Megerősítenék az Oktatási Hivatalt

Valóban új köznevelési rendszer jött létre az elmúlt években - jelentette be hétfőn egy oktatáspolitikai sajtótájékoztatón Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere a pedagógus-életpályamodell bevezetését nevezte az egyik legnagyobb eredménynek, melynek részeként szeptembertől újabb, 3,4 százalékos béremelést kapnak a tanárok. 

Ugyanakkor hangsúlyozta: az oktatási rendszer átalakításához egy "megerősített, egyértelmű feladatkörrel rendelkező" háttérintézményi rendszerre is szükség van, melynek fejlesztése az Oktatási Hivatal (OH) falai között fog zajlani. Az OH élére pedig miniszteri biztosként és megbízott vezetőként Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt helyezik. Maruzsa áthelyezése mögött azonban más is meghúzódhat: ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a helyettes államtitkár nem tudott együtt dolgozni feljebbvalóival, Klinghammer István államtitkársága idején állandóak voltak a belső hatalmi harcok, amelyek Palkovics László jelenlegi felsőoktatási államtitkár kinevezése után is folytatódtak - mindez pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette a szakmai munkát. Maruzsa most az OH-ban élheti ki politikai ambícióit, s mint tegnap közölte: a háttérintézményekben komoly átszervezések várhatóak, amelyeket egy év alatt igyekeznek levezényelni.

A sajtótájékoztatón Czunyiné Bertalan Judit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) igyekezett mentegetni. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a Klik folyamatosan fizeti tartozásait. Mint ismert, a szervezet hatalmas tartozást halmozott fel, a közműszámlákat sem tudta fizetni, ennek következtében több iskolában is elzárták a gázt, lekapcsolták a villanyt. Az államkincstár adatai szerint a Klik adóssága júniusban 9,6 milliárd forint volt, ennek csaknem fele közüzemi tartozás. Szakszervezetek szerint a gigaintézmény az adósságokon túl legalább 100 milliárd forintos forráshiánnyal küszködik, ez pedig az oktatás színvonalára is rányomja bélyegét.

Nem meglepő, hogy idén az elmúlt hét év legrosszabb érettségi eredményei születtek. Rétvári Bence szerint azonban nincs gond: az Emmi államtitkára szerint kismértékű ingadozásról van szó, ami természetes folyamatnak tekinthető.

Szerző

Bibircsókok a púderezett arcon

Publikálás dátuma
2015.08.18. 07:05
Egy maradandó emlék: uniószászló-égetés 2012. január 14-én a budai Lövőház utcában FOTÓ: NÉPSZAVA
Zajlik a Jobbik néppártosodása, dübörög a cukiságkampány és Vona Gábor mindenkivel el szeretné hitetni, hogy pártja „nem rasszista”, és mentes a szélsőségektől. Ez mind szép és jó, ám aki követi a napi híreket, gyakorta olvashat olyan történésekről, amelyek a pártelnök állításainak homlokegyenest ellentmondanak. A púderezett arcon ronda bibircsókok nőnek.

A tapolcai időközi országgyűlési választás óta a Jobbik egyre hangosabban pozicionálja magát a Fidesz kihívójaként, s tény: a szélsőjobboldali párt az utóbbi hónapokban közvélemény-kutatásain rendre a legerősebb ellenzéki erőként tűnik fel. Miközben a sajtó hangos a jobbikos "cukiságkampánytól", a radikálisok több közismert alakja bizonyítja rendre: ugyanolyan szélsőségesek maradtak. A Jobbik „pálfordulása” a 2014-es választások előtti arculatváltáshoz köthető: ekkor indult el a „cukiságkampány”, amely azt a látszatot keltette, hogy a radikális párt igazából mérsékelt, fiatalos politikai erő – réten rohangáló kiskutyákkal körbevéve. A 2010-ben még a jobboldal legszélén elhelyezkedő Jobbik immár másfél éve próbál a politikai centrum felé somfordálni, ennek ékes bizonyítéka a már említett kampányfogás. Vona Gábor a tapolcai választások után nyilatkozta a Mandinernek, hogy mennek tovább a „néppárti úton”. A pártelnök kifejtette, polgári hangnemben fognak politizálni, amellyel minden társadalmi réteget meg tudnak szólítani. A néppártosodás tehát zajlik.

