Előfizetés

Vigyázzon! Gyilkolhatnak is ezek az idegesítő rovarok

Publikálás dátuma
2015.08.03. 16:59
Illusztráció: Thinkstock
A méh- vagy darázscsípés legtöbbször csak kellemetlen tüneteket okoz, ám ha valaki allergiás rá, életveszélyes is lehet - figyelmeztet a Semmelweis Egyetem közleményében.

Közlésük szerint a rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ami minden esetben akut gyulladást vált ki, ám ha ez csak a csípés helyén jelentkezik egyéb tünetek nélkül, akkor nincs ok aggodalomra. Ilyenkor antihisztamin tartalmú viszketés-csillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javasolja az allergológus - írták.

Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet, ugyanis a szájban, garatban kialakuló duzzanat elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben azonnal ki kell hívni a mentőt - hangsúlyozzák.

Kiemelték, életveszélyes lehet, ha a csípést követő harminc percen belül allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik, amely hasi görccsel, hasmenéssel, hányással, testszerte megjelenő csalánkiütéssel, sápadtsággal, nyelési zavarral, szédüléssel, ájulásérzéssel, szájban vagy szemben jelentkező duzzanattal, köhögéssel, torokszorító érzéssel, sípoló vagy nehézlégzéssel, de akár eszméletvesztéssel is járhat. Ilyenkor szintén sürgősségi ellátásra van szükség, azonnal be kell adni a combizomba - a betegnél lévő - adrenalin injekciót, és mentőt kell hívni - hívták fel a figyelmet.

Jelezték, allergiás reakciók még 48 órával a csípés után jelentkezhetnek, ekkor ugyan már nem jelentenek nagy veszélyt, azonban ilyenkor is tanácsos egy rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost felkeresni. Hozzátették: szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre a csípés helyétől a törzs felé vezető piros csík utal. Ez a gyulladás fertőzésből ered és jóval a csípés után jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerült a bőr alá. Ebben az esetben elég a háziorvost felkeresni, aki antibiotikumot ad - írták.

Az allergia immunterápiával is kezelhető, ehhez azonban fontos tudni, hogy méh- vagy darázsscípás okozta-e a tüneteket. Ezt - Magyarországon elsőként - a Semmelweis Egyetem Immunológiai Laboratóriumában tudják megállapítani - áll a közleményben. Olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná az allergiát - fűzték hozzá. Az egyetem tájékoztatása szerint a gyerekek 0,4-0,8 százalékát, míg a felnőttek három százalékát érinti a méh- vagy darázsméreg-allergia.

Megfejtették Agatha Christie regényeinek titkát

Publikálás dátuma
2015.08.03. 16:11
FOTÓ: Hulton Archive/Getty Images
Olvasók millióinak dolgát könnyítették meg brit kutatók azzal, hogy megfejtették Agatha Christie regényeinek titkát: állításuk szerint könnyedén kiszámítható, ki a gyilkos a világhírű brit író bűnügyi történeteiben.

Tudósok és elemzők Dominique Jeannerod, a belfasti Queen's University munkatársának vezetésével göngyölítették fel az ügyet. Agatha Christie 26 regényét, köztük a Halál a Níluson és a Gyilkosság az Orient-expresszen című krimiket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekmény helyszíne, a könyvben használt közlekedési eszközök és a gyilkosság módja, valamint egyéb jellemzők révén meg lehet fejteni, ki a tettes. 

A szakemberek megállapították azt is, hogy amennyiben Hercule Poirot nyomoz az ügyben, és az áldozatot leszúrták, gyakoribb, hogy a gyilkos már a könyv elején feltűnik. Ha viszont Miss Marple a főszereplő, és a gyilkosság indítéka pénz vagy egy viszony, a tettes jellemzően a regény későbbi szakaszában bukkan csak fel. 

A kutatás egyik résztvevője, James Brenthal szerint Agatha Christie regényeiben szinte mindig van egy "fő nyom", amely általában a kötet felénél bukkan fel, méghozzá olyan módon, hogy az olvasó emlékezetébe vésődjön. Amennyiben a regényben sok a szárazföldi közlekedési eszköz, a gyilkos jellemzően inkább nő. Ellenben ha inkább vízi járművek és repülőgépek szerepelnek a könyvben, az elkövető nagy valószínűséggel férfi. Ha az áldozatot megfojtják, szinte biztos, hogy a tettes férfi, előfordul azonban, hogy női tettestárssal. Ha vidéki házban játszódik a történet, a gyilkos többnyire nő - állapították meg.

