Orbán: Magyarország jó partnere lesz Oroszországnak

Az Európai Unióval meglévő problémák ellenére Oroszország és Magyarország kapcsolatai továbbra is jók - mondta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök még vasárnap este Kazanyban, miután találkozott Orbán Viktorral. 

A magyar kormányfő kifejtette: "mi most nem egyszerű időket élünk, de álláspontunk az, hogy Magyarország minden nehézség ellenére képes volt a legnagyobb mértékben megőrizni mindazt a jót, ami kapcsolatainkban rejlik". Orbán szerint ez a tendencia a jövőben is megmarad. "A világot érintő kérdésekben, akárcsak más kérdésekben Magyarország jó partnere lesz Oroszországnak" - idézte a magyar kormányfőt a TASZSZ orosz hírügynökség. Oroszország és Magyarország az energetikától a mezőgazdaságig a legkülönbözőbb területeken együttműködik - hangsúlyozta Medvegyev is, hozzáfűzve: "úgy látjuk, hogy ez egyaránt kedvező országaink és népeink számára".

Amikor a jelenlegi kormány még ellenzékben volt, nem tűnt ilyen "elfogadónak" Oroszország iránt. Orbán 2008 augusztusában az Inforádiónak adott nyilatkozatában még élesen elítélte a Grúziával szembeni orosz erőpolitikát, sőt elfogadhatatlannak nevezte az orosz fellépést. Lázár János mai kancelláriaminiszter pedig még 2010-ben is úgy fogalmazott egy Oroszországról szóló könyv bemutatóján, hogy "a keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak."

Szerző

Nem akarnak vitát - Száguld a törvénygyár

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:05
Az érdemi viták elkerülése érdekében gyakran gyorsított a parlamenti tempón a kormányoldal FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions elemzéséből. Bíró Nagy András kutatási igazgató szerint erre a politikailag érzékeny ügyekben való viták elkerülése érdekében van szüksége a kormánynak. A törvénygyártás ősszel sem áll le, decemberig 48 előterjesztést készülnek elfogadni.

A sürgős beterjesztéseket sokkal gyorsabban fogadja el az Országgyűlés, mint az előző ciklusban - derült ki a Policy Solutions (PS) elemzéséből. Bíró-Nagy András szerint "a gyors ügymenettel igyekeznek elkerülni, hogy vita alakuljon ki a politikailag érzékeny kérdésben". A PS kutatási igazgatóját arról kérdeztük, hogy az általuk összegyűjtött adatok szerint 2014-2015-ben átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket - ez 5 nappal gyorsabb, mint a teljes 2010-2014-es ciklusban. A "kivételesen sürgős" eljárásban beterjesztett javaslatokat átlagosan 9 nap alatt fogadta el a Ház.

Ősszel sem lesz megállás
Negyvennyolc előterjesztés elfogadását helyezi kilátásba decemberig a kormány őszi törvényalkotási programja, amelyből kiderül, a kabinet további ágazatokban is bevezetné az életpályamodellt: a közszolgálati dolgozók és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal modelljét várhatóan októberben tárgyalják. Elfogadják az új közbeszerzési törvényt is, mely a K-Monitor szerint csak ronthat az amúgy sem túl rózsás helyzeten, mivel a tervezet nem javítja a közbeszerzési adatok hozzáférhetőségét, nem szigorítja szankciókkal a közzétételi kötelezettséget, és nem teremti meg a Közbeszerzési Hatóság valódi függetlenségét sem.

Bíró Nagy szerint jellemzően a politikailag érzékeny területeket érintő, gazdasági és adózási törvények voltak kiemelten sürgősek Orbánéknak. Például a brókerügyre reagálva rendkívüli sürgősséggel fogadták el azt a módosítást, aminek értelmében az érintett vállalatok cégcsoportjai, vezetői, a felügyelőbizottsági tagok és egyes könyvvizsgálók a vagyonukkal is felelősséget vállalnak az okozott károkért. A 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz szükséges létesítményfejlesztésekről szóló határozatokat is kiemelt sürgősséggel szavazták meg, így a projektre a kormány csaknem 50 milliárd forintot különített el a költségvetésben. Ilyen formában vitték végig a reklámadóról szóló törvényt is, emellett a banki hitelekről és kölcsönszerződésekről szóló javaslatok közül is jó párat kivételes eljárásban fogadtak el.

