Előfizetés

Ezért menekülnek - 240 ezer halott, köztük 12 ezer gyerek Szíriában

Publikálás dátuma
2015.08.07. 13:47
Sebesült szíriai menekült egy németországi táborban Fotó: Carl Court/Getty Images Hírek
Már 240 ezer fölé emelkedett a szíriai háború áldozatainak száma, amiből mintegy 12 ezer gyermek, közölte a legújabb statisztikát a Londonban székelő emigráns szír emberi jogi civil szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH). 

A France Presse hírügynökség által ismertetett adatok azt mutatják, hogy az utóbbi két hónapban 10 ezerrel emelkedett a halottak száma, ami a harcok kiújulását és intenzitását jelzi. Rami Abdal Rahmane, az OSDH igazgatójának beszámolója kitért a „táborok szerinti” leosztásra is. Közölte: a civil áldozatok száma 71.781, közülük 11954 gyerek. Állampolgárság szerint 42.384 szíriai, azt hogy melyik oldalon harcoltak, hogy kurdok-e vagy szírek, ez esetben nem tüntetik fel. A külföldről érkezett dzsihádisták eddig 34.375 embert veszítettek, állítja az igazgató.

A legnagyobb vesztességeket azonban a kormányerők szenvedték el: 88616 katona vesztette életét eddig, vagyis az áldozatok harmada Bassar el-Aszad katonája volt. (Ez érthető is, hiszen a terrorista merényletek zöme ellenük irányult.) Az OSDH adatai szerint az Asazd oldalán harcoló libanoni síita terrorcsoport, a Hezbollah 3304 harcost veszített. A londoni szervezet úgy véli, a tényleges áldozatok száma minden bizonnyal magasabb, hisze ők nem férnek hozzá minden adathoz. Tudnak viszont arról, hogy mintegy 30 ezer személyt tartanak nyilván eltűntként, közülük vélhetően 20 ezren a rendszer börtöneiben sínylődnek, 4 ezret pedig az Iszlám Állam tart fogva. A statisztikákban nem szerepelnek a kurdok és azok a külföldiek, közöttük a PKK harcosai, akik a pesmergák oldalán szálltak harcba. 

A szíriai polgárháború 2011 tavaszán-nyarán kezdődött.

Bányarobbanás történt Csehországban

Három ember meghalt, ketten megsérültek egy bányarobbanásban péntekre virradóra Észak-Morvaországban - közölte Marek Síbrt, az Ostravsko-Karvinské doly (OKD) bányavállalat szóvivője pénteken.

A metángázrobbanás röviddel éjfél előtt történt a Darkov feketeszénbányában, ahol a bányászok új vájat megnyitásán dolgoztak. A robbanáskor három, a helyszínen dolgozó bányász azonnal életét vesztette, míg ketten megsérültek. Az egyik sérült állapota, akinek testfelülete több mint ötven százalékban megégett, életveszélyes, őt az ostravai kórházban kezelik. A másik bányász sérülései könnyebbek, kéz- és lábtörést szenvedett.

A OKD bányavállalatnál legutóbb tavaly novemberben történt hasonló szerencsétlenség. A Karviná bányában a földmozgások következtében beomlott vájatokban három ember vesztette életét, kilenc pedig sérüléseket szenvedett. A tavalyi évben az OKD bányáiban összesen nyolc bányász vesztette életét, és kéttucatnyian megsérültek.

Az észak-morvaországi feketeszénbányákban a legsúlyosabb szerencsétlenség 1990. október 18-án történt, amikor a Május 1. bányában metángázrobbanás és az azt követő tűz következtében 30 bányász vesztette életét. Huszonkilenc bányász a helyszínen halt meg, míg a harmincadik a kórházban halt bele súlyos égési sérüléseibe.

Diplomáciai vihart kavart a Vihar

Mindkét fél diplomáciai jegyzékben tiltakozott a Vihar hadművelet 20. évfordulóján történtek miatt, mind a horvátok, mind a szerbek találtak kivetnivalót, sértőt a másik államban elhangzottak és történtek miatt.