Legutóbb Novák Előd szólalt meg az ügyben: „egy nagy néppártnak, amilyenné a Jobbik vált, az az erőssége, hogy képes különböző karaktereket integrálni és a feladataikat megtalálni” – mondta a Magyar Nemzetnek hozzátéve, hogy Kövér László büntetései ellenére továbbra sem hajlandó szocialistának hívni az MSZP-seket, mert ők valójában idegen érdekeket szolgáló „szocionisták”. A Jobbik alelnöke kifejtette, hogy egy néppártba számtalan stílus belefér – még az is, ha egy alelnök „úgynevezett holokausztot” emleget”-, így továbbra is foglalkozni kell a „háttérhatalom” és Izrael térhódításával, valamint a gyarmatosító EU-val. Novák szerint látásmódjával a „cukiságkampányban” elmerülő Vona Gábornak sincs különösebb problémája – ám a pártelnök a ciklus elején adott neki egy „kevésbé konfrontatív” szakterületet is, a népességpolitikát. (Bár azt nem tudni, hogy éppen a népességpolitikában, miért lehet kevésbé konfrontálódni, mint másutt – a szerk.)

Novák szavaiból kiindulva a betörés, a kémkedés vagy a közösség elleni uszítás is minden bizonnyal befér a néppárti keretek közé, mert vannak olyan események, amelyek egyáltalán nem férnek bele a cukiságba, és foltot ejtenek a szélsőjobboldal imázsán.

A napokban például lopás közben érték tetten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) makói elnökét. A rendőrségi közleményekben T. Csabaként emlegetett elkövető a ház köré felhúzott állványzaton jutott be az emeleti lakásba. Amikor a tulajdonos meglátta, hogy a mozgalom elnöke az ő egyik serpenyőjével a kezében áll az ablakban, számon kérte a hívatlan látogatót. T. azonnal visszaadta az edényt, és arra hivatkozott, hogy az egész „csak poén volt”. A sértett később viszont észrevette, hogy a lakásából eltűnt némi készpénz és pár Zsolnay, így feljelentést tett a rendőrségen, el is kapták a gyanúsítottat – így derült ki, hogy a radikális szervezethez tartozik.A HVIM makói elnökének már volt dolga a törvénnyel: 2011-ben két év felfüggesztett börtönt kapott, amiért egy kocsmánál ittasan kötekedett a rendőrökkel.

Eredetileg négy év letöltendőt kapott volna, ám a Hatvannégy Vármegye közleményben állt ki mellette, és politikai koncepciós eljárást emlegetett. A radikális szervezet most nem volt annyira bajtársias, a hírek megjelente után azonnal eltüntették T. Csabát a honlapjukról, és azt állították, hogy a férfi nem tagja a HVIM-nek. A szélsőséges csoportot az MTV-székház 2006-os ostromakor hírhedtté vált Toroczkai László alapította, jelenlegi elnöke pedig Zagyva Gyula György, aki 2010 és 2014 között a Jobbik parlamenti képviselője volt. A szervezet más szálakon is kapcsolódik a Jobbikhoz: az Átlátszó által közölt adatokból ugyanis kiderült, hogy a párt Gyarapodó Magyarországért Alapítványa 2012 óta több mint 38 millió forinttal támogatta a Hatvannégy Vármegye Alapítványt.

