Omar molla;tálibok;Reuters hírügynökség;Hakkani csoport;

Már az Afganisztánban állomásozó nemzetközi csapatoknak is sok gondot okozott a Hakkani-csoport FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KUN

- Egységet kér az új molla

Elhangzott a tálibok új vezetőjének első felhívása. Manszúr békülékenyebb, mint Omar molla. Az elhunyt vezető családja nem fogadja el az új emírt, akinek a komoly belső ellenállás mellett az Iszlám Állam térhódítása is sok gondot okozhat. 

A tálib mozgalmat megalapító és a kilencvenes évek óta irányító Omar molla halálát követően egykori jobb kezét, a terrorcsoport második emberét Aktar Mohamed Manszúrt választották vezetőjüknek múlt héten a tálibok. Az új molla szombaton közzé adta első felhívását, amelyben a felkelők egységét sürgette. A Reuters hírügynökség szerint mindenekelőtt azért, mert kinevezését Omar molla családja nyilvánosan ellenezte

Elemezők szerint Manszúr megválasztása kedvezően hathat a nemrég pakisztáni támogatással megindult béketárgyalásra az afgán kormányzat és az iszlamista mozgalom között, de ehhez az új mollanak és emírnek meg kell győznie a különböző frakciókat, meg kell szereznie minden csoportosulás támogatását, ami az egykori vezető családjának ellenállása mellett nem ígérkezik könnyű feladatnak.

„Az ellenség nem győzhet le, ha egységesek vagyunk”, mondta az újságírókhoz eljuttatott hangüzenetben Manszúr molla. „Minden energiámat arra fogom fordítani, hogy kövessem Omar molla misszióját. Türelemre van szükségünk és arra, hogy eljussunk azokhoz a barátainkhoz is, akik most elégedetlenek, boldogtalannak érzik magukat. Szüksége lesz arra, hogy őket is meggyőzzük és a közös fedélzetre hozzuk”, tette hozzá.

Tálib források pénteken a Reutersnek elmondták, hogy Manszúrnak komoly belső ellenállást kell legyőznie. Az Omar molla halálhírének nyilvánosságra kerülése után új vezetőt kellett választania a mozgalomnak. De már az a vezetőségi ülés, amelyen Manszúrt választották meg, sem volt viharmentes, ugyanis Omar molla testvére és fia tiltakozásképpen otthagyta e tanácskozást. Manszúr állítólag a kabuli kormánnyal való tárgyalások és kiegyezés híve, de a Talibán vezetőségi köreiben is sokan vannak, akik másképpen gondolják és inkább Omar molla által képviselt keményvonalat, a kompromisszumok nélküli fegyveres folytatást favorizálnák.

A vezetőségen belüli megosztottság mellett az Iszlám Állam térségbeli terjeszkedésével is szembe kell néznie, ellenkező esetben komolyan meggyengülhet saját terrormozgalma, vélik az elemzők. Eddig két fegyveres csoport vált ki a tálib mozgalomból és fogadott hűséget az Iszlám Államnak és kalifájának, Abu Bakr al-Bagdadinak. Manszúr az „ellenséges propagandát” tette felelőssé a belső ellentétekért, s mintegy bizonyítékképpen a kételkedők irányába, megesküdött, hogy folytatni fogja az Omar molla által megkezdett harcot a sária (az iszlám jog) győzelméért.

Ugyanakkor bírálta a civilek ellen elkövetett gyilkosságokat. ENSZ adatok szerint a régióban zajló fegyveres összecsapások áldozatainak 75 százaléka civil. "Ártatlan emberek meggyilkolása a dzsihád nevében nem méltó az iszlámhoz. Arra van szükségünk, hogy az emberek szívét hódítsuk meg, csak ezután kormányozhatjuk őket” fogalmazott. Maszúr bejelentette, hogy segítője Sziradzsuddín Hakkani lesz, a hírhedt Hakkani csoportot alapító vezető, Jalaluddin fia.

Halott a Hakkani - vezér is?
Tálib vezetők hozták nyilvánosságra pénteken a Reuters hírügynökségnek, hogy egy éve elhunyt a félelmetes terrorcsoport, a Hakkani-hálózatot megalapító Jalaludin Hakkani. A névtelen nyilatkozók szerint Jalaludin természetes halállal, betegség miatt halt meg Kelet-Afganisztánban. Khost tartományban temették el. Szombaton azonban máris hivatalosan cáfolta a híresztelést a tálibok szóvivője.
A Hakkani-csoport a 80-as években jött létre azzal a céllal, hogy harcoljon a szovjet csapatok ellen. A terrorszervezet a határ mindkét oldalán, Afganisztánban és Pakisztánban egyaránt aktív. Vezetője, az immár Manszúr molla segítőjévé vált Sziradzsuddín a világ egyik legkeresettebb terroristája, Washington 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. A csoport az egyik legkegyetlenebb terrorszervezet.



A Boko Haram felkelése immár hat éve zajlik, és azóta is töretlenül küzdenek az afrikai „iszlám kalifátus” megalapításáért. Nigéria, ahonnan mozgalmuk indult, azóta sem tudott jelentős eredményeket felmutatni az ellenük folytatott harcban. Mára a terrorszervezet több környező országban is letette névjegyét. Ezen országok most együttesen próbálnak fellépni ellenük, ez a lépés talán végre előremozdíthatja a több éves, több ezer áldozattal járó állóháborút.