Hirosimára emlékeztek Japánban

Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:34
Lerótták kegyeletüket az áldozatok előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Japán a  hirosimai tragédiára emlékezett: hetven éve dobták le a nukleáris bombát az amerikaiak a japán városra. Helyi idő szerint 8 óra 15 perckor, a bomba ledobásának időpontjában, csendben emlékeztek az emberek az áldozatokra. A megemlékezésen mintegy száz ország képviselői vettek részt. Az Egyesült Államokat Caroline Kennedy képviselte.

Macui Kazumi, Hirosima polgármestere békefelhívásában az atomfegyverekkel való leszámolást követelte. Utalt arra, hogy a túlélők még ma is érzik a sugárzás pszichikai és fizikai következményeit. Macui felszólította Barack Obama amerikai elnököt, valamint a világ más vezetőit, hogy jöjjenek el a városba, s hallgassák meg a túlélők beszámolóit. Felszólított a világban mindenkit arra, hogy a pacifizmus útját kövessék.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár üzenetében kiemelte: „Soha többé Hirosimát, soha többé Nagaszakit!” A nukleáris bomba a becsapódáskor több mint 70 ezer embert ölt meg a 350 ezres városban. 1945 végéig aztán a halottak száma 140 ezerre emelkedett. 1945- augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is bombát dobott le.

Szerző

Kettős mérce a valutaalapnál?

Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:32
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója újraválasztására készül FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részletes elemzésekkel dönt egy adott ország pénzügyi támogatása mellett. Az IMF döntéseit azonban a politika is befolyásolja. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy mennyire különbözik a Görögországgal, illetve Ukrajvával kapcsolatos stratégiája.

A helyzet katasztrofális. A közgazdászok ugyan a GDP csekély emelkedésére számítottak, ehelyett a recesszió nagyobb, mint valaha. Egyes becslések szerint 2015-ben a gazdasági teljesítmény akár nyolc százalékkal eshet vissza. A munkanélküliség tovább emelkedik, az államadósság pedig az év végéig felével nő ahhoz képest, mint amit szakértők előzőleg vártak.

Melyik államról van szó? Valóban, akár Görögország is lehetne, amely fél évig viaskodott a hitelezőkkel, ám az időhúzásnak rendkívül súlyos következményei lettek, hiszen a gazdaság a tavalyi előrejelzéssel szemben esni fog. Nos, a megoldás Ukrajna. A derűlátásra sok okot nem adó előrejelzés pedig az IMF szakértőitől származik. Kijev jelenleg az IMF második legnagyobb adósa Athén után.

A gyászos előrejelzés ellenére Ukrajna számára még jobban megnyitják a pénzcsapot. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet sajtószolgálatának múlt pénteki közlése szerint az IMF ügyvezető igazgatósága lezárta az Ukrajnával kötött kibővített megállapodás első felülvizsgálatát és ezzel engedélyezte újabb 1,7 milliárd dollár átutalását.

Az igazgatóság március 11-én fogadta el az Ukrajnának szánt új 17,5 milliárd dolláros, négyéves futamidejű hitelkeretprogramot. A stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló hitelkeretet biztosító kibővített megállapodással a tavaly kötött készenléti hitelmegállapodást váltották fel. A tavaly engedélyezett, 17 milliárd dolláros kétéves futamidejű hitelből Ukrajna 4,59 milliárd dollárt kapott meg két részletben. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök előzőleg azt közölte, hogy Ukrajna teljesítette a második hitelrészlet folyósításához szükséges valamennyi feltételt. Ezt követően döntött az IMF vezetése július 31-i ülésén a hitel folyósításáról.

Mi a helyzet Görögországgal? Az IMF Athénnal kapcsolatban már nem ennyire engedékeny. Múlt csütörtökön az valutaalap azt közölte, csak abban az esetben hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani az országnak, amennyiben biztosítani tudja, hogy vissza tudja fizetni adósságait. Az IMF ugyan továbbra is részt vesz az új görög hitelprogramról szóló tárgyalásokon, de ennél több támogatást nem kíván adni.

Az IMF már hetekkel korábban kételyeit fejezte ki Görögország megsegítése kapcsán, mert mint utalt rá, az újabb, több mint 80 milliárd eurós hitel után majdnem 200 százalékra emelkedhet a GDP arányos adósságállomány, ami azt jelenti, hogy Athén aligha tudja visszafizetni a hitelt. Márpedig az IMF-nél íratlan szabály, hogy ha egy ország adósságállománya kezelhetetlenné válik, akkor a valutaalap kiszáll a programból.

Az IMF az követelte az európai hitelezőktől, hogy írják le a görög adósság egy részét, amint ezt egyébként a görög kormányzat is régóta követeli. Csakhogy Németország nem hajlandó erre, aminek elsősorban belpolitikai okai vannak. Ha ugyanis Berlin azt közli, a maga részéről belemegy abba, hogy elengedi az adósság egy részét, azzal azt az üzenetet küldi a választóknak: kidobták a fizetésük egy részét az ablakon, mert a bérekre és nyugdíjakra kivetett szolidaritási adó egy része a semmire ment el. Az IMF részvételéhez a hitelprogramban szintén Németország ragaszkodik váltig, mert ha az IMF nem fizet, akkor Berlinnek mélyebben kellene a zsebébe nyúlnia Athén miatt, aminek szintén nagyon rossz visszhangja lenne az országban.

