menekültek;
2015-08-13 21:00:00
Nem lett kisebb Magyarország - nyugtatott meg mindenkit csütörtökön Lázár János, amikor lapunk azt kérdezte, a kerítés szerb oldalán várakozók ügyével azért nem akarnak-e foglalkozni, mert a hivatalos határ és a vasfüggöny között húzódó terület mostantól nem az ország része? A fideszes Gulyás Gergely szerdán arról beszélt, hogy a határzár megépítése után a kormánynak nincs dolga az annak tövében várakozókkal. A Genfi egyezmény viszont szabályozza, hogy egy országnak mi a feladata a területén menedéket kérőkkel. A vasfüggöny túloldalán tábort verő migránsokkal Orbánéknak akkor nincs dolguk, ha az már nem magyar terület. A 175 kilométer hosszú kettős kerítésrendszer a hivatalos déli határtól két és fél kilométerre épül. A nyári szünet után ismét folytatódó Kormányinfón a kancelláriaminiszter a fideszes politikus kijelentését azzal magyarázta, hogy a kerítésen irányjelző táblák lesznek, mutatva, hogy merre van a legközelebbi hivatalos belépési pont. A Miniszterelnökség vezetője arra figyelmeztetett, "az ember az ajtón megy be, nem a kerítést rúgja be". Ha az érkezők minden törvényt be akarnak tartani, miért nem az ajtón jönnek be? - tette fel a szónoki kérdést.
Magyarország álláspontja szerint "nevetségesen kevés" az Európai Bizottság által az országnak megítélt 64,1 millió euró a bevándorlás kezelésére - panaszkodott a miniszter. Lázár azért akad ki az Unióra, mert a tizenkilenc tagállam megsegítésére jóváhagyott 2,4 milliárdos támogatásból Olaszország és Görögország, 558, illetve 474 millió eurót kap, miközben Magyarországnak az egyik legveszélyeztetettebbként csak kevés pénz jut. A miniszter azt mondta, a régi tagállamok javára "lobbizás történt rossz értelemben", és ezt Magyarország szóvá teszi Brüsszelben. Lázár szerint arról van szó, hogy "a régi tagállamok lenyúlták a pénzt az új tagállamok elől".
Ha így folytatódnak a dolgok, év végére 250 ezerre nőhet a Magyarországra érkező menekültek száma. Az Unió tétlen, a magyar kormány ezért vette saját kezébe a kérdést, bár a népvándorlás problémájára nem fog megoldást találni. A migráció kezelésére eddig 31,4 milliárd forintot költöttek a költségvetésből, csak egészségügyi szűrésre több százmillió forint ment el. A kormány ennek ellenére a jövőben még több szűrővizsgálatot akar elvégezni a menekülteken.
Lázár köszönetet mondott a migránsokat segítő civileknek, egyházaknak, magánembereknek is, többek között Sólyom Lászlónak, illetve Lévai Anikónak. (Nekiment Sólyom Lászlónak a részben Fidesz- és közpénzből működő Civil Összefogás Fórum (CÖF). Mint beszámoltunk róla, a volt köztársasági elnök kedden a II. János Pál pápa téren, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntese ételt osztott menekült gyerekeknek. A CÖF szerint Sólyom megjelenése nyilvánvalóan politikai tartalmú volt és ellentétes a kormányzat törekvéseivel. A szervezetnek semmi baja nem volt azzal, hogy másfél hónapja Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó az Ökumenikus Segélyszervezettel egymillió forint értékű gyerekápolási csomagot vitt a nagyfai menekülttáborba. A 444.-hu erre vonatkozó kérdésére a szervezet csak annyit válaszolt: a közleményen túl nincs mit mondaniuk.)
