Előfizetés

Orbán: Magyarország jó partnere lesz Oroszországnak

Az Európai Unióval meglévő problémák ellenére Oroszország és Magyarország kapcsolatai továbbra is jók - mondta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök még vasárnap este Kazanyban, miután találkozott Orbán Viktorral. 

A magyar kormányfő kifejtette: "mi most nem egyszerű időket élünk, de álláspontunk az, hogy Magyarország minden nehézség ellenére képes volt a legnagyobb mértékben megőrizni mindazt a jót, ami kapcsolatainkban rejlik". Orbán szerint ez a tendencia a jövőben is megmarad. "A világot érintő kérdésekben, akárcsak más kérdésekben Magyarország jó partnere lesz Oroszországnak" - idézte a magyar kormányfőt a TASZSZ orosz hírügynökség. Oroszország és Magyarország az energetikától a mezőgazdaságig a legkülönbözőbb területeken együttműködik - hangsúlyozta Medvegyev is, hozzáfűzve: "úgy látjuk, hogy ez egyaránt kedvező országaink és népeink számára".

Amikor a jelenlegi kormány még ellenzékben volt, nem tűnt ilyen "elfogadónak" Oroszország iránt. Orbán 2008 augusztusában az Inforádiónak adott nyilatkozatában még élesen elítélte a Grúziával szembeni orosz erőpolitikát, sőt elfogadhatatlannak nevezte az orosz fellépést. Lázár János mai kancelláriaminiszter pedig még 2010-ben is úgy fogalmazott egy Oroszországról szóló könyv bemutatóján, hogy "a keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak."

Nem akarnak vitát - Száguld a törvénygyár

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:05
Az érdemi viták elkerülése érdekében gyakran gyorsított a parlamenti tempón a kormányoldal FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions elemzéséből. Bíró Nagy András kutatási igazgató szerint erre a politikailag érzékeny ügyekben való viták elkerülése érdekében van szüksége a kormánynak. A törvénygyártás ősszel sem áll le, decemberig 48 előterjesztést készülnek elfogadni.

A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions (PS) elemzéséből. Bíró-Nagy András szerint "a gyors ügymenettel igyekeznek elkerülni, hogy vita alakuljon ki a politikailag érzékeny kérdésben". A PS kutatási igazgatóját arról kérdeztük, hogy az általuk összegyűjtött adatok szerint 2014-2015-ben átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket - ez 5 nappal gyorsabb, mint a teljes 2010-2014-es ciklusban. A "kivételesen sürgős" eljárásban beterjesztett javaslatokat átlagosan 9 nap alatt fogadta el a Ház.

Ősszel sem lesz megállás
Negyvennyolc előterjesztés elfogadását helyezi kilátásba decemberig a kormány őszi törvényalkotási programja, amelyből kiderül, a kabinet további ágazatokban is bevezetné az életpályamodellt: a közszolgálati dolgozók és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal modelljét várhatóan októberben tárgyalják. Elfogadják az új közbeszerzési törvényt is, mely a K-Monitor szerint csak ronthat az amúgy sem túl rózsás helyzeten, mivel a tervezet nem javítja a közbeszerzési adatok hozzáférhetőségét, nem szigorítja szankciókkal a közzétételi kötelezettséget, és nem teremti meg a Közbeszerzési Hatóság valódi függetlenségét sem.

Bíró Nagy szerint jellemzően a politikailag érzékeny területeket érintő, gazdasági és adózási törvények voltak kiemelten sürgősek Orbánéknak. Például a brókerügyre reagálva rendkívüli sürgősséggel fogadták el azt a módosítást, aminek értelmében az érintett vállalatok cégcsoportjai, vezetői, a felügyelőbizottsági tagok és egyes könyvvizsgálók a vagyonukkal is felelősséget vállalnak az okozott károkért. A 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz szükséges létesítményfejlesztésekről szóló határozatokat is kiemelt sürgősséggel szavazták meg, így a projektre a kormány csaknem 50 milliárd forintot különített el a költségvetésben. Ilyen formában vitték végig a reklámadóról szóló törvényt is, emellett a banki hitelekről és kölcsönszerződésekről szóló javaslatok közül is jó párat kivételes eljárásban fogadtak el.

Ugyanakkor nem minden, a kormány számára fontos jogszabályt kellett kiemelt sürgősséggel benyújtani, hogy azt rendkívül gyorsan megszavazzák. A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében az Országgyűlésnek benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban tárgyalta, és pontosan egy hét alatt fogadta el a Ház - emlékeztetett a PS. Hasonló sebességgel tudta átvinni - szintén normál eljárásban - a kormánypárti többség a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorító törvénymódosítást is, melyet június 26-án nyújtottak be, és július 6-án, vagyis tíz nappal később el is fogadtak.