Egy másik Jobbik-közeli szervezet, a korábbi Új Magyar Gárda volt kapitányát, Kiss Róbertet és társát nemrég fogták el Röszkénél, mert a rendőrség illegális bevándorlók Budapestre utazásának megszervezésével gyanúsítja őket. A Napi Gazdaság közlése szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) úgy számolt be az esetről, hogy a felderítési igazgatóság látókörébe került elkövetőket akkor érték tetten, amikor az illegális bevándorlókat utaztató páros éppen öt, Szíriából érkező migránssal megállapodott a szállításukról. Kiss a Facebookon azt írta: "az elfogás ténye tényleg valós, amit a portálok leírtak, de azt már elfelejtették közölni, hogy az elfogáskor rajtam kívül az autóban senki nem tartózkodott".

Állítása szerint a "REND vezetése és állománya megunva a fél és kevésbé hiteles információkat, pár ember bevonásával gy három részletben végrehajtandó tervezetet dolgozott ki a jelenlegi migráns helyzettel kapcsolatban", ezért rutaztak a térségbe, ahol felmérték a migránsokat szállítókat, valamint a szállítási útvonalakat, azonban "senkit nem érdekelt a rendőrségen" az, amit kiderítettek. A Terrorelhárítási Központ annyit közölt: nem vizsgálják az elfogott célszemélyek politikai hovatartozását, illetve nem adhatnak róluk személyes adatokat.

Kiss pályafutása akkor ért véget a Gárdában, amikor az interneten megjelent egy videofelvétel, amelyen egy idegen nővel csókolózott, miközben házasságban élt. Emellett a közösségi oldalon olyan posztokat is megosztott, amelyekben büszke azokra az ismerőseire, akik bevándorlókat zaklatnak – például azokat is ismeri, akik nemrég a szegedi vasútállomás várótermeiben menekültcsaládokat fényképeztek. A nyíltan szélsőséges nézeteket valló Kiss a már feloszlatott gárdát újból és újból próbálta életre hívni, ami miatt hatósági rendelkezés elleni izgatásért elmarasztalták és két év próbaidőre bocsátották.

Egy KGB-s sem tartozik a legcukibb dolgok közé: Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanújával – írta tavaly a Magyar Nemzet. A jobbikos Európai Parlamenti (EP) képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről egyelőre nem döntött az EP jogi bizottsága. A testület július közepén hallgatta meg Polt Pétert az ügyben, ám Niedermüller Péter szerint a legfőbb ügyésznek nem sikerült meggyőznie érveiről a tanácsot. A DK-s EP képviselő úgy látta, Polt bizonytalan volt, és "össze-vissza válaszokat adott" a bizottság kérdéseire. A főügyész meghallgatása után a Jobbik arra szólította fel Poltot, vagy álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács ügyét. A Fidesz szerint felháborító, hogy a Jobbik Kovács kizárása helyett az ügyészséget támadja, Vona Gábor pedig fejtse ki, pártja "milyen idegen hatalmak érdekeit szolgálja". Az ügyben leghamarabb ősszel születhet döntés, ugyanis Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti képviselő várhatóan akkorra készíti el jelentését, amelyről a jogi bizottság, majd annak ajánlása alapján az EP plenáris ülése szavaz.

Online-tévés pálfordulás
A tapolcai győzelem után Vona Gábor arról beszélt a parlamentben, hogy a Jobbik nem rasszista párt. A pártelnök kifejtette, egy néppárti folyamatot tervez végigvinni a Jobbikban, és „lenyesi a vadhajtásokat”. Ezt bizonyítandó áprilisban egy „Néppártosodás” című sorozat indult a Jobbik-közeli Nemzeti 1 (N1) online tv-n: jobbikos és pártközeli közéleti figurák azt próbálják elmagyarázni, „mi fér bele a néppártosodásba”. Felszólalt többek közt Zagyva György Gyula is, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke azt fejtegette, hogy „nem szabad vulgárisan cigányozni meg zsidózni”.
Érdekes ilyeneket hallani ezen a csatornán, mivel 2011-ben még Adolf Hitler születésnapjáról emlékeztek meg. A Hír24 akkor azt írta, a barátságos, családias vágóképekkel illusztrált anyag a náci diktátort "német politikusként" aposztrofálta, és többek között a következőképpen méltatta: "1933-ban pártja elsöprő győzelmet aratott a demokratikus választásokon. Rövid idő alatt talpra állította a tönkretett, nyomorba döntött Németországot, ahol példátlan gazdasági, társadalmi, erkölcsi, kulturális fellendülés vette kezdetét", a nácizmus elleni nemzetközi összefogást pedig boszorkányüldözésnek nevezte.