Az IMF egy szerdai leiratában az európai országok felelősségét firtatta a görög ügyek kapcsán, s arra is utalt, hogy a saját követeléseiről nem hajlandó lemondani. Ördögi kör. Ebben a helyzetben mégis kissé ironikusan hangzik, hogy miközben az IMF gazdasági-pénzügyi okokra hivatkozva akar kimaradni Athén támogatásából, Kijevnek egy zokszó nélkül fizet. Pedig össze sem lehet hasonlítani az ukrán és a görög gazdaságot. Ez utóbbit tönkretette a keleti országrészben folyó háború, a reformok lassúak, és hiányoznak a külföldi befektetések.

Az IMF elvileg hivatkozhatna arra, hogy Athén még nem fogadta el a szükséges reformokat, bezzeg a kijevi parlament nemrégiben már egy nagyon fontos reformintézkedést hozott: július 16-án elfogadta azt az öt jogszabályt, köztük a természetes személyek bankbetéteinek biztonságát szavatoló törvényt, amelyet Ukrajna külföldi hitelezői szabtak a közeljövőben esedékes 3,2 milliárd dollárnyi kölcsön folyósításának feltételéül. Ugyanakkor nevetséges lenne erre hivatkoznia a washingtoni székhelyű testületnek.

Ukrajna teljesen el van vágva a nemzetközi pénzügyi piacoktól, Görögországnál is sokkal jobban. Hiszen miközben Athénnak azért van elvi esélye arra, hogy előbb-utóbb mégiscsak visszatérnek a befektetők, a teljes összeomlás előtt álló Ukrajnától még sok-sok évig irtózni fog a külföldi tőke. Kijev jelenleg a magánhitelezőkkel folytat tárgyalásokat a hitelállomány csökkentéséről, eddig vajmi kevés sikerrel. A megbeszélések mintha zsákutcába jutottak volna. Az IMF íratlan szabálya értelmében azonban ha nem írják le az adósság egy részét, akkor a valutaalap elvileg egyetlen centet sem utalhatna át Ukrajnának. S lám, az ország számára mégsem előfeltétel az adósságleírás.

Mi az oka ennek a kettős mércének? Az IMF politikai szempontból nem független szervezet. Kijev szemben áll Oroszországgal, s az oroszbarát lázadók ellen folytat ádáz harcot, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió teljes támogatását élvezi. Pénzre van szüksége, s meg is kapja. S bár Barack Obama még a görögökkel megszületett hitelmegállapodás előtt többször is felszólította Brüsszelt arra, ne engedje el Athén kezét, valójában Washingtonnak nemcsak gazdasági, politikai szempontból sem létkérdés a görög kormány sorsa. Ukrajna azonban más ügy.

Az IMF egyébként évekig igyekezett jó arcot vágni a görög pénzügyekhez, s irreálisan derűlátó jóslatokat tett közzé a görög gazdasági kilátásaival kapcsolatban. Az IMF 2010-ben, tehát az első hitelmegállapodás megszületésének évében, sőt, tavaly is úgy vélte, fenntartható a görög adósságállomány, közben sok közgazdász egyértelműen úgy vélte, nincs esély arra, hogy az ország ennyi pénzt valaha is visszafizessen.

Sőt, ezek az értékelések nagyon kedvezően láttatták a jövőt. Abból indultak ki, hogy 2016-2019 között nagyon felgyorsul a gazdasági növekedés, 3,3-3,7 százalékra, részben a privatizáció beindulása miatt. Az adósságállomány pedig ezen dokumentumok szerint 2022-re 175-ről 125 százalékra csökkenhet. Az utóbbi hetekben azonban az IMF gyökeresen változtatott a görög gazdasági kilátásokon arra hivatkozva, hogy Alekszisz Ciprasz kormánya többet költött, mint amiről eredetileg megállapodás született, s a gazdasági teljesítmény nagyobb mértékben csökkent az eredetileg vártnál. A gazdasági is sokkal csekélyebb mértékben nő majd 2018-as, 2019-es évben, mint azt előzőleg várták.

Több oka van annak, hogy módosították az egyébként irreális eredeti jóslatokat. Azért láttatták túl szépnek a görög helyzetet, hogy az IMF is részt vállalhasson a görög mentőcsomagból. A „görög projekt”, ugyanis egyfajta presztízs volt a hitelezők számára. Szerepe van az IMF változó stratégiájában annak is, hogy Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója újraválasztásra készül.

