Nem szeretve lenni

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:47
Háy János megragadja a szerelem lényegét FOTÓ: NÉPSZAVA
Háy János újabb sajátos hangvételű létjegyzetet és korrajzot festett rólunk, a mai kor emberéről. Párkapcsolati zökkenők, az együttélés nehézségei, a gazdagság és a mélyszegénység egészen különös perspektívából nézve tárulnak elénk az író Hozott lélek című új regényéből, amely az Európa Kiadó gondozásában jelent meg.

A popkultúra szerves részévé vált Háy János tavaly megjelent, Artisjus Irodalmi Díjjal elismert Napra jutni című elbeszéléskötete, amely egyszerre olvasható novellafüzérként és regényként is, a főszereplő kisgyermek tudatalattijába kalauzolja az olvasót. A népszerű szerző új kötete, a Hozott lélek hasonló logika mentén született: a könyvet felépítő jórészt öt-hat oldalas novellák közös jellemzője szintén az, hogy középpontjukban a magyar mindennapok alapvető alakjainak tudata áll. Minden más csupán érintőlegesen jelenik meg a történetekben, amelyek szinte az összes olyan témát érintik, amellyel Háy János huszonöt éves írói pályafutása során foglalkozott. Szerelem, együttélés, halál, boldogság, nehézségek, lelki vívódások, üresség, csalódások, öngyilkosság - többek között ezek a motívumok visszatérő elemek ebben a kötetben is.

"Valahogy úgy adódott, hogy ez a kötet is novellákat tartalmaz. Nincsenek bennem szervezettségek, tudatos törekvések a műfajt illetően. A Napra jutni kötetem nagyon más jellegű, szándékosan egy témára íródott, tulajdonképpen lineáris történetet kiadó könyv, míg a Hozott lélek szerkezetét tekintve más" - mondta el Háy János lapunknak adott válaszában. Az 55 éves szerző műve sok év terméséből állt össze, azokat a novellákat is tartalmazza, amelyek nem fértek bele az előző kötet tematikájába. Szerkezetét tekintve a Hozott lélek a szintén novellaválogatásból összeállított Házasságon innen és túl című kötettel rokonítható, még a leírás szűkszavúsága is azonos.

Tartalmazza mindazt a szomorúságot, fájdalmat, amellyel minden embernek szembe kell néznie élete során. A szülő-gyermek viszony, a felnőtté válás éppúgy meghatározó, mint a félrement párkapcsolatok, a szerelem elmúlása, a közöny vagy éppen az élet eliramlása. Háy János mindezekről képes úgy mesélni, mintha egy bölcs barátunkat hallanánk, aki hosszú ideje életünk alapos ismerője. S történeteit éppen ezért lehet szeretni, hiszen egyedülálló stílusa mellett rendkívül őszintén, kendőzetlenül tart tükröt elénk, amelybe ha akarunk, ha nem, bele kell néznünk. A Hozott lélek novellái rólunk, s nekünk szólnak.

"Nem, nem kezdődik semmi tiszta lappal" - állítja a szerző egyik novellájában. Egy másik történet arról szól, hogy "nőnek lenni szar", de aztán kiderül, hogy a kettős mérce, a hátrányos megkülönböztetés ellenére talán mégsem olyan rossz a gyengébbik nemhez tartozni. Háy tökéletesen megragadja a szerelem lényegét, amikor azt írja, a szerelmespároknak még veszekedni is öröm, hiszen annyira szeretik egymást, hogy nincs olyan kommunikációs szituáció, amiben ne lenne élmény az együttlét.

"Ha valakit hosszan nem választ senki, azt később sem akarja választani senki, az eltelt idővel sem közeledik a választáshoz, inkább tovább távolodik" - jegyzi meg a Kimaradt idő kapcsán az elbeszélő, s ez talán mindent elmond a kötet alaphangjáról, amely szívderítőnek egyáltalán nem nevezhető. Az a páratlan technika, amellyel Háy János idegenként képes ábrázolni az olvasó életét, semmihez sem hasonlítható. Éppen ezért a kötet, amely a gyötrődő emberekről szól, sok ismerős momentummal vár minket. Akármennyire is kiábrándító, Háy felfogásában minden jó, s rossz egyaránt sorsunkban van kódolva, sőt, könnyen át is örökíthető utódaink életébe.