Ugyanakkor nem minden, a kormány számára fontos jogszabályt kellett kiemelt sürgősséggel benyújtani, hogy azt rendkívül gyorsan megszavazzák. A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében az Országgyűlésnek benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban tárgyalta, és pontosan egy hét alatt fogadta el a Ház - emlékeztetett a PS. Hasonló sebességgel tudta átvinni - szintén normál eljárásban - a kormánypárti többség a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorító törvénymódosítást is, melyet június 26-án nyújtottak be, és július 6-án, vagyis tíz nappal később el is fogadtak.

A PS elemzéséből az is kiderül, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a parlament. Bíró-Nagy ennek kapcsán kiemelte, a 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása illeszkedik az eddigi trendekbe: "látható, hogy a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást. Az elmúlt 5 évben többször is ígértek konszolidációt e téren, de ez egyszer sem történt meg". Ugyanakkor a törvényalkotás lelassult, hiszen a vizsgált időszakban átlagosan 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály, míg az előző ciklus első évében átlagosan 26 és fél nap alatt fogadott el törvényeket az Országgyűlés. Bíró-Nagy ez utóbbi változást azzal magyarázta, a kormány a tervezett átalakítások javát már elvégezte, így nem kell kapkodniuk.

Kifejezetten sietős volt a kormánynak
-A reklámadó
-A brókerbotrány válaszintézkedései
-A 2017-es budapesti vizes világbajnokság fejlesztései
-A határzár- A közérdekű adatigénylés korlátozása



''Nyáron céda módjára fürdőruhára vetkezem''

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:03
Illusztráció/Thinkstock
Nem tetszik a tanároknak a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) napokban közzétett, minden állami és önkormányzati intézményre kötelezően vonatkozó etikai kódexe.

A legnagyobb ellenérzéseket az váltotta ki, hogy a szövegben a tanárok öltözködésével és magánéletével kapcsolatos utasítások is vannak, s ha valaki nem felel meg a kódex követelményeinek, az ellen etikai eljárást indíthatnak. Miután a kódex-tervezet több mint fél éves csúszás után megszületett és nyilvánossá vált, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szakértői is úgy nyilatkoztak lapunknak: a szöveg súlyos jogi aggályokat vet fel, ráadásul alkotmányellenes is.

Szombaton a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) is állást foglalt a kérdésben, szerintük a szöveg nyelvezete korszerűtlen, indokolatlanul összemosódik benne a "jogi erejű kötelezőség" és az "etikai érvényű önszabályozás", és több olyan norma jelenik meg benne, amely még etikai szinten sem alkalmas szabályozásra. "E tervezetben felerősödik az egyetlen tulajdonos iránti feltétlen lojalitás követelménye, mely nem fér össze egy demokratikus társadalom folyamatosan fejlődő iskolájával, de a pedagógiai működés sajátszerűségeivel sem" - írták. Az NPK október 4-ig adott időt véleményezésre a pedagógustársadalomnak, az MPT ezt "cinikusan rövid" határidőnek tartja, tekintve, hogy épp vakáció közepe van, s a tanévnyitás, az oktatási rendszerben beállt változásokkal járó feladatok is nehezítik, hogy az iskolák alapos véleményt alkothassanak. Hangsúlyozták azt is: a kódex csakis ajánlás-értékű lehet.

A pedagógusokat is tömörítő Hívatlanul Hálózat Facebook-csoportjában ugyanakkor már több, heves reakció is érkezett a szövegre. A legtöbb kritikát az öltözködésre vonatkozó követelmények - a tanároknak ''megjelenésükben és magaviseletükben méltósággal és példamutatóan'' kell viselkedniük, amellyel "kifejezik a hivatás rangját" - kapták. Egy pedagógus például azt írta: ''nyáron céda módjára fürdőruhára vetkezem'', és "néha ordítva röhögök azokkal, akik a szívemnek kedvesek". Mások szerint az öltözködésre vonatkozó szabály csak gumicsont, nagyobb problémát jelent 'a szellemi függetlenségükbe való "belepiszkálás''.

Ám nemcsak az etikai kódex, a tanfelügyelet, vagy az oktatás egyéb átalakításai miatt kell izgulniuk a tanároknak: mint kiderült, a tartozást tartozásra halmozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nemcsak az E.ON-nak tartozott 1,5 milliárd forinttal - mely következtében több iskolában is kikapcsolták a gázt és a villanyt -, hanem más szolgáltatók számláit sem tudta fizetni, s mint azt a Magyar Államkincstár a VS.hu-val közölte: a Klik közműtartozása már összesen 4,6 milliárdra rúg.

Szerző