A PS elemzéséből az is kiderül, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a parlament. Bíró-Nagy ennek kapcsán kiemelte, a 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása illeszkedik az eddigi trendekbe: "látható, hogy a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást. Az elmúlt 5 évben többször is ígértek konszolidációt e téren, de ez egyszer sem történt meg". Ugyanakkor a törvényalkotás lelassult, hiszen a vizsgált időszakban átlagosan 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály, míg az előző ciklus első évében átlagosan 26 és fél nap alatt fogadott el törvényeket az Országgyűlés. Bíró-Nagy ez utóbbi változást azzal magyarázta, a kormány a tervezett átalakítások javát már elvégezte, így nem kell kapkodniuk.

Kifejezetten sietős volt a kormánynak
-A reklámadó
-A brókerbotrány válaszintézkedései
-A 2017-es budapesti vizes világbajnokság fejlesztései
-A határzár- A közérdekű adatigénylés korlátozása



Nem akarnak vitát - Száguld a törvénygyár

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:05
Az érdemi viták elkerülése érdekében gyakran gyorsított a parlamenti tempón a kormányoldal FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions elemzéséből. Bíró Nagy András kutatási igazgató szerint erre a politikailag érzékeny ügyekben való viták elkerülése érdekében van szüksége a kormánynak. A törvénygyártás ősszel sem áll le, decemberig 48 előterjesztést készülnek elfogadni.

A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions (PS) elemzéséből. Bíró-Nagy András szerint "a gyors ügymenettel igyekeznek elkerülni, hogy vita alakuljon ki a politikailag érzékeny kérdésben". A PS kutatási igazgatóját arról kérdeztük, hogy az általuk összegyűjtött adatok szerint 2014-2015-ben átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket - ez 5 nappal gyorsabb, mint a teljes 2010-2014-es ciklusban. A "kivételesen sürgős" eljárásban beterjesztett javaslatokat átlagosan 9 nap alatt fogadta el a Ház.

Ősszel sem lesz megállás
Negyvennyolc előterjesztés elfogadását helyezi kilátásba decemberig a kormány őszi törvényalkotási programja, amelyből kiderül, a kabinet további ágazatokban is bevezetné az életpályamodellt: a közszolgálati dolgozók és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal modelljét várhatóan októberben tárgyalják. Elfogadják az új közbeszerzési törvényt is, mely a K-Monitor szerint csak ronthat az amúgy sem túl rózsás helyzeten, mivel a tervezet nem javítja a közbeszerzési adatok hozzáférhetőségét, nem szigorítja szankciókkal a közzétételi kötelezettséget, és nem teremti meg a Közbeszerzési Hatóság valódi függetlenségét sem.

Bíró Nagy szerint jellemzően a politikailag érzékeny területeket érintő, gazdasági és adózási törvények voltak kiemelten sürgősek Orbánéknak. Például a brókerügyre reagálva rendkívüli sürgősséggel fogadták el azt a módosítást, aminek értelmében az érintett vállalatok cégcsoportjai, vezetői, a felügyelőbizottsági tagok és egyes könyvvizsgálók a vagyonukkal is felelősséget vállalnak az okozott károkért. A 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz szükséges létesítményfejlesztésekről szóló határozatokat is kiemelt sürgősséggel szavazták meg, így a projektre a kormány csaknem 50 milliárd forintot különített el a költségvetésben. Ilyen formában vitték végig a reklámadóról szóló törvényt is, emellett a banki hitelekről és kölcsönszerződésekről szóló javaslatok közül is jó párat kivételes eljárásban fogadtak el.

Ugyanakkor nem minden, a kormány számára fontos jogszabályt kellett kiemelt sürgősséggel benyújtani, hogy azt rendkívül gyorsan megszavazzák. A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében az Országgyűlésnek benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban tárgyalta, és pontosan egy hét alatt fogadta el a Ház - emlékeztetett a PS. Hasonló sebességgel tudta átvinni - szintén normál eljárásban - a kormánypárti többség a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorító törvénymódosítást is, melyet június 26-án nyújtottak be, és július 6-án, vagyis tíz nappal később el is fogadtak.

A PS elemzéséből az is kiderül, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a parlament. Bíró-Nagy ennek kapcsán kiemelte, a 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása illeszkedik az eddigi trendekbe: "látható, hogy a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást. Az elmúlt 5 évben többször is ígértek konszolidációt e téren, de ez egyszer sem történt meg". Ugyanakkor a törvényalkotás lelassult, hiszen a vizsgált időszakban átlagosan 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály, míg az előző ciklus első évében átlagosan 26 és fél nap alatt fogadott el törvényeket az Országgyűlés. Bíró-Nagy ez utóbbi változást azzal magyarázta, a kormány a tervezett átalakítások javát már elvégezte, így nem kell kapkodniuk.

Kifejezetten sietős volt a kormánynak
-A reklámadó
-A brókerbotrány válaszintézkedései
-A 2017-es budapesti vizes világbajnokság fejlesztései
-A határzár- A közérdekű adatigénylés korlátozása