Németország;migráció;bevándorlók;Bajorország;menedékkérők;
2015-08-17 16:49:00
"Föl kell tennünk a kérdést, hogy a német szociális állam megengedheti-e még magának a jelenlegi nagyvonalúságot" - mondta Joachim Herrmann a Die Welt című napilapban hétfőn megjelent interjúban, rámutatva, hogy míg nyolc éve 30 ezernél is kevesebb menedékkérő érkezett Németországba, az idén legkevesebb 450 ezren lesznek.
Úgy vélte, hogy "a német adófizetők szempontjából tarthatatlan állapot" a nyugat-balkániak támogatása készpénzzel. Szerinte a régióban élőket éppen a Németországban megszerezhető pénz ösztönzi a leginkább arra, hogy menedékjogot kérjenek.
Az "igazi menekültek" pedig nem pénzre vágynak, hanem "csak biztonságra és arra, hogy legyen fedél a fejük felett, legyen mit enni és felvenni". Ezért nemcsak a nyugat-balkániak támogatását kell "drasztikusan" csökkenteni, hanem "minden egyes menedékkérő" juttatásait felül kell vizsgálni - mondta Joachim Herrmann.
A bajor belügyminiszter élesen bírálta az olasz és a görög hatóságok tevékenységét. "Botrány, hogy Olaszország és Görögország súlyosan megsérti a (belső határőrizet nélküli uniós övezetről szóló ) schengeni egyezményt és a (menekültügyi területet szabályozó) dublini rendeletet" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "ez a felelőtlen magatartás főleg a német adófizetőket terheli, amit nem fogadhatunk el".
A konzervatív CSU politikusa szerint az Európai Uniónak sürgősen fel kell lépnie és "fizetnie is kell" azért, hogy Olaszországban és Görögországban betartsák az előírásokat, mert erre a két országra nehezedik a legnagyobb teher a menekültválságban és nem szabad magukra hagyni őket. Az pedig nem megoldás, hogy az olasz és görög hatóságok nem regisztrálják a menedékkérőket, hanem "egyszerűen továbbterelik őket" az unió belseje felé.
Németországban a menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be. A menekültügyi hatóság a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült- vagy más menedékjogi státus megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig - átlagosan 5,3 hónapig - gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.
Bajorország többszörösen nehéz helyzetben van, mert egyszerre érinti az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása, ráadásul a német tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második helyen áll a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után.