Előfizetés

Terror Törökországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:36
Török katonák vonultak fel a szíriai határ közelében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN SAHIN
Merényletsorozat rázta meg Törökországot. Több személy vesztette életét isztambuli terrorakciókban. Hétfőre virradóra ismeretlenek autóba rejtett pokolgépet robbantottak a metropolisz ázsiai részében. Röviddel ezután a robbanást okait vizsgáló szakemberekre tüzeltek. Ezzel szinte egy időben az amerikai konzulátusnál kezdtek lövöldözni.

Törökországban már szinte mindennaposak a merényletek. Isztambul Sultanbeyli negyedében a hétfő hajnalban végrehajtott akcióban tíz rendőr megsérült. Az ezt követő reggeli tűzharcban a két elkövető valamint egy rendőr vesztette életét. Az amerikai konzulátus ellen elkövetett akcióban senki sem sérült meg. Ezzel azonban még nem ért véget a törökországi merényletsorozat. Az ország déli részén, az iraki és szíriai határhoz közel eső Sirnak tartományban bombamerényletet hajtottak végre szintén egy rendőrőrs ellen. Ebben az akcióban legalább négy török rendőr vesztette életét. Később a török hadsereg egy helikopterét támadták meg. Ezt követően a kelet-törökországi Diyarbakir közelében található Licében támadtak rendőrőrsre, itt is tűzharc alakult ki.

A jelenlegi megállapítások szerint a terrorcselekmények között nem volt összefüggés. Török médiaértesülések szerint a hajnali akcióért egy nemrégiben alakult szélsőbaloldali szervezet, az úgynevezett Népvédelmi Egység vállalta a felelősséget. A szervezet először márciusban hallatott magáról egy merénylettel. Az Egyesült Államok konzulátusára egy másik szélsőbaloldali csoportosulás, a marxista-leninista Forradalmi Népi Felszabadítási Párt–Front (DHKC-P) két aktivistája támadott. A szervezet délután be is jelentette, hogy tagjai követték el a terrorakciót. Mint a Cumhuriyet című lap írta, a női merénylő az 51 éves Hatice Asik volt, akit egyszer már őrizetbe vettek a török hatóságok. A DHKC-P 2013-ban öngyilkos merényletet hajtott végre az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége ellen.

A dél-törökországi, valamint a Diyarbakir közelében végrehajtott merénylet mögött a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei álltak. Törökországban az utóbbi hetekben jelentősen romlott a belbiztonság helyzete, miután a török légierő bombázni kezdte a dzsihadista Iszlám Állam (IS), illetve a PKK állásait. Azóta igen gyakoriak a terrorakciók, kivált az ország déli, túlnyomórészt kurdok által lakott részen. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök felszólította a török parlamenti pártokat, hogy helyezkedjenek egy véleményre a PKK-val kapcsolatban, melynek törökországi és iraki állásait két hét óta lövi a török légierő.

Isztambulban előzőleg több ezren vettek részt a vasárnap esti békefelvonuláson. A megmozdulást a nyolcvan szervezetet tömörítő Civil Blokk tartotta, s részt vett rajta az ellenzéki, szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) néhány képviselője is. A tüntetésen felszólalt Celahattin Demirtas, a kurd parlamenti párt, a HDP elnöke, aki kifejtette, nem akarják, hogy a gyermekeik háborús körülmények között éljenek. Az Egyesült Államok első ízben küldött F16-os vadászgépeket a törökországi incirliki légibázisra. Feladatuk az Iszlám Állam (IS) egységeinek megtámadása lesz. A gépeket az olaszországi, avianói bázisról helyezték át Törökországba. Az Egyesült Államok 300 katonát is az országba küldött.

Az Egyesült Államok július végén állapodott meg Ankarával arról, hogy használhatja légibázisát az iszlamistákkal szembeni bevetésekre. Washington már az IS elleni légicsapások egy évvel ezelőtti megkezdése óta arra próbálta meg rávenni Törökországot, hogy egyezzen bele légibázisainak használatába. Ankara azután mondott igent, hogy az IS egy fiatal terroristája 32 embert ölt meg egy dél-törökországi merényletben.

Ma megállapodhatnak Görögországgal

Ma várhatóan megszületik a megállapodás az új hitelprogramról a görög kormány és a hitelezők között. Hivatalos athéni közlések szerint a görög parlament elé bocsátandó törvényjavaslatnak két bekezdése lesz, az első a hitelszerződésről, a második pedig a kormány teendőiről szól majd.