A Halál a Níluson című klasszikus esetében például a következőképpen fejthető meg, ki a gyilkos: az áldozat Linnet Doyle, született Ridgeway. A közlekedési eszköz vízi, tehát az elkövető vélhetően férfi. E szerint Simon Doyle, Tim Alerton, Doktor Bessner, Andrew Pennington, Mr. Ferguson, Jim Fanthorp, Fleetwood és Guido Richetti alkotja a gyanúsítottak körét. Mivel a férfi gyilkosokat az írónő pozitív vagy semleges színben tünteti fel, Fergusont ki lehet zárni. A formula szerint a gyilkos rendszerint közeli kapcsolatban van az áldozattal - házastársa vagy rokona -, így Allerton, Richetti, Bessner nem jöhet számításba, mert nem ismerték Linnet Doyle-t, Pennington, Fanthorp és Fleetwood pedig csak közvetve. A megfejtés tehát, az hogy a gyilkos - ezúttal egy női segítővel az oldalán - nem más, mint Simon Doyle, az áldozat férje. 

A kutatók Agatha Christie regényeinek stílusát vizsgálva arra jutottak, hogy a siker titka a nyelvezet egyszerűségében és az ismétlésekben rejlik. A könyvekben leggyakrabban szereplő szó a "mondta" (said).

Tudja, hogy ki volt Alexander McQueen?

Publikálás dátuma
2015.08.03. 11:55
Fotó: Tristan Fewings/Getty Images
Öt és fél hónap alatt csaknem félmillió látogatója volt a Viktória és Albert Múzeumban Alexander McQueen divattervező ruháiból rendezett nagyszabású kiállításnak Londonban. Az intézmény igazgatójának tájékoztatása szerint a vasárnap zárult tárlat volt a legsikeresebb a nagy múltú múzeum történetében. A BBC arról írt, hogy a Savage Beauty címmel rendezett kiállítás volt a valaha rendezett legnépszerűbb fizetős tárlat Nagy-Britanniában, és sokan e kiállítás kedvéért látogattak el először a Viktória és Albert Múzeumba. 

"Drámai, extravagáns, túlvilági" - a szigetország sajtója ezekkel a szavakkal jellemezte a nagysikerű kiállítást, amely a méltatások szerint egészen egyedülálló betekintést nyújtott a mindössze 40 évesen elhunyt divattervező világába. A tárlat 10 szekciójához az a John Gosling komponált és állított össze zenét, aki McQueen valamennyi divatbemutatójában közreműködött.

Fotó: Tristan Fewings/Getty Images

Fotó: Tristan Fewings/Getty Images

Az utolsó két hétvégén a múzeum - eddig példa nélküli módon - éjszakába nyúlóan is fogadta az érdeklődőket. Vasárnap is zsúfolásig megteltek a divattervező munkásságát bemutató termek. A március közepén nyílt tárlat sikere várható volt, már elővételben több mint 70 ezer jegy kelt el. 2011-ben a New York-i Metropolitan Múzeumban mutattak be a mostaninál szűkebb válogatást McQueen ruháiból. Azt a bemutatót is rendkívüli érdeklődés kísérte, három hónap alatt több mint 660 ezren látták, így bekerült a világhírű intézmény tíz legsikeresebb tárlata közé. Európában a londoni volt a 2010 februárjában elhunyt brit tervezőnek szentelt első kiállítás.

Tristan Fewings/Getty Images

Fotó: Tristan Fewings/Getty Images

A Viktória és Albert Múzeumban Alexander McQueen 66 eredeti és a kiállítás kedvéért újból legyártott több tucat ruháját mutatták be, kezdve 1992-es diplomakollekciójától a 2010-es őszi-téli kollekciójáig, amely halála miatt befejezetlenül maradt. A tervező alig néhány nappal édesanyja halála után öngyilkosságot követett el.

Alexander McQueen 2007-ben Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Alexander McQueen 2007-ben Fotó: Matt Cardy/Getty Images

A kiállítás kurátorai különböző témákra felfűzve válogatták össze a ruhákat, amelyek között mindössze egyszer, a kifutón látott darabok is voltak. Bemutatták többek közt McQueen híres skót és angol témájú kreációit, valamint a törzsi világ, a természet, a romantika, a lélek sötét oldala és a Platón meseországa, Atlantisz által ihletett darabokat.