évforduló;Vihar hadművelet;
2015-08-04 11:31:00
Zágrábban katonai parádét rendeznek ma, augusztus 4-én, holnap pedig Kninben kerül sor a katonai felvonulásra. A fővárosban első alkalommal kerül erre sor, Kninben hagyományosan így emlékeznek a horvátok által honvédőnek tartott háború legnagyobb sikerére, a Vihar hadműveletre, amelynek következtében 1995-ben a horvát haderőnek sikerült visszafoglalnia a szerbektől az ország területének 18,4 százalékát kitevő, nemzetközileg el nem ismert Krajinai Szerb Köztársaságot. A „vihar” gyors volt, 84 óra alatt lezajlott, a hadrendbe állított 200 ezer horvát katona egy 700 kilométer hosszú frontszakaszon villámgyorsan nyomult előre győzedelmesen.
Közel negyedmillió szerb menekült el akkor otthonából, a polgári áldozatok száma meghaladta az ezer főt. A hadművelet irányítója Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok voltak, akiket háborús bűnösként állítottak a hágai Nemzetközi Törvényszék elé. Gotovinát első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, majd 2012-ben másodfokon felmentették. Mindkét tábornok Szerbia tiltakozása ellenére szabadult, Horvátországban hősként fogadták őket.
A nagyszabású katonai parádéra kezdetben több ország képviselete jelezte részvételi szándékát, majd a NATO-tagországok, Szerbia tiltakozása miatt visszaléptek. Belgrádban ugyanis ugyanezt az eseményt gyászként élik meg, augusztus 4-ét gyásznappá, 5-ét pedig az emlékezés napjává nyilvánították, amikor az ország minden templomának harangja megszólal déli 12 órakor és az ország egy perces néma főhajtással emlékezik a szerb áldozatokra.
A balkáni megbékélés irányába számtalan lépést tevő Aleksandar Vucic szerb kormányfő, aki július 6-án a srebrenicai népirtás évfordulóján is részt vett, a döntés kapcsán azt nyilatkozta, azért van szükség arra, hogy augusztus 5-ét gyásznappá nyilvánítsák, mert a Vihar hadművelet "a második világháború után elkövetett legnagyobb etnikai tisztogatás" volt. (Belgrád és a szerb kormányzat a srebrenicai népirtás kapcsán viszont nem ismeri el, hogy genocídium történt.)
Aleksandar Vulin szerb szociális- és veteránügyi miniszter - aki egyben a megemlékezéseket szervező bizottság elnöke is - hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kijelentette, hogy Belgrádnak kötelessége elkészíteni a húsz évvel ezelőtt eltűntek és meggyilkoltak jegyzékét, amely a becslések szerint mintegy kétezer nevet tartalmaz majd. A vitatott hadművelet kapcsán úgy érvelt, „250 ezer szerb távozott négy nap alatt. A legtöbb ember Európa történelmében ilyen rövid időn belül. Még a II. világháborúban sem üldöztek el ilyen sok embert ennyire rövid idő alatt, ráadásul tartósan, a saját otthonából. Mi csak az igazat mondjuk. Megbékélés nincs igazság nélkül. Jószomszédi viszony nincs igazság nélkül. Ugyanakkor mi a lehető legjobb viszonyt szeretnénk kialakítani Horvátországgal.”
A szerb menekültügyi bizottság hétfőn közleményben ismertette, hogy a délszláv háború 1991-es kitörése óta Szerbiában 610 ezren kértek menedékjogot, közülük több mint 35 ezren még mindig menekültstátussal rendelkeznek, legtöbbjük - majdnem 26 ezer ember - Horvátországból származik. Szarajevó megtiltotta, hogy Bosznia-Hercegovinában megemlékezzenek a szerb áldozatokról. Belgrád szerint ez a bosznia-hercegovinai kormány nagy szégyene.
A Nemzetközi Bíróság az idén utasította el Horvátország keresetét és Szerbia ellenkeresetét is arra vonatkozóan, hogy a másik fél népirtást követett el a horvát területeken 1991 és 1995 között.