Mint a Financial Times írja, már a szkeptikusabb uniós illetékesek is abból indulnak ki, hogy augusztus 20-ig megegyezés születhet, vagyis eddig az időpontig megtörténik a szerződés parlamenti ratifikálása. Ez az időpont azért számít bűvös dátumnak, mert ekkor kell visszafizetnie Athénnak 3,2 milliárd eurót az Európai Központi Banknak (EKB). Az óvatos derűlátás éles ellentétben áll azzal a pesszimista hangulattal, amely még a július közepén megrendezett euróövezeti csúcsot jellemezte, amikor végül a görögök beadták a derekukat, s hajlandónak mutatkoztak a reformok végrehajtására. Több megfigyelő is úgy véli, az áttörés Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter eltávolításának köszönhető.

Ami a további menetrendet illeti, amennyiben valóban létrejön a megállapodás akkor már csütörtökön szavazhat is az intézkedésekről az athéni törvényhozás. Egy nappal ezután, pénteken az euróövezet pénzügyminiszterei brüsszeli találkozójukon adhatják áldásukat a megállapodásra. Ezt követően az euróövezet parlamentjein lesz a sor. (Csak néhány országban rendeznek szavazást a törvényhozásban).

Az Európai Bizottság egyik illetékese azt közölte, „éjt nappallá téve” folynak a megbeszélések, s a hitelezők „kéz a kézben” dolgoznak a görög hatóságokkal azon, hogy mindenki számára megnyugtató megoldás szülessen. A görög állami televízió szerint már akár ma délelőtt bejelenthetik, hogy megszületett a dokumentum. Brüsszeli források azonban 24-36 órára becsülték a megállapodás létrejöttének várható idejét.

Vona lejjebb tette a lécet Erdélyben

Mint minden évben a nyári táborok kapcsán, az idén is az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett gyergyószentmiklósi tábor gyakorlatilag Tusványost utánozta, Vona Gábor pedig követte az orbáni receptet – a magyar belpolitikát exportálta a székelyföldi hegyek közé. 

A helyi civil szervezetek által rendezett, de mindenki által a magyarországi pártok erdélyi kihelyezett rendezvényének tekintett nyári táborok, a tusványosi és a borzonti-gyergyószentmiklósi általában nem múlnak el utólagos politikai feszültség nélkül, anélkül, hogy a román politikum valamely ott elhangzott szónoklat miatt ne tiltakozna. Általában az autonómiával kapcsolatos magyar kormányzati kijelentések szokták „kiverni a biztosítékot.”

Az utóbbi idők legnagyobb ilyen jellegű vihara 2013-ban tört ki, amikor Traian Basescu volt elnök kilátásba helyezte Tusványos betiltását is és állította, "az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és ez többé nem fordulhat elő." Hozzátette, az idén "pofátlanokká" váltak a magyarországi politikusok. Ekkor az Orbán Viktor mellett fellépő Tőkés László arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyi magyarok érdekében.

Ugyanebben az évben Vona Gábor is a román sajtó "sztárjává" vált azáltal, hogy a Borzonton az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett táborban a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Ezután több jobbikos vezető politikust kitiltottak Romániából, többek között Szávay István nemzetpolitikáért felelős alelnököt egy évre.

Az idén egyik rendezvény sem okozott a 2013-hoz mérhető vihart a magyar-román kapcsolatokban, egyik magyar politikus előadása sem váltott ki tiltakozást, ugyanis mind Orbán, mind Vona a magyar belpolitikai narratíváját folytatta az erdélyi táborokban is. (A miniszterelnök közösségi oldalára kitett fotók okozta ugyan felháborodást és külügyi tiltakozást, de a beszéd maga nem.)

Vona Gábor Jobbik elnök erdélyi szereplése kapcsán a legnagyobb hírnek azt tartotta a román média, hogy a magyar pártelnök bejelentette, „lejjebb teszi a lécet nyilatkozataiban, mivel pártját szélsőséges pártként sorolták be és a román Új Jobboldalhoz hasonlítják”. Előadásában pártja kormányzati álmait ismertette. Úgy fogalmazott, a Jobbik csak néppártként válhat kormányképes erővé Magyarországon, és pártja életében elérkezett az az idő, amikor „kóstolgatni kell a kormányzás felelősségét", és „minden mondatot, gondolatot a leendő kormányzás fényében kell megvizsgálni". Hangoztatta, a Jobbikban nincs helye náci romantikának.

Az Erdélybe visszatérő Szávay István alelnök viszont Romániát érintő kérdésre is kitért. Azt mondta, meggyőződése, hogy Románia és Moldova 10-20 éven belül egyesül és a két ország egyesülése lehetőségeket is jelent az erdélyi magyarság számára. Elképzelése szerint ez az egyesülés nem képzelhető el Románia valamilyen szintű föderalizálása nélkül, ami viszont jobb lehetőségeket teremt a magyar érdekek regionális szintű megjelenítésére. A megközelítést nem kommentálta a román média, hiszen a román-moldáv egyesülés kényes és támadható téma.