Görbülő irodalmi térkép

Borúra derűs irodalom címmel szeptember 5-ig tekinthető meg Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus, karikaturista kiállítása a budapesti Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában. Görbülnek, dőlnek, hullámoznak a vidámságot árasztó rajzok, amelyek jól válogatott irodalmi alkotásokra reflektálnak.

A Kossuth-díjas alkotó aktuális tárlata a Szent István körúton lévő Örkény István Könyvesbolt emeletén, a Cultiris Galériában várja az irodalom és a képzőművészet ötletdús összekapcsolódása iránt érdeklődő látogatókat. Bár az igazat megvallva, nem kell nagy műértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjön a befogadó, hogy amit lát, az bizony vegytiszta művészet, méghozzá annak a könnyen befogadható, élettel teli, színes válfaja. Sajdik Ferenc tárlatán az irodalom vezető szerepet tölt be, ugyanis a kiállított rajzok mindegyike egy-egy irodalmi alkotást illusztrál a művész sajátos ceruzavonásaival.

A látogatót köszöntő felirat Vámos Tibor akadémikust idézi, aki úgy véli, Sajdikot a legkönnyebb illusztrálni, hiszen illusztrálja ő magát, egész életművével. Így igaz, akárcsak Karinthy ismert kijelentése a humorról, amelyben elmondja, hogy ha hisszük, ha nem, a nevettetés igenis komoly műfaj. Éppúgy, mint a karikatúra, amelyet Sajdik mesteri szinten űz.

Arany János vélhetően nagy kedvence lehet Sajdik Ferencnek, hiszen az első tematikus egységben Arany János több verséhez is készült karikatúra: A Három-pipa utca című vers parasztokat mutat be, a Búcsú a fürdőtől pedig a világhírű cseh fürdővárost, Karlovy Varyt (németül: Karlsbadot) idézi, ahol a Toldi szerzője a gyógyulás reményében töltött el néhány napot. "Isten veled Karlsbad szép tája! –/ Örökké az ember nem állja./ Rothad neki tüdeje-mája; –/ Így végződik a földi pálya./ Alás’ szolgája!" - hirdeti a rajz mellett az Arany-költemény.

Talán az ehhez készült illusztráció a legszínesebb, legmozgalmasabb alkotás a kiállításon. A mű részletgazdagsága kitér a város híres épületeire, s egyben bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia századvégi, békés polgári miliőjét is. Az alapos látogató még azt is felfedezheti a kép bal alsó sarkában, hogy Sajdik a művet eképpen dedikálta: "Ildimnek, 2013-ban szeretettel Papa."

Igazi irodalmi csemege Arany János 1877-ből származó népdala, a nyomtatott kiadásban az első sort címül kapó Haja, haja, hagyma-haja, amely kisebb és kevésbé jelentős művei közé sorolandó. Sajdik Ferenc azonban valahonnan előásta a művet, amelyhez ötletes rajzot készített. Kilenc fejkendős, népviseletbe bújtatott parasztasszony áll úgy egy hófödte falusi táj előtt, mintha fotózásra invitálták volna őket. Némelyikük minket néz, mások kinéznek a képből. Legtöbbjük éppen csak megállt a munkában, egyikőjük a Szentírást szorongatja, míg társai közül van, aki kosárkával, más egy nagy zsákkal érkezett. Zsörtölődő, zavarban lévő falusi asszonyok életképe, előtérben kapirgáló tyúkokkal és egy négylábú kisállattal.

Szintén elgondolkodtató Szabó Lőrinc Nyitott szemmel című tragikus, lemondó verse, amely a kiábrándultságról szól. A csalódottság döbbenete ül a képen, amelyen mindenféle szoboralakok láthatóak dicsőséges pozitúrákban, amelyek csak tovább erősítik a kietlenség érzését. "Mostanában újra felfedeztem magamnak Szabó Lőrincet, akitől évtizedek óta örömmel olvasok verseket. Elsősorban a vidámabb művek állnak hozzám közelebb, de legyen szó bármilyen alkotásról, a szépséget, az értéket nagyon becsülöm" - mondta el lapunknak a 84 éves Sajdik Ferenc.