Tetten érhető az a játékos, fantáziadús hang, amely meghatározza a szerző írói világát. Érdekes asszociációk halmaza tárul elénk, bizonyos kifejezések, történelmi utalások csupán felsejlenek a műben, értelmezésük az olvasó háttérismeretén múlik. Az elkeserítő egyéni sorsok olvasása talán éppen ezért nem válik monotonná. A nézőpontok és az élethelyzetek pergő változása, a dinamizmus egyfajta lendületet, ívet ad a kötetnek. És legyen bármennyire is elborult a világkép, a remény a szebb életre, az empátia minden művön átsüt. Képes még a legmegrázóbb tragédiákba, például az Ophélie nevű francia diáklány eltűnését feldolgozó írásba is úgy humort csepegtetni, hogy attól még a legsötétebb pillanatokban is szebbnek lássuk a világot.

A kesernyés humor egy név nélküli, szerencsétlen kisemberről szóló novella (Alkalom szüli) esetében börleszk elemekkel keveredve alkot sajátos elegyet. Más történetek, amelyek akár tanmesének is beillenének, pedig éppen azt mutatják be, melyek azok az útvesztők, amelyekre mindig rátévedünk a helyes utunkról. Valahányszor Háy Jánost olvasok, mindig elszorul a szívem. Egyértelműen érződik a csontig hatoló fájdalom, az üresség a kötet utolsó tematikus egységében, amely Háy legkedveltebb helyszínén, a vidéken játszódik. A falusi történetek, amelyeket átjár a feneketlen szegénység és a kilátástalanság, talán még a nagyvárosi történeteknél is erőteljesebben ütik gyomron az olvasót.

Háy János egyik hőse nem érti, miért kell azt a munkát végezni egy életen át, amit nem akar. Csak remélni merjük, hogy a szerző élvezi saját munkáját, és még sok hasonlóan aktuális és egyben megrázó kötettel lepi meg olvasóit. Legközelebb jövő tavasszal jelentkezik új kötettel, az Ország, város, fiú, lány munkacímű könyve útirajzaiból, utazásai kapcsán írt elbeszéléseiből fog összeállni. Addig is, a Hozott lélek üzenetét megfogadva, illene jobban odafigyelnünk egymásra.

Tényleg egészségesebb lesz a menza?

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:13
Kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával FOTÓ: THINKSTOCK
A kormány eltökélt szándéka, hogy szeptembertől mindenképp életbe lép az óvodai és iskolai étkezést is megreformáló rendelet, s ha kiderül, hogy valami nem jól működik, majd útközben módosítanak rajta. Abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem.

Nem sokáig örülhetnek, akik szeretik az utánozhatatlan, már-már szirupos menzateát: szeptember elsejétől csak ízetlen, ám egészségesebb frissítőt kaphatnak, életbe lép ugyanis az új közétkeztetési rendelet, mely pontjainak betartása kötelező lesz minden közétkeztetést végző intézmény számára. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz. Desszertnek is csak olyan ételeket lehet majd készíteni, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.

Sebtében visszavont rendelet

A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt). Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.

Kötelező lesz a diétás szakács alkalmazása

Mostantól azonban nincs apelláta, a kormány szerint egy év elég kellett hogy legyen a közétkeztetőknek a felkészülésre. Az új szabályozás szerint az ételek tápanyagtartalma mellett azok elkészítésének módjára, mennyiségére, az alapanyagok minőségére is kiemelt figyelmet fordítanak. Az étrendvezetésnek is egészségesebbnek kell majd lennie, vagyis megszabják, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Étlapot is ki kell majd függeszteni a menzákon, amelyen fel kell tüntetni az ételek tápanyagtartalmát és az allergén összetevőket. Sokkal több párolt étel kell, hogy az asztalra kerüljön, a konyháknak emellett kötelezően alkalmazniuk kell majd egy diétás szakácsot is.

Oktató-nevelő program helyett tiltás

A magyarországi menzák megreformálásával valamennyi szakmai szervezet egyetért, már csak azért is, mert egyes iskolákban - ahogy arról a sajtó is beszámolt - valóban szinte ehetetlen ételeket főznek. Az egészséges étkezés pedig azért is fontos, mert például a túlzott sófogyasztás - ami a magyarokra igencsak jellemző - súlyos problémák kialakulásához vezethet, arról nem is beszélve, hogy minden ötödik magyar gyerek túlsúlyos. Ugyanakkor kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával.