Nem a háborús országokban, hanem az úgynevezett tranzitországokban indít kampányt a kormány annak érdekében, hogy megtörje a szervezett, Magyarországról Nyugatra vezető embercsempész-útvonalat. Azt akarják a menekülőkben tudatosítani, hogy itt kerítés épül és augusztus elején szigorodtak a rájuk vonatkozó szabályok. Arról, hogy Olaszországban, Görögországban, Macedóniában, Szerbiában rádióban, televízióban, vagy plakáton üzennek, még nem dőlt el, így azt sem tudni, kiket bíznak meg a kampánnyal, illetve az mennyibe fog kerülni. Ami biztos, annak elindításáról jövő keddi ülésén dönt a kormány. Az viszont kiderült, hogy Sormás és Martonfa külterületén menekülttábort létesítenek. (A Zala megyei Sormás és a Baranya megyei Martonfa hiába ellenkezik: rendeletet módosíttatna a kormány, hogy a helyi önkormányzatok ne tudjanak keresztbe feküdni a menekülttáborok építésének. Mindez a kormány oldalára feltöltött tervezetből derül ki, amelyet máig lehet véleményezni. A tervezett szabálymódosítások lényege, hogy egyrészt kiveszik a speciális építmények építésére vonatkozó szabályozásból, hogy azok akkor helyezhetők el bárhová, "ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik", ugyanezzel a rendelettel nemzetbiztonsági építménynek nyilvánítják a befogadóállomásokat. Az új kormányrendeletet Orbán Viktor szignálja majd. Martonfa önkormányzata valamennyi országgyűlési képviselőnek petíciót küldött, arra kérve őket, hogy aláírásukkal ők is tiltakozzanak a megyei településre tervezett menekülttábor ellen.)
A kormány az országos tisztifőorvos bevonásával méri fel, hogy jelentenek-e fertőzőveszélyt a Magyarországra érkező migránsok. Mivel súlyos fertőző betegségek merültek fel, ezért szakmai segítség kell annak eldöntéséhez, hogy a fertőzöttek aránya sok vagy kevés. Ha kell, jelentősen megnövelik a szűrővizsgálatok számát, különös tekintettel arra, hogy a migránsokat Nyugat-Európából visszaküldhetik Magyarországra. Erről kérdésre válaszolva beszélt a miniszter.
Közben katonák, civilek egyaránt panaszkodnak a déli határra felhúzandó vasfüggöny miatt. A Népszabadság szerint sok gazda arra panaszkodik, hogy őket senki nem tájékoztatta, hogy a földjén húzzák fel a műszaki határzárat, ami ráadásul csökkenti a földjeik értékét. A Belügyminisztérium szerint eddig 57,8 millió forint kártérítést fizettek ki 861 gazdának, de azt a BM-ben is elismerik, hogy a kerítéssel kevesebbet érhetnek majd a földek.
Immár világossá vált: augusztus 31-re - ahogyan azt Orbán Viktor Tusnádfürdőn kijelentette - nem lesz kész az ideiglenes déli műszaki zár a magyar-szerb határon, a most már kettős kerítés csak az eredeti terveknek megfelelően november végére készülhet el, bár a név nélkül a hír24-nek nyilatkozó katonák szerint ez is kétséges. Jelenleg 535 katona dolgozik a határzár építésén, de szükség szerint 900 főre emelik a létszámot. „Nekünk már az elején november végét mondtak, ami kezd egyre inkább nyilvánvalóvá válni a közvélemény számára is, de így is nagyon necces” – mondta a Hír24-nek egy katona.
A határidő tartása végett Hende Csaba honvédelmi miniszter jutalmat ígért az építőknek. A katonák napi bruttó ötezer forint jutalomban vagy teljesítményjuttatásban részesülnek. „Nem az ötezer forinton van a hangsúly, hanem azon, hogy napi tizenkét órát dolgozunk, a semmi közepén, a tűző napon” – mondta erre egy katona. „Én nem ezért lettem katona, nekem ez nem kell” – fakadt ki egyikük, aki azt fontolgatja, otthagyja a honvédséget, mihelyt lesz erre lehetősége. Úgy tudja, többen is ugyanezt tervezik a kerítésépítő társai közül. „Céltáblák vagyunk, akiket kihasznál a kormány” – tette hozzá.
Nincs napirenden a debreceni menekülttábor bezárása – erről a Népszabadság írt. A miniszterelnök még májusi debreceni látogatásán mondta, hogy a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni. „Azt akarjuk, ne jöjjenek többen, s akik itt vannak, menjenek haza” – fogalmazott. A lapnak a debreceni önkormányzatnál azt mondták, hogy „a város vezetésének elsődleges célja, hogy a menekülttábort megszüntessük”, de még nem született döntés arról, hogy mi legyen a hatalmas és értékes ingatlannal. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól pedig az a válasz érkezett, hogy „a debreceni befogadóállomás megszüntetésének kérdése jelenleg nincs napirenden”, ezért az ezzel összefüggő kérdésekre nem tudnak válaszolni.
