Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország) között múlt hónapban véglegesített megállapodásnak köszönhetően fokozatosan feloldják a perzsa államot évtizedek óta sújtó gazdasági szankciókat. Ahmedinezsád újbóli színre lépése komoly kihívást jelent az egyezmény hatályba lépése és az iráni-amerikai viszony normalizálására nézve. A volt elnök visszatérési szándékát még februárban bejelentette, tegnap pedig kampánya kezdetéről számolt be.
Esélyei egyelőre kiszámíthatatlanok mivel Iránban nem publikálnak közvélemény-kutatásokat. Annyi azonban ismert, hogy sokan felelősnek tartják az országot megnyomorító gazdasági szankciók fennmaradásáért, nyugat-ellenes retorikájának azonban vidéken, kisebb településeken számottevő támogató tábora van mindmáig. Politikai jövője Ali Khamenei ajatollahtól, Irán vallási vezetőjétől függ, hiszen ő szűri meg a választásokon induló jelölteket. Szakértők szerint nem zárható ki, hogy támogatni fogja Ahmadinezsád indulását, mintegy ellensúlyként az általa sem kedvelt reformszárny képviselőivel szemben.
Az ajatollah a nukleáris megállapodást sem tekinti különösebben jó dolognak Irán számára. Emlékezetes a Ramadán végén, az egyezmény aláírását követően elhangzott beszéde, amelyben kijelentette, országa hozzáállása az "arrogáns" Egyesült Államokhoz nem fog változni a megállapodás ellenére, és hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is elítéli az USA közel-keleti tevékenységét. A napokban pedig új könyvet jelentetett meg, Palesztina címmel. A műben azt fejtegeti, hogy Izrael államnak nincs joga a létezéshez és hangsúlyozza, hogy a Közel-Keleten az iráni hegemóniának kell felváltania a nyugat hegemóniáját.