A kormány - mint mindig - továbbra is legegyszerűbb megoldást, a tiltást akarja alkalmazni az iskolákban azzal, hogy például elveszi a gyerekektől cukor- és a sótartót, hosszútávon hatékonyabb oktató-nevelő programok kidolgozása helyett. Kérdés, mennyire javulhat a helyzet, ha a gyerek otthon továbbra is a jól megszokott sós, zsíros ételeket kapja, mert a család esetleg nem engedheti meg magának, hogy minden nap bulgurt vagy kuszkuszt egyen, és szigorú diétás receptek szerint főzzön.

Szükséges lenne az áfa csökkentése

A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.

A VIMOSZ év elején egy felmérést is végzett több mint ötezer gyerek valamint az intézményvezetők és a szülők bevonásával. A rendeletnek megfelelően készítették el az ételeket, és egy kérdőíven kérték az érintettek véleményét. Az eredmények nem túl fényesek, Gál szerint a gyerekek közül nagyon sokan elutasították az újfajta menüt, sok étel került a kukába - ez pedig a költségek és a rendelet célja miatt is aggályos. A legtöbben azt kifogásolták, hogy sótlan az étel. A tapasztalatok egyébként azt mutatták, ahol egy ideje már reformkonyhát vezetnek, a gyerekek otthonról hoznak sótartót. Gál elmondta: a szolgáltatóknál attól tartanak, hogy azok, akik nem rászorultsági alapon kapják az ételt, kiléphetnek a közétkeztetésből; a szakember szerint 5-10 százalékos forgalomcsökkenés az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti.

"Tapasztalataink szerint az egyik legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. A gyerekek főleg a tapasztalathiány miatt utasítják el a megváltozott ízvilágot" - mondta a VIMOSZ elnöke, hangsúlyozva: fokozatos bevezetésre lenne szükség, nem kellene rögtön minden "hagyományosan" elkészített ételt levenni az étlapról. A szakember szerint az előírt tejmennyiség is túlzás, egy alsó tagozatos diák nem iszik meg három deciliter tejet naponta - ez pedig ugyancsak súlyos pazarláshoz vezethet. "Amikor elmagyaráztuk, hogy melyik étel miért jobb, mint a régebbi, javult a megítélés. A gyerekek inkább azt ennék, amit ismernek; meg kell őket tanítani egészségesen táplálkozni" - mondta Gál, hozzátéve: a sikerhez a konyhatechnológia fejlesztésére is szükség lenne, ezen a területen azonban jelentős forráshiányok vannak.

Szigorúan ellenőrzik a jövőben a menzákat

A rendelet bevezetésével gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre is számítani lehet a konyhákban. Szerettük volna megtudni, ezek pontosan hogyan zajlanak majd, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást az Emmi-től. Gál Pál Zoltán úgy véli, mivel ősztől sokkal dokumentáltabban kell majd főzni, a hatóságok bármikor bekérhetik az étlapokat és más dokumentumokat, valamint sor kerülhet laborvizsgálatokra is. Gál elmondta: az Emmi megígérte nekik, hogy a rendelet megvalósítása utáni tapasztalatok fényében később még módosíthatóak lesznek a szabályozások.

Szerző
Frissítve: 2015.08.10. 22:58

Tényleg egészségesebb lesz a menza?

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:13
Kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával FOTÓ: THINKSTOCK
A kormány eltökélt szándéka, hogy szeptembertől mindenképp életbe lép az óvodai és iskolai étkezést is megreformáló rendelet, s ha kiderül, hogy valami nem jól működik, majd útközben módosítanak rajta. Abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem.

Nem sokáig örülhetnek, akik szeretik az utánozhatatlan, már-már szirupos menzateát: szeptember elsejétől csak ízetlen, ám egészségesebb frissítőt kaphatnak, életbe lép ugyanis az új közétkeztetési rendelet, mely pontjainak betartása kötelező lesz minden közétkeztetést végző intézmény számára. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz. Desszertnek is csak olyan ételeket lehet majd készíteni, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.

Sebtében visszavont rendelet

A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt). Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.

