Szíria;Törökország;Iszlám Állam;

- Török csapatok Szíria földjére készülnek?

Törökország nem zárja ki lehetőségét annak, hogy szárazföldi csapatokkal is bevonul Szíriába, s nem csak a levegőből támadja a dzsihadista Iszlám Állam (IS) állásait, de ezt nem várják el Ankarától szövetségesei, mondta Ahmet Davutoglu miniszterelnök a BBC-nek.

A török kormányfő kifejtette, Törökország és az Egyesült Államok közös célja a biztonsági zóna kialakítása Szíria északi részén, ahol nem lehetnének dzsihadista harcosok. Ide visszatérhetne annak az 1,8 millió szíriai menekültnek bizonyos hányada, akik Törökországban leltek menedékre. Törökország és az Egyesült Államok július végén állapodtak meg a biztonsági zóna kialakításáról. Davutoglu akkor még kizárta a lehetőségét a török szárazföldi erők bevetésének. Vasárnap este egyébként egy iszlamista oldal már hírt adott arról, hogy török katonák lépték át a határt, ám később kiderült, hogy az értesülés nem felelt meg a valóságnak.

Úgy tűnik azonban, Ankara és Washington tervei nem teljesen egyeznek a biztonsági zóna kialakításával kapcsolatban. „Nem létezik biztonságos zóna, nem is beszéltünk erről” – közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivőhelyettese, Mark Toner. Hozzáfűzte, a cél az, hogy elűzzék a régióból a szélsőséges dzsihadistákat. A török légierő tegnap újabb támadást intézett a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen Hakkari tartományban. A török média szerint 17 objektumot támadtak. Szerdára virradóra egy katona vesztette életét egy feltehetően kurd szélsőségesek által végrehajtott merényletben.

Recep Tayyip Erdogan államfő tegnap is a PKK elleni katonai akciók folytatását ígérte, mindaddig, míg a kurd lázadók el nem hagyják Törökország területét és le nem teszik a fegyvert. Erdogan beszédét nemrég felépített és átadott ezer szobás elnöki palotája előtt tartotta meg. Törökország első számú vezetője az előrehozott választásokat is újra felvette, ugyanis nincs előrehaladás a koalíciós tárgyalásokon. Az abszolút többségét elveszített elnöki párt, az AKP szorult helyzetben van, rövidesen lejár a kormányalakításra alkotmányosan előírt 45 nap és egyelőre nem körvonalazódik a koalíció.

A tárgyalásokat megnehezíti a július végén kirobbant török-kurd konfliktus is. Erdogan fenyegetőzése az előrehozott választásokkal vélhetően annak tulajdonítható, hogy ma kerül sor Ahmet Davutoglu kormányfő és a legnagyobb ellenzéki párt, a hagyományosan kemalista CHP vezetője, Kemal Kilicdaroglu egyeztetésére. Erdogan szerint egy esetleges AKP – CHP megállapodás egyenlő lenne az öngyilkossággal mindkét párt számára. Ez a veszély azonban nem fenyeget, egyre inkább úgy tűnik, koalíciós társ nélkül maradhat Erdogan és az AKP.

Az albán kormány az egykori kommunista vezetés féltve őrzött titkát osztja meg az érdeklődőkkel. A turisták is feltérképezhetik az Adriai-tengeren található Sazan-szigetet, ahol évtizedeken keresztül albán és külföldi csapatok állomásoztak. Tirana azt reméli a lépéstől, hogy a jövőben tömegesen áramlanak majd a szigetre a külföldiek, hogy megismerkedhessenek Albánia rejtélyes múltjával.