A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke azt hangsúlyozta a szövetség női tagozatának a férfiak 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartott tegnapi konferenciáján, hogy a tárgyalási javaslatra adott válaszokból majd kiderül, meg akarja-e oldani a kormány a kérdést vagy sem.
Elmondása szerint a munkáltatóknál megtört a jég, belátták, hogy a merev nyugdíjrendszer, amely az 1957 után született nőknek és férfiaknak már csak a 65 éves kor elérésekor engedi a nyugdíjba vonulást, számtalan élethelyzetet nem vesz figyelembe. A tömeges nincstelenné válás helyett rugalmasabb nyugdíjrendszert kell kidolgozni – ezt a szakszervezetek évek óta hangoztatják, de eddig nem talált meghallgatásra a véleményük. Kordás László a „Férfi 40” női szemmel című tanácskozáson hangsúlyozta, az egyeztetéseket sokféle megoldásra nyitottan várják, az alapelvekből azonban nem engednek. Ragaszkodnak hozzá, hogy a változások nem érinthetik a „Női 40” mostani lehetőségét, csak ezt egészíthetik ki az egyenlő bánásmód jegyében a férfiak hasonló kedvezményével. Ugyanilyen alapelv, hogy a meglévő járandóságok nem sérülhetnek, vagyis elfogadhatatlan a nemzetgazdasági miniszter fenyegetése a sikeres népszavazás után bekövetkező általános nyugdíjcsökkentésről. Harmadrészt azt hangsúlyozta Kordás László, hogy nem a nyugdíjrendszer egészét akarják felforgatni, csak annak hibáit próbálják korrigálni.
Az egyenlő bánásmód jegyében a MaSZSZ Női Tagozata támogatja a kezdeményezést, hogy a férfiak 40 éves szolgálati idő után teljes jogú nyugdíjra legyenek jogosultak. Az ország távoli pontjairól érkezett érdekvédők azt hangsúlyozták, hogy férfiak és nők közt egyaránt vannak, akiknek a korhatár előtt megkopik az egészségük, ami miatt utcára kerülnek, öt-nyolc évet is segélyeken tengődnek, emiatt nem tudják összeszedni a tisztességes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Lehoczkyné Kollonay Csilla munkajogász, egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen körülmények között a férfiak alig néhány évig kapnak ellátást, bár évtizedekig fizettek járulékot. Az aláírásgyűjtő aktivisták mindenhol hangsúlyozzák, egy lehetőségért harcolnak, a dolgozó eldönthetné, akar-e élni vele vagy nem.