Nem feltétlenül férhet bele a néppártosodás útjára lépett Jobbik „cukiságkampányába” Orosz Mihály Zoltán sem. Érpatak független, ám a Jobbik által támogatott polgármestere nyíltan kirekesztő megnyilvánulásaival többször is felhívta magára a figyelmet: tavaly nyáron a furcsa öltözeteiről is ismert városvezető Érpatak főterén két bábut akasztott fel, amelyekre Benjamin Netanjahu és Simon Peresz izraeli politikusok képét ragasztotta - a "kivégzés" előtt megtaposott egy izraeli zászlót is. Orosz szerint Izrael vezetése „az Antikrisztus szolgálatában áll”, amiért az egyetlen méltó büntetésük a kötél általi halál. A hatóságok csupán az izraeli nagykövet feljelentése után indítottak nyomozást az ügyben, amelyet vádemeléssel zártak le.

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a polgármester “beszédének célja az volt, hogy a hallgatóságban bizonyos csoportokkal szemben félelemérzést, ellenszenvet, gyűlöletet alakítson ki, egyidejűleg az általa hamisan beállított támadással szembeni fellépésre buzdított”. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta Orosz ellen, és elrendelte a performanszról készült videofelvételek visszavonását. Orosz a vádemelés után sajtótájékoztatót tartott, ahol igencsak felidegesítette, hogy a „klasszikusan liberális szennymédia” TV2 munkatársa kérdezni akart tőle, és lökdösődni kezdett. A Magyar Narancsnak megszólalt az a férfi, aki hóhérjelmezben felakasztotta a bábukat: elmondása szerint ő „csupán a munkáját végezte”, amúgy pedig a helyi mezőgazdasági földmunkaprogramban közfoglalkoztatott. Ám a Jobbikot sem ez, sem a polgármester legutóbbi "akciója" nem zavarta, nemrég nyilvánosan alázott meg egy idős embert, s vette videóra annak töredelmes bocsánatkérését, amiért az részegen nem "a helyi normáknak" megfelelően viselkedett.

A párton belül is akadnak olyanok, akik nem teljesen érzik át a cukikampányt. Márciusban a DK hozott nyilvánosságra egy jobbikos levelezést, amelyben Kulcsár Gergely képviselő még 2011-ben azzal „büszkélkedett”, hogy leköpte a Duna-parton felállított holokauszt-emlékművet. A mellékelt fényképen pedig Kulcsár látható, ahogy a cipők mellett guggol felfelé tartott hüvelykujjal. A levél szövege szerint a fotó akkor készült, amikor „egy kis feltöltődésre vágyva” ellátogatott a Duna-parti „vidám helyre”. A Jobbiktól Mirkóczki Ádám szóvivő reagált a vádakra, de nem tagadta azokat: szerinte Kulcsár tényleg köpött, de „megbánta a tettét, amit hirtelen felindulásból követett el” – hozzátette, a párt elítéli a történteket, de részükről ezzel le van zárva az ügy. A botrány kirobbanása után Kulcsárt végül kiküldték a cipőkhöz bocsánatot kérni.