Kötelező lesz a diétás szakács alkalmazása

Mostantól azonban nincs apelláta, a kormány szerint egy év elég kellett hogy legyen a közétkeztetőknek a felkészülésre. Az új szabályozás szerint az ételek tápanyagtartalma mellett azok elkészítésének módjára, mennyiségére, az alapanyagok minőségére is kiemelt figyelmet fordítanak. Az étrendvezetésnek is egészségesebbnek kell majd lennie, vagyis megszabják, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Étlapot is ki kell majd függeszteni a menzákon, amelyen fel kell tüntetni az ételek tápanyagtartalmát és az allergén összetevőket. Sokkal több párolt étel kell, hogy az asztalra kerüljön, a konyháknak emellett kötelezően alkalmazniuk kell majd egy diétás szakácsot is.

Oktató-nevelő program helyett tiltás

A magyarországi menzák megreformálásával valamennyi szakmai szervezet egyetért, már csak azért is, mert egyes iskolákban - ahogy arról a sajtó is beszámolt - valóban szinte ehetetlen ételeket főznek. Az egészséges étkezés pedig azért is fontos, mert például a túlzott sófogyasztás - ami a magyarokra igencsak jellemző - súlyos problémák kialakulásához vezethet, arról nem is beszélve, hogy minden ötödik magyar gyerek túlsúlyos. Ugyanakkor kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával.

A kormány - mint mindig - továbbra is legegyszerűbb megoldást, a tiltást akarja alkalmazni az iskolákban azzal, hogy például elveszi a gyerekektől cukor- és a sótartót, hosszútávon hatékonyabb oktató-nevelő programok kidolgozása helyett. Kérdés, mennyire javulhat a helyzet, ha a gyerek otthon továbbra is a jól megszokott sós, zsíros ételeket kapja, mert a család esetleg nem engedheti meg magának, hogy minden nap bulgurt vagy kuszkuszt egyen, és szigorú diétás receptek szerint főzzön.

Szükséges lenne az áfa csökkentése

A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.

A VIMOSZ év elején egy felmérést is végzett több mint ötezer gyerek valamint az intézményvezetők és a szülők bevonásával. A rendeletnek megfelelően készítették el az ételeket, és egy kérdőíven kérték az érintettek véleményét. Az eredmények nem túl fényesek, Gál szerint a gyerekek közül nagyon sokan elutasították az újfajta menüt, sok étel került a kukába - ez pedig a költségek és a rendelet célja miatt is aggályos. A legtöbben azt kifogásolták, hogy sótlan az étel. A tapasztalatok egyébként azt mutatták, ahol egy ideje már reformkonyhát vezetnek, a gyerekek otthonról hoznak sótartót. Gál elmondta: a szolgáltatóknál attól tartanak, hogy azok, akik nem rászorultsági alapon kapják az ételt, kiléphetnek a közétkeztetésből; a szakember szerint 5-10 százalékos forgalomcsökkenés az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti.

"Tapasztalataink szerint az egyik legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. A gyerekek főleg a tapasztalathiány miatt utasítják el a megváltozott ízvilágot" - mondta a VIMOSZ elnöke, hangsúlyozva: fokozatos bevezetésre lenne szükség, nem kellene rögtön minden "hagyományosan" elkészített ételt levenni az étlapról. A szakember szerint az előírt tejmennyiség is túlzás, egy alsó tagozatos diák nem iszik meg három deciliter tejet naponta - ez pedig ugyancsak súlyos pazarláshoz vezethet. "Amikor elmagyaráztuk, hogy melyik étel miért jobb, mint a régebbi, javult a megítélés. A gyerekek inkább azt ennék, amit ismernek; meg kell őket tanítani egészségesen táplálkozni" - mondta Gál, hozzátéve: a sikerhez a konyhatechnológia fejlesztésére is szükség lenne, ezen a területen azonban jelentős forráshiányok vannak.

Szigorúan ellenőrzik a jövőben a menzákat

A rendelet bevezetésével gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre is számítani lehet a konyhákban. Szerettük volna megtudni, ezek pontosan hogyan zajlanak majd, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást az Emmi-től. Gál Pál Zoltán úgy véli, mivel ősztől sokkal dokumentáltabban kell majd főzni, a hatóságok bármikor bekérhetik az étlapokat és más dokumentumokat, valamint sor kerülhet laborvizsgálatokra is. Gál elmondta: az Emmi megígérte nekik, hogy a rendelet megvalósítása utáni tapasztalatok fényében később még módosíthatóak lesznek a szabályozások.

Szerző
Frissítve: 2015.08.10. 22:58