A tisztújítás ugyan csak másfél év múlva lesz, de addig is magához kell édesgetnie a feltörekvő országokat, Indát és Brazíliát, azon államokat, amelyek kezdettől fogva ellenezték az IMF jelentős szerepvállalását a görög mentőcsomagban – emlékeztet a Der Standard. A görög mentőcsomag kérdése még nem lefutott, de hosszú kötélhúzás várható e tekintetben a valutaalap és az EU között.

Új helyzetben Izrael

Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:31
Netanjahu tovább kampányol az iráni nukleáris megállapodás ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Látványosan megrendült Izrael európai támogatottsága, az iráni atomalku pedig az izraeli-amerikai viszonyt taszította a mélybe. De az Iszlám Állam és az Irán jelentette fenyegetés új potenciális szövetségeseket teremtett Izrael számára az arab világban.

Barack Obama amerikai elnök nagy érdeklődéssel övezett szerdai előadásában úgy érvelt, háborúhoz vezethet, ha a kongresszus nem szavazza meg az iráni nukleáris programról szóló megállapodást. Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök internetes üzenetben buzdította az észak-amerikai zsidókat, hogy akadályozzák meg a dokumentum washingtoni elfogadását. Netanjahu úgy véli, Irán célja változatlanul Izrael elpusztítása, a megállapodás pedig nem fogja megakadályozni abban, hogy atombombát készítsen. Obama ezúttal is hangsúlyozta, hogy Izrael az egyetlen ország, amely nyilvánosan a megállapodás ellen foglalt állást.

A híres nyitva felejtett mikrofoneset óta az egész világ megtudhatta, hogy az Obama és Netanjahu közötti kapcsolat nem épp idilli. Addig sem volt titok, hogy a demokrata adminisztráció és Netanjahu jobboldali, idővel szélsőjobboldali koalíciós társak által segített kormányai közötti együttműködés nem mérhető az elődökéhez, de a csatabárd tényleges kiásására idén tavasszal került sor.

Néhány nappal a márciusi izraeli választások előtt, elfogadva a republikánus képviselőházi elnök meghívását, a Fehér Ház kifejezett rosszallása ellenére Netanjahu beszédet mondott a képviselőházban, és az akkor még formálódó iráni alku ellen emelt szót. Ez nemcsak hogy még tovább fagyasztotta a barátinak nem igen mondható viszonyt az Obama-adminisztráció és Izrael között, hanem az amerikai zsidó közösséget is megosztotta, és tovább rontotta a jeruzsálemi kormányzat támogatását.

Merthogy egyre látványosabban apad a nemzetközi támogatók köre. 2012-ben az ENSZ Közgyűlése megszavazta a "nem tag megfigyelői állam" státust Palesztina számára, tavaly a nyugat-európai parlamentek sorra fogadtak el határozatot a palesztin állam elismerésére buzdítva kormányaikat, az Európai Unió csatlakozott az izraeli termékek elleni bojkotthoz, s a nemzetközi jogvédő szervezetek egyre hevesebben bírálják a zsidó államot. E bírálatok alapján már-már úgy tűnik, hogy például a tavalyi gázai fegyveres konfliktusban az izraeli hadsereg háborús bűncselekmények sorát követte el, miközben a Hamász terrorszervezet angyalok, vagy legalábbis jogvédők és demokraták gyülekezetévé vedlett volna át.

Az Iszlám Állam előretörése és iráni alku megszületése új helyzetet teremthet, ennek első jelei már mutatkoznak. Obama abban téved, hogy csak Izraelnek nem tetszik a megállapodás Iránnal, ugyanis a szunnita arab országok, így Washington legfontosabb térségbeli szövetségesei, főképp Szaúd-Arábia, egyáltalán nem rajonganak az Irán ellenes szankciók megszüntetéséért. Ők ugyan nem Izrael létét, hanem az erőviszonyokat féltik, ami Izrael térfelére tereli őket.

A palesztin ősellenség, a Hamász, legalábbis annak politikai szárnya pedig, egyelőre még a nyilvánosság kizárásával, de már Katar és Szaúd-Arábia közvetítésével hónapok óta tárgyal Izraellel. A Hamászt elsősorban a már a szomszédban, a Sínai félszigeten is hódító Iszlám Állam aggasztja, amely elszippanthatja radikálisabb palesztin híveit. Ugyancsak az IS–nek köszönhetően vált szorosabbá a különben sem rossz egyiptomi-izraeli viszony.

Viszont egyre komolyabban felüti fejét egy új, ellenfél - a szélsőséges ortodox zsidó telepesek szervezetei. A múlt heti gyújtogatás után, amelyben egy palesztin 18 hónapos kisfiú életét vesztette, precedens nélküli lépésekre szánta el magát a Netanjahu-kormány: a szidó szélsőséges szervezeteket is terrorcsoportként kezeli, aktivistáit pedig terroristaként, az adminisztratív fogvatartást is engedélyezve esetükben. Bár Gázában és Ciszjordániában kísértetiesen hasonlít a tavalyi gázai háborút megelőző időkre, a kormány valóban komoly intézkedései valamint a formálódó új „szövetségszerűségek” a térségbeli szereplőkkel, meg fogják tudni akadályozni a helyzet elfajulását.

Szerző