A Tetra Pak Hungária Zrt. júliusban az NRC Piackutató Intézet bevonásával, 1200 válaszadó megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást. E szerint a megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe.
És enni kapott már ma?
Minden harmadik (!) magyarral előfordult az elmúlt évben, hogy nem tudott élelmet venni - írt lapunk a 168 óra által publikált friss OECD-jelentés alapján májusban. A tanulmányból az is kiderült, hogy Lengyelországban ez az arány 18,4, Szlovákiában pedig 17,4 százalék. Szikra Dorottya szociálpolitikus a 168 Órának elmondta: más adatok szerint a gyerekes családok 47 százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez Magyarországon. Ha egy gyerek éhezik, az bizony visszafordíthatatlan károkat okoz - magyarázta a szakember. A várható magassága és testsúlya mellett az iskolai teljesítménye is elmaradhat a kortársaihoz képest. Az adatok szerint a 2000-es évek elején még kedvezőbb helyzetben voltunk e téren (is) , mint a többi régiós ország.
A válaszadók többsége ugyanakkor törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. A felmérés szerint 67 százalék odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza. Lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37 százalék. Mintegy 30 százalék azok aránya, akik a csökkent minőségű élelmiszert inkább újrahasznosítják, például komposztálással vagy állateledelként.
A világ húsz legkevésbé fejlett országában a lakosság negyede szabályosan éhezik
Az ENSZ illetékes szervezete, a FAO szintén májusban publikálta, hogy az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada. A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik.
A magyarországi felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében például a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.
Freeganosok - Tudatosan a kukából
Van egy sajátos jelenség, az "ötlet" angolszász területről ered, követőik - jobbára fiatalok - magukat csak freeganosoknak nevezik. A szó az ingyenességre és a vegán-jellegű élelemre utal. Egyre több nyugati országban tapasztalható, hogy a csoport - nem szegény, vagy nyomorgó - tagjai kizárólag a kukákból szerzik be az élelmet. Ideológiai háttere is van a mozgalomnak: a freeganosok állatvédőnek, fogyasztásellenesnek és az antikapitalistának vallják magukat. Nyugaton nyakló nélkül dobják ki a fogyasztható élelmiszert a szemétbe, olyan mennyiségben, hogy egy korábbi, Amerikában készült felmérés szerint ebből kitelne a világ éhezőinek élelmiszer ellátása, a szemétbe kerülő ételek jó része még gond nélkül fogyasztható.
Végül egy döbbenetes adat: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.
