Barack Obama amerikai elnök nagy érdeklődéssel övezett szerdai előadásában úgy érvelt, háborúhoz vezethet, ha a kongresszus nem szavazza meg az iráni nukleáris programról szóló megállapodást. Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök internetes üzenetben buzdította az észak-amerikai zsidókat, hogy akadályozzák meg a dokumentum washingtoni elfogadását. Netanjahu úgy véli, Irán célja változatlanul Izrael elpusztítása, a megállapodás pedig nem fogja megakadályozni abban, hogy atombombát készítsen. Obama ezúttal is hangsúlyozta, hogy Izrael az egyetlen ország, amely nyilvánosan a megállapodás ellen foglalt állást.
A híres nyitva felejtett mikrofoneset óta az egész világ megtudhatta, hogy az Obama és Netanjahu közötti kapcsolat nem épp idilli. Addig sem volt titok, hogy a demokrata adminisztráció és Netanjahu jobboldali, idővel szélsőjobboldali koalíciós társak által segített kormányai közötti együttműködés nem mérhető az elődökéhez, de a csatabárd tényleges kiásására idén tavasszal került sor.
Néhány nappal a márciusi izraeli választások előtt, elfogadva a republikánus képviselőházi elnök meghívását, a Fehér Ház kifejezett rosszallása ellenére Netanjahu beszédet mondott a képviselőházban, és az akkor még formálódó iráni alku ellen emelt szót. Ez nemcsak hogy még tovább fagyasztotta a barátinak nem igen mondható viszonyt az Obama-adminisztráció és Izrael között, hanem az amerikai zsidó közösséget is megosztotta, és tovább rontotta a jeruzsálemi kormányzat támogatását.
Merthogy egyre látványosabban apad a nemzetközi támogatók köre. 2012-ben az ENSZ Közgyűlése megszavazta a "nem tag megfigyelői állam" státust Palesztina számára, tavaly a nyugat-európai parlamentek sorra fogadtak el határozatot a palesztin állam elismerésére buzdítva kormányaikat, az Európai Unió csatlakozott az izraeli termékek elleni bojkotthoz, s a nemzetközi jogvédő szervezetek egyre hevesebben bírálják a zsidó államot. E bírálatok alapján már-már úgy tűnik, hogy például a tavalyi gázai fegyveres konfliktusban az izraeli hadsereg háborús bűncselekmények sorát követte el, miközben a Hamász terrorszervezet angyalok, vagy legalábbis jogvédők és demokraták gyülekezetévé vedlett volna át.
Az Iszlám Állam előretörése és iráni alku megszületése új helyzetet teremthet, ennek első jelei már mutatkoznak. Obama abban téved, hogy csak Izraelnek nem tetszik a megállapodás Iránnal, ugyanis a szunnita arab országok, így Washington legfontosabb térségbeli szövetségesei, főképp Szaúd-Arábia, egyáltalán nem rajonganak az Irán ellenes szankciók megszüntetéséért. Ők ugyan nem Izrael létét, hanem az erőviszonyokat féltik, ami Izrael térfelére tereli őket.
A palesztin ősellenség, a Hamász, legalábbis annak politikai szárnya pedig, egyelőre még a nyilvánosság kizárásával, de már Katar és Szaúd-Arábia közvetítésével hónapok óta tárgyal Izraellel. A Hamászt elsősorban a már a szomszédban, a Sínai félszigeten is hódító Iszlám Állam aggasztja, amely elszippanthatja radikálisabb palesztin híveit. Ugyancsak az IS–nek köszönhetően vált szorosabbá a különben sem rossz egyiptomi-izraeli viszony.
Viszont egyre komolyabban felüti fejét egy új, ellenfél - a szélsőséges ortodox zsidó telepesek szervezetei. A múlt heti gyújtogatás után, amelyben egy palesztin 18 hónapos kisfiú életét vesztette, precedens nélküli lépésekre szánta el magát a Netanjahu-kormány: a szidó szélsőséges szervezeteket is terrorcsoportként kezeli, aktivistáit pedig terroristaként, az adminisztratív fogvatartást is engedélyezve esetükben. Bár Gázában és Ciszjordániában kísértetiesen hasonlít a tavalyi gázai háborút megelőző időkre, a kormány valóban komoly intézkedései valamint a formálódó új „szövetségszerűségek” a térségbeli szereplőkkel, meg fogják tudni akadályozni a helyzet elfajulását.
