Előfizetés

"Édes bosszú" a szuperbaktériumok ellen

Publikálás dátuma
2015.08.07. 22:59
Illusztráció: Thinkstock
A szó szoros értelmében "édes bosszút" forralnak az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok ellen ausztrál kutatók, akik a mikroorganizmusok által termelt szacharidokat (cukrokat) alkalmaznák a kórokozók leküzdésére.

 A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot. Világméretű problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia, a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok elterjedése. Így égető szükség mutatkozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők ezek a kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak rezisztenciát kialakítani - olvasható a Queenslandi Egyetem honlapján.

Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben rezisztenssé válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek. "A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják egybe. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul" - magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.

Az ausztrál kutató kitért arra, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több régebben kifejlesztett antibiotikum, például a penicillin, vagy a vancomycin. "A különbség, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát" - fogalmazott Matt Cooper. A kutatók az Alchemia intézet által módosított több száz szacharid-molekulát vizsgáltak meg, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik a kórokozót, ugyanakkor nem toxikusak az emberi szervezet sejtjeire.

"A legtöbb vizsgált molekula elrendezése +lapos+, egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk" - ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója. Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.

Rejtélyes fényeket kapott lencsevégre a NASA-űrszonda (fotó)

Publikálás dátuma
2015.08.07. 22:50
A kép csak illusztráció! Fotó: Thinkstock
Rejtélyes fényes foltok, piramis alakú hegyek és mély kráterek láthatók a Dawn-űrszondának a Ceres törpebolygóról készített legújabb felvételein.

Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondájaként 2007. szeptember 27-én startolt a Kennedy Űrközpontból. Az űrszonda, amelynek segítségével a Naprendszer születésének titkait kívánják megismerni a tudósok, a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót látogatta meg. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amelyet 2012 szeptemberében hagyott el, hogy két és fél évvel később, ez év március 6-án elérje a Cerest. A missziónak köszönhetően első ízben állt az űrkutatás történetében egy szonda pályára egy törpebolygó körül - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Kezdetben a Dawn meglehetősen nagy távolságban keringett a törpebolygótól, majd fokozatosan csökkent a pályamagasság. Az űrszonda jelenleg a harmadik, tudományos vizsgálatokat lehetővé tévő pálya felé közeledik, amelyet augusztus közepén ér el. Ekkor "mindössze" 1500 kilométer választja el a Ceres felszínétől, ami a harmada az eredeti pályamagasságnak. A Dawn eddigi méréseinek köszönhetően pontosítani lehetett a Ceres méreteit, amelynek átmérője nem 950 kilométer, hanem csupán 940.

Az egyik legmarkánsabb felszíni képződmény, az északi féltekén lévő 90 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély kráter. Míg a törpebolygó a növények ültetéséért "felelős" és az anyai szeretetet megtestesítő római istennő, Ceres nevét viseli, a gigantikus alakzatot 12 segítője közül a boronálást végző Occator után nevezték el.

A kutatókat lenyűgözte a 6 kilométeres hegycsúcs is, amelynek lejtőin, ahogy az Occator-kráterben is megfigyelhetők titokzatos fényes foltok. Fényvisszaverő képességüket (albedójukat) különböző hullámhosszakon tesztelve a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy nem vízjégről van szó. "A kutatócsoport folytatja az adatok elemzését. Jelenleg az albedómutatókat a sólerakódások fényvisszaverő képességével vetjük egybe" - fogalmazott Chris Russel, a Dawn-projekt vezető kutatója, aki szerint a következő tudományos pályáról küldött, nagyobb felbontású képek hozzájárulnak a rejtélyes foltok természetének megfejtéséhez.

Az eredeti fotóhoz kattintson ide!

15 éves fiút késeltek meg egy menekülttáborban

Késelés történt egy menedékkérőket befogadó állomáson a németországi Baden-Württemberg tartományban - közölték pénteken a helyi hatóságok.

A stuttgarti ügyészség és az aaleni rendőrkapitányság közleménye szerint a Waiblingenben működő befogadó állomáson egy 28 éves férfi heves szóváltás után késsel rárontott egy 15 éves fiúra, és miután megvágta, elhagyta a szállást. A férfit még a befogadó állomás közelében őrizetbe vették, a fiút súlyos sérüléssel kórházba szállították. Az incidens háttere nem ismert. Mindketten a volt Jugoszlávia területéről érkeztek. A támadó korábban is fenyegetett embereket késsel - áll a közleményben.

Az utóbbi napokban több más befogadó állomáson is történt erőszakos összetűzés menedékkérők között. Szakértők rámutatnak, hogy ezekben az intézményekben gyakran más-más földrészről, különböző kulturális környezetből érkező emberek élnek összezárva egy eleve nehéz élethelyzetben, nagy bizonytalanságban és kemény megpróbáltatások után, és ilyen körülmények között gyakran egy apróságból is súlyos konfliktus lehet.

A német pszichoterapeuták szövetségi kamarájának (BPtK) becslése szerint a menedékkérők 40 százaléka a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) nevű szorongásos zavartól szenved a hazájában vagy menekülés közben átélt megrázkódtatások miatt, de csupán körülbelül 5 százalékuk részesül pszichoterápiás kezelésben.