A kormány nem kezdeményezte a rehabilitációt, sem Hóman Bálint szobrának a felállítását, és az MTA-hoz sem fordult állásfoglalásért. Így nincs ellentmondás Orbán Viktor májusi kijelentése, illetve Lázár és Balog Zoltán szerdai szavai között. Ezt a Miniszterelnökség vezetője válaszolta lapunk kérdésére. Arra voltunk kíváncsiak, nem mond-e ellent egymásnak, hogy korábban a miniszterelnök a vihart kavart szoborállítás tervével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a zsidótörvényeket megszavazó egykori kultuszminiszter a város képviselője volt és véleménye szerint Hóman rehabilitálásával "Székesfehérvárt is rehabilitálták". A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén viszont a Miniszterelnökség vezetője és az emberi erőforrások minisztere azt mondta, Hóman nem olyan példakép, akinek szobrot kell állítani. Lázár szerint a Hóman-Szekfű könyvből sokan tanultak, a volt képviselő történettudományi munkássága vitathatatlan, politikai tevékenysége viszont védhetetlen és vállalhatatlan.
A nyári szünet után augusztus 18-án ismét ülésezik a kabinet. Amellett, hogy várhatóan döntenek a kettős határzárról és a menekülteknek szóló külföldi kampányról, illetve a "népvándorlási válságról", szó lesz az építésügy átalakításáról, valamint a nemzeti köznevelési rendszer átalakításának eredményeiről és a további lépésekről. Trócsányi László igazságügyi miniszter beszámol az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulására vonatkozó uniós kötelezettségszegési eljárások ügyéről, ezekben az ügyekben a kormány döntést hoz. Egyeztetnek az autóhitelesek ügyéről, ugyanis jelenleg 200 ezer embernek van ma Magyarországon autó- és fogyasztási hitele van, közülük 30 ezer érintettnek jelzáloghitele is van. Trócsányi tesz majd javaslatot arra, hogy miként tudják megoldani ezt a helyzetet.
Hagyományt teremt a harmadik Orbán-kormány. Ahogy arról a miniszterelnök több alkalommal beszélt már, augusztus 25-én kormánykonferenciát rendeznek a Parlamentben. Eredetileg júniusra akarták ezt összehívni annak érdekében, hogy látványos keretek között értékeljék a miniszterek és az államtitkárok munkáját és Orbán néhányat menesszen is közülük, mert véleményük szerint ezzel meg lehetett volna állítani a Fidesz népszerűségvesztését. A menekültügy azonban segítségükre sietett, így a konferenciát augusztusra tolták és a miniszterelnök bejelentette, csupán államtitkárokat cserél, közülük sem sokat. A konferencián a miniszterelnök és meghívott vendégek értékelik a kormány elmúlt egyéves tevékenységét, illetve az elmúlt öt évet. Az eseményen mások mellett részt vesz Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Matolcsy György, a jegybank elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A személyi teljesítményeket szeptember 15-ig értékeli a kormányfő.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja majd kedden a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Lázár szerint az elmúlt 30 év egyik nagyon fontos döntése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a 2014-2020 közötti magyar vidékfejlesztési programot. A kormány célja, hogy a kis és közepes szereplőknek jusson a lehetőségek 80 százaléka, és a bizottság nemcsak jóváhagyta, hanem támogatta is ezt a koncepciót. A 2007-2013 közötti uniós támogatási összeg 8200 milliárd forint volt, ebből augusztusig több mint 7 ezer milliárd forintot ki is fizettek. A miniszter szerint a rendszert a sírból kellett visszahozni, és most az Unió úgy értékelte, Magyarország egyetlen forintot sem veszít el a neki járó 8200 milliárdból. A következő ciklusban már 12 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre.
"Vajna András György" nemzetbiztonsági átvilágítása megtörtént, és kijelenthető, nem jelent biztonsági kockázatot, részt vehet az ország továbbépítésében - közölte Lázár. Erről azért beszélt tegnap, hogy "meglegyen a napi Vajna". Kiderült, az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálata szerint nemzetbiztonsági kockázat nem merült felül a kormánybiztossal kapcsolatban, így az "országépítő munkában részt vehet". A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon Andy Vajna több évtizedes sikeres üzletemberi, gazdasági, filmipari tevékenysége nem volt elegendő ahhoz, hogy jó néhány polgártársa bizalmát megszerezze, szükség volt még a nemzetbiztonsági átvilágítására is. Lázár reméli, hogy "a szokásos magyar irigységből kigyógyul az ország".