A király és a demokrácia

Van egy jó hírem: a király megsértődött! Nagyon megsértődött. Annyira, hogy kíséretével együtt szedte a sátorfáját, és a Cote d’Azurről átrepült másik palotájába a marokkói Tangerbe. De ez a történet vége. A kezdet az, hogy őfelsége Szalman, Szaúd-Arábia hetvenkilenc éves királya tíz nappal ezelőtt megkezdte három hétre tervezett szabadságát a Cannes melletti La Mirandole tengerparti városka strandja feletti palotácskájában (62 szoba). Ezer tagú kísérete megszállta a környék drága hoteljeit, vendéglőit. Fellendítették a forgalmat. A városka vezetősége igyekezett kedvébe járni a nagyszerű vendégnek. Minden kérését teljesítették. Lezárták és magánterületté nyilvánították a palota alatt lévő, addig nyilvános strandot. Érthető, hiszen tiszteletlenség lenne kitenni őfelségét meztelenkedő turisták ficánkolásának az ablaka alatt. A tengert is privatizálták. A rendőrök motorcsónakokkal terelték távolabbi vizekre a vitorlázókat, szörfözőket. Csak egy kis probléma merült fel. Az egyik motorcsónakot rendőrnő vezette. A király titkársága azonnal tiltakozott. A problémát megoldották: a főhadnagynő azóta papírmunkát végez az őrsön. Elnézték, hogy a tengerparton érvényes szigorú építési tilalom ellenére liftet építsenek a strand és a húsz méterrel magasabban lévő palota kertje közé, hogy az idős uralkodónak ne a lépcsőt kelljen használni, ha fürödni támad kedve. Minden jól ment addig, amíg nem derült ki, hogy Franciaországot zömében franciák lakják. Franciák, akik generációk óta a „szabadság egyenlőség, testvériség” szellemében nőnek fel. Őseik felszámolták a monarchiát. A maiak sem tűrik, hogy egy király ilyen megkülönböztetett elbánásban részesüljön, akármennyi pénzt is hoz az országnak. Ezért őfelsége Szalman érkezése óta naponta százak tüntettek a palotát körülvevő rendőrkordon előtt. Két nap alatt százötvenezer francia írta alá a királyi privilégiumok ellen tiltakozó nyilatkozatot. A királyi nyaralás kezdete utáni nyolcadik napon hivatalos nyilatkozatban közölte Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége, hogy „Szalman király őfelsége nagyon jól érezte magát Franciaországban, köszöni a vendégszeretetet, és befejezettnek tekinti Cote d’Azuri nyaralását”. A közszolgálati német tévé, ahol a riportot láttam, ezt a megjegyzést fűzte a jelentéshez: „Irigylésre méltó a franciák viselkedése. Fütyülnek a királyi pereputty távozását jelentő minimum 50 millió eurós veszteségre, nekik fontosabb a demokrácia szabályainak betartása. Nem tudom, hogy a németek is így reagáltak volna-e?”. Én meg a magyar reakcióra lennék kíváncsi hasonló esetben.