A 444 szúrta ki, hogy szintén a képviselő vetette fel a kérdést a Jobbik levelezőlistáján még 2012-ben, a holokauszt áldozatainak emléknapja előtt: „van rá esély, hogy valamelyik biboldó-bérenc frakció kezdeményezni fogja, hogy felállva emlékezzen a Ház a kamukauszt állítólagos áldozataira. Akkor mit teszünk?” – levelében utalt arra, hogy a frakció 2011-ben engedélyezte a távolmaradást a megemlékezésről. A portál felkereste a Jobbik sajtóosztályát, ahol világossá tették, hogy a párt a 2011-es megemlékezésen ugyanolyan arányban volt jelen, mint a többi frakció. A levél miatt a Központi Nyomozó Főügyészség rendelt el nyomozást Kulcsár ellen, a nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának gyanújával – mondta Nagy Andrea szóvivő az M1-en. Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke jelezte: a parlament – az általa vezetett testület javaslatára – kétharmados döntéssel határozhat a jobbikos képviselő mandátumának felfüggesztéséről. Az ügy kimeneteléről azóta nem érkezett hír.

Vadhajtások
A néppártosodás óta Vona igyekszik „lenyesni” pártja „vadhajtásait”: például amikor februárban kiderült, hogy a Jobbik mezőtúri jelöltje pár éve a cigányok kiirtásáról több posztban is fantáziált a Facebook oldalán a pártelnök arra kötelezte Kötél Jánost, hogy három napra költözzön össze a Jobbik roma származású, hajdúszoboszlói elnökével, Jónás Kálmánnal.
Arról nem tudni, megtörtént-e a nagy összeköltözés, de a 444 rávilágított, hogy a két jobbikosnak „lenne közös témája”.
Jónás ugyanis Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjének 2013-as karácsonyi üzenetét azzal a kommenttel osztotta meg, hogy „a katolikus pap és a református lelkész között jól megfér az izraelita parazita. Krisztus gyilkosai nevében felszólal Köves Slomó rabbi”. Köves, ha három napra nem is, de mindkettejüket meghívta egy kóser szilvára és egy ismeretterjesztő beszélgetésre.



Köztévé: a nézettség mindenekfelett

Publikálás dátuma
2015.08.18. 07:00
Csak kérdés van: közérdekű adat, hogy mennyiért hirdet a kormány a köztévé sportcsatornáján FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Szabó László Zsolt nem amiatt távozott, mert a köztévé nézettsége nem ütötte meg az elvárt szintet - állítja az MTVA sajtóosztálya. Arról is érdeklődtünk, mennyiért vetíti az M4 Sport az állami reklámokat, illetve, hogy miért adják le a sportadón az M1 "egyperces híreit", hiszen azok nem illenek a csatorna profiljába. Eközben kiderült, a Magyar Telekom már ősszel pontot tenne az Origo eladására.
Vaszily Miklós Forrás: MTVA

Vaszily Miklós Forrás: MTVA

Nem a gyenge nézettség miatt távozott Szabó László Zsolt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) éléről: "az M1 csatorna az elmúlt fél évben meghatározó hír- és aktuális csatornává nőtte ki magát, bizonyította létjogosultságát" - reagálta a sajtóiroda a sajtóban keringő pletykákra, amelyek szerint a vezérigazgató a csalódást keltő adatok miatt mondott le a múlt héten. Amíg a Médiatanács nem nevez ki új vezérigazgatót, ideiglenesen Vaszily Miklós vezérigazgató-helyettes vezeti a közmédiát. Az MTVA azzal is "büszkélkedett" lapunknak, hogy a nézők is visszaigazolták a csatorna sikerét. Holott a sajtóosztály által közzétett adatokból kiderül, hogy például a múlt héten a legnézettebb M1 híradó nézettsége lényegesen elmarad a szórakoztató adónak kinevezett Dunáétól: a Nielsen közönségmérésből kiderült, hogy csupán a vasárnapi híradó tudott felkerülni a legnézettebb közszolgálati adók közé - az utolsó helyre, 6,5 százalékos közönségaránnyal. Arról is megkérdeztük a köztévét, hogy miért adják le az M1 "egyperces híradóit" az M4 Sport reklámszünetében, hiszen az nemigen illik bele egy sport tematikájú csatorna profiljába. Válaszukban kifejtették, hogy szerintük igenis profilba illő az "egyperces", és hiszik, hogy a nézők szeretnének egy sportesemény szünetében is gyorsan, sokoldalúan tájékozódni. A rövidhírek nézettségi adataiból pedig kitűnik, hogy felvetésünk "nem állja meg a helyét" - bár nem tudni, mi köze van egy csatorna tematikájához a nézettségnek.

