak az elmúlt néhány napban 10 százalékkal nőttek meg az eladásaik. Pontos számokat nem kívánt közölni, így azt sem tudjuk, milyen önvédelmi gáz-, riasztó-, gumilövedékes fegyverekből fogyott több. A Toroczkai által népszerűsített forgódobos puska egyébként lőszer nélkül bruttó 85 ezer forintba kerül a gyár boltjában.

Szerző