A japán kormányfő fejet hajtott, fenntartotta elődei bocsánatkérését, de ő maga nem követte meg kifejezetten a szomszédállamokat. Mint hangsúlyozta, a japán lakosság 80 százaléka már a második világháború után született, de úgy vélte, nem lehet elvárni, hogy minden generáció - azok is, amelyeknek már semmi közük a világháborúban történtekhez - újra és újra bocsánatot kérjen.
"Japánra nagy nyomorúság köszöntött a második világháború végén, de az egymást követő generációk túlélték a megpróbáltatásokat. Nagy a felelősségünk abban, hogy a történelmi leckét, amit megtanultunk, továbbadjuk a jövő nemzedékeinek" - mondta a többi között a japán miniszterelnök. Abe elődei közül 1995-ben Murajama Tomiicsi kormányfő bocsánatot kért a japán gyarmatosító múltért, agresszióért, majd tíz évvel később Koizumi Dzsunicsiro megismételte szavait. "Japán mindörökre hátat fordított a gyarmatosító uralomnak, s tiszteletben tartja más népek önrendelkezési jogát világszerte", szögezte le beszédében Abe, rámutatva, Japán nem ismételheti meg a múlt hibáit, nem fogja erővel vagy fenyegetéssel megoldani nemzetközi vitáit.
Kínában és Dél-Koreában alaposan elemezni fogják a japán miniszterelnök beszédét, a Hszinhua kínai hírügynökség első értékelése szerint Abe "visszafogott bocsánatkérése" nem csökkenti jelentősen a bizalmi deficitet. A dél-koreai Jonhap hírügynökség szerint Abe "mély szomorúságát" fejezte ki, de adós maradt a bocsánatkéréssel. Tokió nemrégiben tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiáját, s az Abe-kormány, a második világháború után elfogadott japán békealkotmányt átértelmezve célul tűzte ki, hogy Japán nagyobb szerepet vállaljon a nemzetközi színtéren.
