Erdély az igazi szenvedély

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:34
A Lázár-kastély Fotó: Europress Getty Images
Erdélyben érdemes eltölteni akár heteket is. Közel a természet és kézzelfogható a történelem. Nem véletlen, hogy ha teheti, az ember minden évben ott indul túrára a legszebb tájakra.

Erdély minden találkozáskor más és újabb arcát mutatja. Vannak, akiknek egy erdélyi túra éppúgy hozzátartozik a pihenéshez, mint a Balaton vagy a hétvégi wellness. Kalotaszeg, Székelyudvarhely vagy a Gyilkos-tó megunhatatlan, akárcsak a gyergyói havasok vagy a Hargita levegője. Nemcsak a táj varázslatos, hanem az emberek és a történelmi hangulat is. Kalotaszentkirályon még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnapokon még természetes a jellegzetes népviselet, és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja, bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, hanem külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok.

Mikulások vonulása

Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén valaha örmények, székelyek, zsidók kereskedtek. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak.

Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely. Rengeteg templom tanúskodik róla, mekkora fontossága volt a hitnek az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. A történelmi múlt csodái ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.

A város legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok portékái természetesen a gyergyói vidék különlegességei. Méz és kürtöskalács, különleges erdélyi ízek, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.

Sziklacsúcsok és barlangok

Európa talán legérintetlenebb különleges természeti tája ma a Nagyhagymás Nemzeti Park. Ez Székelyföld első és egyetlen nemzeti parkja. A környéket mindenki könnyedén bejárhatja a jelzett turistaösvények segítségével. Az út festői környezetben, sziklákkal körülvett szerpentineken vezet a Békás-szorosba. Kristálytiszta patakok, vadregényes erdők, hatalmas sziklafalak és érintetlen természet. Igazi felfedezőknek való kaland.

Aki elhagyja az hagyományos útvonalakat, olyan varázslatos helyeket fedezhet fel, amilyent még a természetfilmesek is csak ritkán láthatnak. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a természetfotózás kedvéért látogatnak el ide. A sziklák számos barlangot (Fekete-barlang, Vízesés-barlang) és zsombolyt (Likas-zsomboly, Hárombejáratú-zsombolybarlang) rejtenek magukba. A szoros legpompásabb látványossága az Oltár-kő (1154 m), melynek csúcsán egy 1990-ben emelt kereszt áll.

A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a déli lábánál található. A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület. A Súgó-barlang gerinces barlanglakója, a horgas szőrű denevér, amely általában télen keresi fel a barlangot. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha nem hátrány.

A fenyvesekben medve is jár, sőt rengeteg medve. Aki biztonságosan szeretne találkozni a kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet.

Akár várúr is lehet néhány órára

Egy igazi reneszánsz várkastély vár ránk a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Itt nevelkedett nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár-családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette.

Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismert. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. Erdély és a Gyergyó vidék szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem ad randevút egymásnak és a kíváncsiskodó utazónak.

Szerző
Frissítve: 2015.08.02. 21:56

Magyarok a Nílus forrásánál

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:33
Fotó: Europress Getty Images
A Viktória-tavat, amely a Nílus forrása, az angol John Speke 1858. augusztus 3-án fedezte fel. A Viktória-Nílus kettészeli Ugandát, majd a Kyoga-tóba ömlik, onnan pedig az Albert-tó felé folytatja útját, mintegy 480 kilométer hosszan. A nemrég Ugandában járt magyar orvoscsoport természetesen nem hagyhatta ki, hogy felkeresse ezt a csodálatos helyet.

A Nílus, melynek vízkincséért oly rengeteg harc folyt már a történelem folyamán, még ma is nemzetközi vita tárgya. Speke 1862-ben visszatért a Viktória-tóhoz, és megtalálta azt a pontot, ahol a Viktória-Nílus elhagyja a tavat. A Viktória-Nílus kifolyását pedig Rippon Fallsnak nevezte el. Az Albert- (illetve Mobutu-) tóból aztán az Albert-Nílus folyik tovább, hogy aztán a Fehér-Nílus egyik alkotójaként egyesülhessen a Kék-Nílussal, immár Szudán területén.

