Az első számú célpont az OPAP szerencsejáték vállalat lett volna. Korrupcióellenes kampányt is indított volna a kabinet, amelynek keretében olyan német cégeket támadtak volna, mint a Siemens, a Lidl, az Allianz, a MAN, vagy a Hochtief. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pénteken, a görög parlament előtt is elismerte, hogy arra utasította pénzügyminiszterét, Janisz Varufakiszt, készítsen el egy védekezési tervet, amely az eurózóna elhagyása esetén lépett volna életbe.
Ez lett volna a kormány által sokat emlegetett B terv. A szocialista parlamenti képviselő, Fifo Jennimata kérdésére adott válaszként azt is hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a kormányzat célja a Grexit lett volna. Ugyanakkor, mint mondta, akkor követett volna el hibát, ha nem készült volna fel a legrosszabb forgatókönyvre.
A Focus című német lap úgy értesült, a német kormány szerint nem tartható a legújabb, több mint 80 milliárd eurós hitelről szóló tárgyalások menetrendje. Az Európai Bizottság által megszabott menetrendet Berlin túl szűkre szabottnak tartja. Ha azonban nem születne megállapodás augusztus 20-ig, akkor Athén nagyon nehéz helyzetbe kerülne, mert ezen a napon kellene 3,2 milliárd eurót átutalnia az Európai Központi Bank (EKB) számlájára. Brüsszel sem tartja kizártnak ezért, hogy Görögország számára újabb áthidaló támogatást kell nyújtani az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus (ESFM) alapjából.
