Kiszolgáltatott betegek

Magyarországon évente több száz rendőri eljárás folyik kórházi lopások miatt. Az elkövetők a betegektől és a személyzettől is lopnak, ám a legnagyobb kárt az intézményeknek okozzák. Az Országos Onkológiai Intézetben az idei évben már 22 esetben kellett feljelentést tenni. A kórházi lopások hatékony visszaszorításához alapvető szemléletváltásra lenne szükség, a kórházakból, kiszolgáltatott betegektől való lopást tabuként kellene kezelni.

Már 22 esetben kellett feljelentést tenni a rendőrségen, mert az Országos Onkológiai Intézetben fekvő betegektől lopják el értékeiket – írja a Bors. Jellemzően a diagnosztikai osztályon fordultak elő lopások, a vérvételre igyekvők folyosón hagyott értékeit emelik el a tolvajok. Lövey József klinikai igazgató a lapnak elmondta: minden tudomásukra jutott esetben feljelentést tesznek a XII. kerületi rendőrkapitányságon. Azt gondolja, hogy sokszor a betegek nem jelzik a lopás tényét, így a szám magasabb lehet. A lopások megelőzése érdekében az intézetben minden működő bejáratnál állandó portaszolgálat van, biztonsági szolgálatot működtetnek. Bizonyos fontos helyeken megfigyelő kamerák is üzemelnek – mondta Lövey József. A kórházban a fekvő betegek egyébként értékeiket díjmentesen helyezhetik el az intézmény pénztárában.

Magyarországon évente több száz rendőri eljárás folyik kórházi lopások miatt. Az elkövetők a betegektől és a személyzettől is lopnak, ám a legnagyobb kárt az intézményeknek okozzák – írja a napi.hu. Idén az első félévben csaknem félezer, tavaly egész évben mintegy kilencszáz, tavalyelőtt pedig 1100-nál is több esetben folytatott eljárást a rendőrség kórházi lopások miatt. Az országos bűnügyi statisztika szerint messze a legtöbb ilyen bűncselekményt – az esetek majdnem felét – a fővárosban követik el, amit nagyrészt megmagyaráz, hogy itt van a legtöbb kórház, klinika, országos intézet. A megyék közül kiemelkedően sok – megközelíti a tíz-tíz százalékot – a lopások száma Borsodban, illetve Szabolcsban – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A kórházi szarkák évek óta nagy problémát jelentenek a kórházaknak, akik gyakran nemcsak a betegektől, de a kórház személyzetétől is lopnak, sokuknak nem jelent kihívást feltörni az öltözőszobák ajtóit sem – arról nem is beszélve, hogy lopás sajnos a munkatársak között is előfordul. A tolvajok általában a kisebb értéktárgyakra – pénztárcára, ékszerekre, mobiltelefonra – utaznak, megfékezésükben a kórházak sem tudnak sok mindent tenni azon kívül, hogy figyelmeztetik a betegeket, fokozottan ügyeljenek értéktárgyaikra.

Rácz Jenő szerint a megelőzésben korlátozottak a lehetőségek; a betegek letétbe helyezhetik értéktárgyaikat a nővéreknél, egyes kórházi osztályon mobilszéfek is vannak. A Magyar Kórházszövetség volt elnöke a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: a kameráknak is van visszatartó erejük, ezeket azonban nem lehet kihelyezni a kórtermekben, mosdóban, öltözőben. A szakember hangsúlyozta: bár az intézményekben van őrző-védő szolgálat, ezek munkatársai nem végezhetnek motozást, legfeljebb annyit tehetnek, hogy értesítik a rendőrséget, ám ha valaki gyanúba keveredik, még csak fel sem tartóztathatják, csak akkor, ha a bűncselekmény elkövetése közben érték tetten. Rácz szerint a kórházi lopások hatékony visszaszorításához alapvető szemléletváltásra lenne szükség, a kórházakból, kiszolgáltatott betegektől való lopást tabuként kellene kezelni.

Hamvában holt széfrendelet

2007-ben Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette, 2008. február 15-ével kötelező lesz minden kórházi ágyhoz egy önálló széfet biztosítani, megelőzendő a kórházi lopásokat. A széfek beszerzését az intézményeknek kellett volna megoldaniuk, amihez akkor a tárca 600 millió forintot biztosított. 2008 áprilisában megváltoztatták a széf rendelet, amelyből kimaradt az "önálló" szó, ezzel lehetőséget adva az intézményeknek, hogy a betegek értékeinek megőrzéséről központilag gondoskodhatnak, anélkül, hogy valamennyi ágy mellé külön széfet szereltetnének fel. A kezdeményezés eredménye végül az lett, hogy az addig beszerzett széfek közül volt, amit megtartottak az intézmények, a többségüket azonban egyszerűen kiárusították.



Szerző

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap