menekültek;

2015-08-13 21:00:00

Dühöngő lett a kettős kerítésből

Nem lett kisebb Magyarország a kettős kerítéssel, nyugtatott meg mindenkit Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján, bár aki ideges volt, aligha ezért dühöngött. Az érintett gazdák azért háborognak, mert nem tájékoztatták őket, hogy a földjükön készül a vasfüggöny, s elértéktelenedik a tulajdonuk, a katonák meg azért, mert nem ezért lettek katonák. A kerítés miatti törvény és rendeletmódosításokról Hack Péter jogász annyit mond: a jogbizonytalanság a kormány rendes üzemmódja.

Nem lett kisebb Magyarország - nyugtatott meg mindenkit csütörtökön Lázár János, amikor lapunk azt kérdezte, a kerítés szerb oldalán várakozók ügyével azért nem akarnak-e foglalkozni, mert a hivatalos határ és a vasfüggöny között húzódó terület mostantól nem az ország része? A fideszes Gulyás Gergely szerdán arról beszélt, hogy a határzár megépítése után a kormánynak nincs dolga az annak tövében várakozókkal. A Genfi egyezmény viszont szabályozza, hogy egy országnak mi a feladata a területén menedéket kérőkkel. A vasfüggöny túloldalán tábort verő migránsokkal Orbánéknak akkor nincs dolguk, ha az már nem magyar terület. A 175 kilométer hosszú kettős kerítésrendszer a hivatalos déli határtól két és fél kilométerre épül. A nyári szünet után ismét folytatódó Kormányinfón a kancelláriaminiszter a fideszes politikus kijelentését azzal magyarázta, hogy a kerítésen irányjelző táblák lesznek, mutatva, hogy merre van a legközelebbi hivatalos belépési pont. A Miniszterelnökség vezetője arra figyelmeztetett, "az ember az ajtón megy be, nem a kerítést rúgja be". Ha az érkezők minden törvényt be akarnak tartani, miért nem az ajtón jönnek be? - tette fel a szónoki kérdést.

Magyarország álláspontja szerint "nevetségesen kevés" az Európai Bizottság által az országnak megítélt 64,1 millió euró a bevándorlás kezelésére - panaszkodott a miniszter. Lázár azért akad ki az Unióra, mert a tizenkilenc tagállam megsegítésére jóváhagyott 2,4 milliárdos támogatásból Olaszország és Görögország, 558, illetve 474 millió eurót kap, miközben Magyarországnak az egyik legveszélyeztetettebbként csak kevés pénz jut. A miniszter azt mondta, a régi tagállamok javára "lobbizás történt rossz értelemben", és ezt Magyarország szóvá teszi Brüsszelben. Lázár szerint arról van szó, hogy "a régi tagállamok lenyúlták a pénzt az új tagállamok elől".

Ha így folytatódnak a dolgok, év végére 250 ezerre nőhet a Magyarországra érkező menekültek száma. Az Unió tétlen, a magyar kormány ezért vette saját kezébe a kérdést, bár a népvándorlás problémájára nem fog megoldást találni. A migráció kezelésére eddig 31,4 milliárd forintot költöttek a költségvetésből, csak egészségügyi szűrésre több százmillió forint ment el. A kormány ennek ellenére a jövőben még több szűrővizsgálatot akar elvégezni a menekülteken.

Lázár köszönetet mondott a migránsokat segítő civileknek, egyházaknak, magánembereknek is, többek között Sólyom Lászlónak, illetve Lévai Anikónak. (Nekiment Sólyom Lászlónak a részben Fidesz- és közpénzből működő Civil Összefogás Fórum (CÖF). Mint beszámoltunk róla, a volt köztársasági elnök kedden a II. János Pál pápa téren, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntese ételt osztott menekült gyerekeknek. A CÖF szerint Sólyom megjelenése nyilvánvalóan politikai tartalmú volt és ellentétes a kormányzat törekvéseivel. A szervezetnek semmi baja nem volt azzal, hogy másfél hónapja Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó az Ökumenikus Segélyszervezettel egymillió forint értékű gyerekápolási csomagot vitt a nagyfai menekülttáborba. A 444.-hu erre vonatkozó kérdésére a szervezet csak annyit válaszolt: a közleményen túl nincs mit mondaniuk.)

Nem a háborús országokban, hanem az úgynevezett tranzitországokban indít kampányt a kormány annak érdekében, hogy megtörje a szervezett, Magyarországról Nyugatra vezető embercsempész-útvonalat. Azt akarják a menekülőkben tudatosítani, hogy itt kerítés épül és augusztus elején szigorodtak a rájuk vonatkozó szabályok. Arról, hogy Olaszországban, Görögországban, Macedóniában, Szerbiában rádióban, televízióban, vagy plakáton üzennek, még nem dőlt el, így azt sem tudni, kiket bíznak meg a kampánnyal, illetve az mennyibe fog kerülni. Ami biztos, annak elindításáról jövő keddi ülésén dönt a kormány. Az viszont kiderült, hogy Sormás és Martonfa külterületén menekülttábort létesítenek. (A Zala megyei Sormás és a Baranya megyei Martonfa hiába ellenkezik: rendeletet módosíttatna a kormány, hogy a helyi önkormányzatok ne tudjanak keresztbe feküdni a menekülttáborok építésének. Mindez a kormány oldalára feltöltött tervezetből derül ki, amelyet máig lehet véleményezni. A tervezett szabálymódosítások lényege, hogy egyrészt kiveszik a speciális építmények építésére vonatkozó szabályozásból, hogy azok akkor helyezhetők el bárhová, "ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik", ugyanezzel a rendelettel nemzetbiztonsági építménynek nyilvánítják a befogadóállomásokat. Az új kormányrendeletet Orbán Viktor szignálja majd. Martonfa önkormányzata valamennyi országgyűlési képviselőnek petíciót küldött, arra kérve őket, hogy aláírásukkal ők is tiltakozzanak a megyei településre tervezett menekülttábor ellen.)

A kormány az országos tisztifőorvos bevonásával méri fel, hogy jelentenek-e fertőzőveszélyt a Magyarországra érkező migránsok. Mivel súlyos fertőző betegségek merültek fel, ezért szakmai segítség kell annak eldöntéséhez, hogy a fertőzöttek aránya sok vagy kevés. Ha kell, jelentősen megnövelik a szűrővizsgálatok számát, különös tekintettel arra, hogy a migránsokat Nyugat-Európából visszaküldhetik Magyarországra. Erről kérdésre válaszolva beszélt a miniszter.

Közben katonák, civilek egyaránt panaszkodnak a déli határra felhúzandó vasfüggöny miatt. A Népszabadság szerint sok gazda arra panaszkodik, hogy őket senki nem tájékoztatta, hogy a földjén húzzák fel a műszaki határzárat, ami ráadásul csökkenti a földjeik értékét. A Belügyminisztérium szerint eddig 57,8 millió forint kártérítést fizettek ki 861 gazdának, de azt a BM-ben is elismerik, hogy a kerítéssel kevesebbet érhetnek majd a földek.

Immár világossá vált: augusztus 31-re - ahogyan azt Orbán Viktor Tusnádfürdőn kijelentette - nem lesz kész az ideiglenes déli műszaki zár a magyar-szerb határon, a most már kettős kerítés csak az eredeti terveknek megfelelően november végére készülhet el, bár a név nélkül a hír24-nek nyilatkozó katonák szerint ez is kétséges. Jelenleg 535 katona dolgozik a határzár építésén, de szükség szerint 900 főre emelik a létszámot. „Nekünk már az elején november végét mondtak, ami kezd egyre inkább nyilvánvalóvá válni a közvélemény számára is, de így is nagyon necces” – mondta a Hír24-nek egy katona.

A határidő tartása végett Hende Csaba honvédelmi miniszter jutalmat ígért az építőknek. A katonák napi bruttó ötezer forint jutalomban vagy teljesítményjuttatásban részesülnek. „Nem az ötezer forinton van a hangsúly, hanem azon, hogy napi tizenkét órát dolgozunk, a semmi közepén, a tűző napon” – mondta erre egy katona. „Én nem ezért lettem katona, nekem ez nem kell” – fakadt ki egyikük, aki azt fontolgatja, otthagyja a honvédséget, mihelyt lesz erre lehetősége. Úgy tudja, többen is ugyanezt tervezik a kerítésépítő társai közül. „Céltáblák vagyunk, akiket kihasznál a kormány” – tette hozzá.

Nincs napirenden a debreceni menekülttábor bezárása – erről a Népszabadság írt. A miniszterelnök még májusi debreceni látogatásán mondta, hogy a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni. „Azt akarjuk, ne jöjjenek többen, s akik itt vannak, menjenek haza” – fogalmazott. A lapnak a debreceni önkormányzatnál azt mondták, hogy „a város vezetésének elsődleges célja, hogy a menekülttábort megszüntessük”, de még nem született döntés arról, hogy mi legyen a hatalmas és értékes ingatlannal. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól pedig az a válasz érkezett, hogy „a debreceni befogadóállomás megszüntetésének kérdése jelenleg nincs napirenden”, ezért az ezzel összefüggő kérdésekre nem tudnak válaszolni.

Péterfalvi elégedett
A Miniszterelnökség a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően járt el a bevándorlásról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció során, betartotta a különböző adatbázisok elkülönített tárolására és az adatok törlésére vonatkozó előírásokat – állapította meg Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
Péterfalvihoz Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese fordult, mert sérelmesnek tartotta a Miniszterelnökség adatkezelését a nemzeti konzultáció során. A NAIH elnöke most közölte: személyesen ellenőrizte a Miniszterelnökség adatkezelését, és ennek során megkapta a személyes adatok megsemmisítéséről szóló, augusztus 5-én kelt jegyzőkönyvet.

A kormány nem kezdeményezte a rehabilitációt, sem Hóman Bálint szobrának a felállítását, és az MTA-hoz sem fordult állásfoglalásért. Így nincs ellentmondás Orbán Viktor májusi kijelentése, illetve Lázár és Balog Zoltán szerdai szavai között. Ezt a Miniszterelnökség vezetője válaszolta lapunk kérdésére. Arra voltunk kíváncsiak, nem mond-e ellent egymásnak, hogy korábban a miniszterelnök a vihart kavart szoborállítás tervével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a zsidótörvényeket megszavazó egykori kultuszminiszter a város képviselője volt és véleménye szerint Hóman rehabilitálásával "Székesfehérvárt is rehabilitálták". A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén viszont a Miniszterelnökség vezetője és az emberi erőforrások minisztere azt mondta, Hóman nem olyan példakép, akinek szobrot kell állítani. Lázár szerint a Hóman-Szekfű könyvből sokan tanultak, a volt képviselő történettudományi munkássága vitathatatlan, politikai tevékenysége viszont védhetetlen és vállalhatatlan.

A nyári szünet után augusztus 18-án ismét ülésezik a kabinet. Amellett, hogy várhatóan döntenek a kettős határzárról és a menekülteknek szóló külföldi kampányról, illetve a "népvándorlási válságról", szó lesz az építésügy átalakításáról, valamint a nemzeti köznevelési rendszer átalakításának eredményeiről és a további lépésekről. Trócsányi László igazságügyi miniszter beszámol az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulására vonatkozó uniós kötelezettségszegési eljárások ügyéről, ezekben az ügyekben a kormány döntést hoz. Egyeztetnek az autóhitelesek ügyéről, ugyanis jelenleg 200 ezer embernek van ma Magyarországon autó- és fogyasztási hitele van, közülük 30 ezer érintettnek jelzáloghitele is van. Trócsányi tesz majd javaslatot arra, hogy miként tudják megoldani ezt a helyzetet.

