Újabb eltűnt repülő - Egy indonéz utasszállítónak veszett nyoma

A gép fedélzetén 54-en tartózkodnak, a légiirányítás elveszítette a kapcsolatot a pilótákkal - írja a Sky News információi alapján a hvg.hu.

A hírek szerint mentő- és kutatóegységeket irányítottak az indonéziai hatóságok Pápua térségébe, ott járt ugyanis a Trigana társaság Setani és Oksibil közötti járata, amikor elveszítették vele a kapcsolatot. 

Szerző

Évente 40 kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként

Publikálás dátuma
2015.08.16. 12:53
Illusztráció/Thinkstock
A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent - derül ki egy országos felmérésből. Miközben egy tavasszal publikált OECD-felmérés szerint a magyarok harmada legalább egyszer éhezett tavaly. 

A Tetra Pak Hungária Zrt. júliusban az NRC Piackutató Intézet bevonásával, 1200 válaszadó megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást. E szerint a megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe.

És enni kapott már ma?
Minden harmadik (!) magyarral előfordult az elmúlt évben, hogy nem tudott élelmet venni - írt lapunk a 168 óra által publikált friss OECD-jelentés alapján májusban. A tanulmányból az is kiderült, hogy Lengyelországban ez az arány 18,4, Szlovákiában pedig 17,4 százalék.  Szikra Dorottya szociálpolitikus a 168 Órának elmondta: más adatok szerint a gyerekes családok 47 százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez Magyarországon. Ha egy gyerek éhezik, az bizony visszafordíthatatlan károkat okoz - magyarázta a szakember. A várható magassága és testsúlya mellett az iskolai teljesítménye is elmaradhat a kortársaihoz képest. Az adatok szerint a 2000-es évek elején még kedvezőbb helyzetben voltunk e téren (is) , mint a többi régiós ország.

A válaszadók többsége ugyanakkor törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. A felmérés szerint 67 százalék odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza. Lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37 százalék. Mintegy 30 százalék azok aránya, akik a csökkent minőségű élelmiszert inkább újrahasznosítják, például komposztálással vagy állateledelként.

A világ húsz legkevésbé fejlett országában a lakosság negyede szabályosan éhezik
Az ENSZ illetékes szervezete, a FAO szintén májusban publikálta, hogy az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada. A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik. 

A magyarországi felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében például a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.

Freeganosok - Tudatosan a kukából
Van egy sajátos  jelenség, az "ötlet" angolszász területről ered, követőik - jobbára fiatalok - magukat csak freeganosoknak nevezik. A szó az ingyenességre és a vegán-jellegű élelemre utal. Egyre több nyugati országban tapasztalható, hogy a csoport - nem szegény, vagy nyomorgó - tagjai kizárólag a kukákból szerzik be az élelmet. Ideológiai háttere is van a mozgalomnak: a freeganosok állatvédőnek, fogyasztásellenesnek és  az antikapitalistának vallják magukat. Nyugaton nyakló nélkül dobják ki a fogyasztható élelmiszert a szemétbe, olyan mennyiségben, hogy egy korábbi, Amerikában készült felmérés szerint ebből kitelne a világ éhezőinek élelmiszer ellátása, a szemétbe kerülő ételek jó része még gond nélkül fogyasztható. 

Végül egy döbbenetes adat: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.  

Szerző

Évente 40 kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként

Publikálás dátuma
2015.08.16. 12:53
Illusztráció/Thinkstock
A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent - derül ki egy országos felmérésből. Miközben egy tavasszal publikált OECD-felmérés szerint a magyarok harmada legalább egyszer éhezett tavaly. 

A Tetra Pak Hungária Zrt. júliusban az NRC Piackutató Intézet bevonásával, 1200 válaszadó megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást. E szerint a megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe.

És enni kapott már ma?
Minden harmadik (!) magyarral előfordult az elmúlt évben, hogy nem tudott élelmet venni - írt lapunk a 168 óra által publikált friss OECD-jelentés alapján májusban. A tanulmányból az is kiderült, hogy Lengyelországban ez az arány 18,4, Szlovákiában pedig 17,4 százalék.  Szikra Dorottya szociálpolitikus a 168 Órának elmondta: más adatok szerint a gyerekes családok 47 százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez Magyarországon. Ha egy gyerek éhezik, az bizony visszafordíthatatlan károkat okoz - magyarázta a szakember. A várható magassága és testsúlya mellett az iskolai teljesítménye is elmaradhat a kortársaihoz képest. Az adatok szerint a 2000-es évek elején még kedvezőbb helyzetben voltunk e téren (is) , mint a többi régiós ország.

A válaszadók többsége ugyanakkor törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. A felmérés szerint 67 százalék odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza. Lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37 százalék. Mintegy 30 százalék azok aránya, akik a csökkent minőségű élelmiszert inkább újrahasznosítják, például komposztálással vagy állateledelként.

A világ húsz legkevésbé fejlett országában a lakosság negyede szabályosan éhezik
Az ENSZ illetékes szervezete, a FAO szintén májusban publikálta, hogy az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada. A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik. 

A magyarországi felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében például a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.

Freeganosok - Tudatosan a kukából
Van egy sajátos  jelenség, az "ötlet" angolszász területről ered, követőik - jobbára fiatalok - magukat csak freeganosoknak nevezik. A szó az ingyenességre és a vegán-jellegű élelemre utal. Egyre több nyugati országban tapasztalható, hogy a csoport - nem szegény, vagy nyomorgó - tagjai kizárólag a kukákból szerzik be az élelmet. Ideológiai háttere is van a mozgalomnak: a freeganosok állatvédőnek, fogyasztásellenesnek és  az antikapitalistának vallják magukat. Nyugaton nyakló nélkül dobják ki a fogyasztható élelmiszert a szemétbe, olyan mennyiségben, hogy egy korábbi, Amerikában készült felmérés szerint ebből kitelne a világ éhezőinek élelmiszer ellátása, a szemétbe kerülő ételek jó része még gond nélkül fogyasztható. 

Végül egy döbbenetes adat: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.  

Szerző