Amint azt már megírtuk, augusztus 4-ére és 5-ére mindkét volt jugoszláv tagköztársaságban megemlékeztek, csak más-más megközelítésben – a horvátok nemzeti ünneppel, a szerbek nemzeti gyásszal. Húsz évvel ezelőtt ugyanis a Vihar hadművelet során a horvát hadsereg négy nap leforgása alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek túlnyomó részét. A hadművelet következtében mintegy 250 ezer szerb kényszerült elhagyni otthonát, több mint 2 ezer civil áldozatot követelt és mindmáig mintegy 3 ezer személyt eltűntként tartanak nyilván, amit a szerbek etnikai tisztogatásnak neveznek. Az idén első alkalommal rendeztek az évfordulóra katonai parádét Horvátországban, és ugyancsak először nyilvánították nemzeti gyásznappá augusztus 5-ét Szerbiában.

Horvátország elnöke, Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta, hogy az ünnepség nem irányul senki, így a szerbek ellen sem, de ez nem egészen így csapódott le Belgrádban. A szerbiai külügyminisztérium tegnap tiltakozó jegyzéket nyújtott át Horvátország belgrádi nagykövetségére a megemlékezésen elhangzottak miatt. Az Ivica Dacic vezette szerb külügyi tárca azt kifogásolja, hogy az ünnepségsorozat második napján, Kninben, Horvátország legmagasabb rangú állami tisztségviselőinek jelenlétében olyan jelmondatok hangzottak el, amelyek nemcsak gyűlöletbeszédet, hanem lincselésre és a szerbek elpusztítására való felhívást is képviselnek. „Mindez pedig a Független Horvát Állam fasiszta szimbólumai mellett történt, abban az évben, amikor Európa a fasizmus elleni győzelem 70. évfordulóját ünnepli”, állítja a belgrádi szaktárca. Szerbia elvárja Horvátországtól, hogy maradéktalanul tegyen eleget az Európai Unióba való belépéskor tett vállalásainak, biztosítsa a kisebbségek védelmét és tegye lehetővé az elűzött személyek visszatérését, valamint integrálását a horvát társadalomba, áll a szerb külügy tiltakozó jegyzékében.

Horvátország mindenekelőtt a háborús bűnös Vojislav Seselj és pártja, a Szerb Radikális párt akciója miatt fejezte ki felháborodását. A hágai börtönéből egészségügyi okok miatt szabadon engedett, majd visszatérésre felszólított, de annak eleget nem tevő egykori csetnikvajda híveivel Belgrádban, a horvát nagykövetség épülete előtt ugyanis horvát zászlót égetett a megemlékezést követő napon, augusztus 6-án. A horvát külügy megengedhetetlennek tartja, hogy a háborús bűnös volt politikus zavartalanul zászlót égethet a szerb fővárosban. A zágrábi külügyi és Európa-ügyi minisztérium az elkövetők mielőbbi felelősségre vonását, szankcionálását követelte Belgrádtól. Ugyanakkor Tomislav Nikolics szerb államfő beszédét is kifogásolta a horvát vezetés. A tiltakozó jegyzék a Nikolic szavait pontatlannak, sértőnek, megengedhetetlennek és felelőtlennek nevezte.

Horvátország függetlenségének kikiáltását (1991. június 25.) követő szerb-horvát testvérháborúban a térségben élő magyar kisebbség vagy elmenekült, vagy a horvátok oldalára állt. Mintegy 10 ezer magyar volt kénytelen elhagyni otthonát. A Vukovárért folyó elhúzódó harcban a Jugoszláv Néphadsereg úgy döntött, hogy a környező településeket foglalják el. Itt voltak magyar falvak is, mint például Kórógy és Szentlászló. Kórógy lakói feladták a települést, ellenállás nélkül elmenekültek, Szentlászló viszont a horvát hadsereg mellé állt é ellenállást tanúsított a jugoszláv-szerb erőkkel szemben. A falut gyakorlatilag porig bombázták, a védők szinte mind elestek, a falu teljes egészében elnéptelenedett, s egészen 1998-ig lakatlan maradt.

A mai Horvátország területéről elmenekült magyarok zöme, mintegy 70 százaléka később visszatért szülőhelyére, miután a horvát kormányzat rendezte a kérdést és felújította otthonaikat.