Hagyományt teremt a harmadik Orbán-kormány. Ahogy arról a miniszterelnök több alkalommal beszélt már, augusztus 25-én kormánykonferenciát rendeznek a Parlamentben. Eredetileg júniusra akarták ezt összehívni annak érdekében, hogy látványos keretek között értékeljék a miniszterek és az államtitkárok munkáját és Orbán néhányat menesszen is közülük, mert véleményük szerint ezzel meg lehetett volna állítani a Fidesz népszerűségvesztését. A menekültügy azonban segítségükre sietett, így a konferenciát augusztusra tolták és a miniszterelnök bejelentette, csupán államtitkárokat cserél, közülük sem sokat. A konferencián a miniszterelnök és meghívott vendégek értékelik a kormány elmúlt egyéves tevékenységét, illetve az elmúlt öt évet. Az eseményen mások mellett részt vesz Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Matolcsy György, a jegybank elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A személyi teljesítményeket szeptember 15-ig értékeli a kormányfő.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja majd kedden a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Lázár szerint az elmúlt 30 év egyik nagyon fontos döntése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a 2014-2020 közötti magyar vidékfejlesztési programot. A kormány célja, hogy a kis és közepes szereplőknek jusson a lehetőségek 80 százaléka, és a bizottság nemcsak jóváhagyta, hanem támogatta is ezt a koncepciót. A 2007-2013 közötti uniós támogatási összeg 8200 milliárd forint volt, ebből augusztusig több mint 7 ezer milliárd forintot ki is fizettek. A miniszter szerint a rendszert a sírból kellett visszahozni, és most az Unió úgy értékelte, Magyarország egyetlen forintot sem veszít el a neki járó 8200 milliárdból. A következő ciklusban már 12 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre.

"Vajna András György" nemzetbiztonsági átvilágítása megtörtént, és kijelenthető, nem jelent biztonsági kockázatot, részt vehet az ország továbbépítésében - közölte Lázár. Erről azért beszélt tegnap, hogy "meglegyen a napi Vajna". Kiderült, az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálata szerint nemzetbiztonsági kockázat nem merült felül a kormánybiztossal kapcsolatban, így az "országépítő munkában részt vehet". A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon Andy Vajna több évtizedes sikeres üzletemberi, gazdasági, filmipari tevékenysége nem volt elegendő ahhoz, hogy jó néhány polgártársa bizalmát megszerezze, szükség volt még a nemzetbiztonsági átvilágítására is. Lázár reméli, hogy "a szokásos magyar irigységből kigyógyul az ország".

Hack: ez a rendes üzemmód
Hack Péter jogászt arról kérdeztük: normális-e, hogy a kormány a törvényeket, rendeleteket a kerítés építésének alárendelve módosítja, hogy semmissé tegyen minden tiltakozást. Nincs ebben semmi új, válaszolta Hack, hiszen öt éve mást sem látunk. A kormányfő 2010 óta arról beszél, hogy ennek a kormánynak az erejét az a stabilitás adja, hogy nagy többséggel választották meg. Ezért aztán úgy gondolja, hogy bármi megtehet, amit csak akar, és bármit meg is tesz, amit csak akar.
Holott minden felmérés szerint az ország legnagyobb gondja a jogbiztonság hiánya. Nincs eligazító jogszabály, mert minden akár óránként megváltoztatható, emiatt a bizonytalanság miatt maradnak távol Magyarországtól a nemzetközi befektetők, emiatt is ment el az országból félmillió ember. Sajnos, azt kell mondanom, ez a rendes üzemmódja a kormánynak, már nincs, min csodálkozni.