A köztévé az idén megszerezte legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogait - nemrég derült ki az is, hogy a magyar labdarúgó NB1-et is kizárólagosan a közmédia adja, miután a bajnokságot addig közvetítő SportTv lemondott a jogokról az MTVA javára. Egyesek szerint azért tömöríthettek népszerű sportokat a közmédiába, hogy azokhoz a sportrajongókhoz is eljussanak a kormány hírei és üzenetei, akik esetleg a közmédia többi csatornájára soha nem kapcsolnának oda. Az M4-en - az MTVA többi orgánumához hasonlóan - futnak különféle állami hirdetések: ennek kapcsán megkérdeztük a köztévét, hogy pontosan mennyi kormányhirdetés fut a csatornán, illetve, hogy mindezt ingyen sugározzák-e, vagy fizet nekik az állam a reklámokért - hiszen ha pénzért rendelt az MTVA-tól hirdetéseket az állam, azokat valószínűsíthetően közpénzből finanszírozná. Megkeresésünket a sajtóiroda közérdekű adatigénylésként kezeli, amint választ kapunk, közöljük.

Ősszel elkel az Origo?
Már szeptemberben pont kerülhet az Origo egyre kuszábbá váló értékesítési procedúrájára - állították laphoz közeli forrásaink megerősítve az értesülést, miszerint a múlt héten újabb ajánlattételi kört rendeztek. Érdeklődő bőven akad a Magyar Telekom által meghirdetett Origo-csoportért: legutóbb a a VS.hu-t is kiadó New Wawe Productions Kft. (NWP) jelentkezett be a portálért: a cég Matolcsy György rokonához köthető. Az NWP mellett Schmidt Mária frissen alapított Médiaháló Kft.-je is bejelentkezett a portálért, ám a Terror Háza főigazgatója eddig nem nyilatkozott szándékairól. Schmidt korábban a Simicska Lajos médiumai közé sorolt Heti Válaszra is ajánlatot tett, ám a vállalkozó kijelentette: egyik orgánuma sem eladó. Komoly potenciált lát az Origóban az RTL Klub luxemburgi anyacége is, és Holló Gábor Híreső Kft.-je is szívesen fektetne az Origóba. Soros György befektetési alapja, a Soros Fund Management LLC ellenben közölte: a korábbi híresztelésekkel ellentétben az üzletembert nem érdekli az Origo. Az mmonline azon értesülését is cáfolták, hogy a befektetőnek köze lenne a portál megvásárlásával hírbe hozott Brit Media Befektetési Kft.-hez (BM) - a Válasz.hu szerint a BM-et tulajdonló belga Brit Europe mögött Amerikában élő, magyar származású zsidó üzletemberek állnak. A vállalat nemrég 40 millió forinttal szállt be a Klubrádióba, és a hírek szerint az Origo mellett a 168 Óráért is élénken érdeklődik. A Telekom június végén jelentette be, megválik teljes média-portfóliójától. A döntést hivatalosan azzal indokolták, hogy a német anyacég minden piacán profiltisztítást hajt végre. Minden megoldásra nyitottak, de a legfőbb céljuk az, hogy a teljes Origo-csoport (a Life. hu, a Videa.hu, a Freemail, illetve a LifeNetwork és az OzoneNetwork tévécsatornák) új tulajdonoshoz kerüljön.