A Nílus káprázatos vízesése és az egzotikus állatok még bámulatosabbá teszik a turisták ugandai útját. Az izgalmak mellett persze nem kevés veszély is leselkedhet az emberekre. Az ugandai területeken vízilovakkal, krokodilokkal, sőt állítólag még oroszlánokkal is találkozhat az utazó. Nem véletlen, hogy az országba érkező turisták egyik legfontosabb célpontjai a nemzeti parkok. A Bwindi Nemzeti Park talán 340 hegyi gorillájáról legismertebb, mely a világ veszélyeztetett hegyi gorilla állományának a felét jelenti. Turistaház, több táborhely és a park bejárata közelében a helyiek által üzemeltetett olcsó szobák állnak a turisták rendelkezésére.

Igaz, hogy az utak állapota miatt a parkot hosszú, nehezen járható úton lehet megközelíteni, A Rwenzori-hegység Nemzeti Park park Kasese városán keresztül érhető el, a város Uganda fővárosától, Kampalától 437 km-re nyugatra. Itt emelkedik Afrika harmadik legmagasabb hegycsúcsa, számos vízesés, tó és gleccser található benne. Tökéletes helyszín túrázásra és hegymászásra, szokatlan tájakkal és fenséges látvánnyal. A Mgahinga Gorilla Nemzeti Park gorillái pedig már igazán megszokhatták az ember közelségét. A nemzeti park területén található a Virunga-hegység nyolc vulkánja közül három: mindegyikük meglátogatható akár egy nap alatt is.

Szerző

Magyarok a Nílus forrásánál

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:33
Fotó: Europress Getty Images
A Viktória-tavat, amely a Nílus forrása, az angol John Speke 1858. augusztus 3-án fedezte fel. A Viktória-Nílus kettészeli Ugandát, majd a Kyoga-tóba ömlik, onnan pedig az Albert-tó felé folytatja útját, mintegy 480 kilométer hosszan. A nemrég Ugandában járt magyar orvoscsoport természetesen nem hagyhatta ki, hogy felkeresse ezt a csodálatos helyet.

A Nílus, melynek vízkincséért oly rengeteg harc folyt már a történelem folyamán, még ma is nemzetközi vita tárgya. Speke 1862-ben visszatért a Viktória-tóhoz, és megtalálta azt a pontot, ahol a Viktória-Nílus elhagyja a tavat. A Viktória-Nílus kifolyását pedig Rippon Fallsnak nevezte el. Az Albert- (illetve Mobutu-) tóból aztán az Albert-Nílus folyik tovább, hogy aztán a Fehér-Nílus egyik alkotójaként egyesülhessen a Kék-Nílussal, immár Szudán területén.

A Nílus káprázatos vízesése és az egzotikus állatok még bámulatosabbá teszik a turisták ugandai útját. Az izgalmak mellett persze nem kevés veszély is leselkedhet az emberekre. Az ugandai területeken vízilovakkal, krokodilokkal, sőt állítólag még oroszlánokkal is találkozhat az utazó. Nem véletlen, hogy az országba érkező turisták egyik legfontosabb célpontjai a nemzeti parkok. A Bwindi Nemzeti Park talán 340 hegyi gorillájáról legismertebb, mely a világ veszélyeztetett hegyi gorilla állományának a felét jelenti. Turistaház, több táborhely és a park bejárata közelében a helyiek által üzemeltetett olcsó szobák állnak a turisták rendelkezésére.

Igaz, hogy az utak állapota miatt a parkot hosszú, nehezen járható úton lehet megközelíteni, A Rwenzori-hegység Nemzeti Park park Kasese városán keresztül érhető el, a város Uganda fővárosától, Kampalától 437 km-re nyugatra. Itt emelkedik Afrika harmadik legmagasabb hegycsúcsa, számos vízesés, tó és gleccser található benne. Tökéletes helyszín túrázásra és hegymászásra, szokatlan tájakkal és fenséges látvánnyal. A Mgahinga Gorilla Nemzeti Park gorillái pedig már igazán megszokhatták az ember közelségét. A nemzeti park területén található a Virunga-hegység nyolc vulkánja közül három: mindegyikük meglátogatható akár egy nap alatt is.

Szerző