Az egyik művön feltűnik bizonyos "Virág Benedek, volt Döbrentei utcai lakos", Radnóti Miklós Nem tudhatom című klasszikusához készült illusztráción pedig egy szuperszonikus repülőgép süvít el a nyugodt vidéki táj felett, alul pedig egy férfi keresi Vörösmarty házát. Sajdik ironikus hozzászólása alá írva: nem tudja, hogy rég lebontották a költő házát. Némi szarkazmus érhető tetten a Vasúton címet viselő Petőfi-vershez készült rajzon, amelyen tábla hirdeti a türelmetlenül várakozó utasoknak, hogy a vonat előreláthatóan száz percet késik. Petőfi egy másik alkotása, A helység kalapácsa is megérintette Sajdikot, azonban önmagában ez az egyetlen rajz nem nyújt akkora élményt, mint a humoros hőskölteményhez készült, önálló kötetben megjelent teljes illusztráció.

Különálló csokorba kaptak helyet a Prágát idéző képek, amelyeken Hasek és hőse, Svejk is feltűnik. "Ha mindenki csak jót akarna a másiknak, már rég agyonverték volna egymást az emberek" - idézi a grafikus Svejk híressé vált sorát. Sajdik elmondása szerint a cseh derék katona története volt az első komoly irodalmi élménye, amelyet tizennégy évesen olvasott először. Később is a humoros regények felé kacsintgatott, a világháború idején nagyon szerette a brit P. G. Wodehouse tréfás történeteit is.

A Borúra derűs irodalom tárlaton érződik a groteszk humor, amely meghatározó Sajdik művészetében. Az igazán nevettető alkotások azonban még csak most következnek. A barokk dráma kiemelkedő alakja, Lope de Vega spanyol költő Kapud előtt című alkotását életre keltő képen egy szerelembe bolondult férfi ácsingózik egy nő ajtaja előtt, míg Janus Pannonius Szilviáról című alkotásához készült illusztráción az indulatos költő vonja felelősségre egykori szexpartnerét, akihez így szól: "Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém."

Az alkotás kidolgozottságát mutatja, hogy a pár fölött terpeszkedő madár megvetően piszoknak nevezi a bonyolult szerelmi életet élő költőt. Rendkívül ötletes az a karikatúra, amely Shakespeare halhatatlan szerelmespárját mutatja be akkor, amikor Rómeó még csak hat, Júlia valamivel kevesebb volt. A veronai gyerekeket szüleik vezetik a főtéren, amikor Rómeó nyelvet öltve kis pisisnek, Júlia pedig durcásan dagadt bunkónak nevezi későbbi választottját.

Az igazi humorbomba az a színes tabló, amely a felülnézetből ábrázolt, kacskaringós Budapestet mutatja be, egy hídnak támaszkodva Ady Endrével. A bús költő éppen rázendít a Góg és Magóg fia vagyok én... című versére, amikor egy mérges öregasszony lép elé. "Ejnye Bandika, szegény anyád elsüllyed szégyenébe!" - korholja a szerzőt. Sajdik Ferenc művein érződik, hogy képes tisztelettel kifigurázni az irodalom megkerülhetetlen alakjait, s olyan világot tár elénk, amelyben szívesen lennénk akár mi is szereplők. A humor pedig ha néha kiszámítható is, mégis képes mindig megmosolyogtatni azt, aki a kép előtt áll.

A mintegy ötven alkotást reprezentáló tárlaton más tájak mellett a kölni dóm, a dániai Frederiksberg-palota, Dévény kapuja és az a Bamberg is feltűnik, ahol az alkotó szűkszavú, ám annál lényegre törőbb közlése szerint Szent István is járt leánynézőben. Megelevenednek a Sajdik nevéhez köthető rajzfilmfigurák is, A nagy ho-ho-horgász, a Madárvédő Golyókapkodó és Pom Pom is. Sajdik Ferenc, aki jelenleg a néhai Donászy Magda egyik művét illusztrálja, azt mondja, tucatnyi könyvet szeretne még rajzokkal színesíti. Talán lesz lehetősége régi vágyát, Stephen Leacock Humoreszkek című írását is illusztrációival gazdagítani.