Bizony: növekszik az államadósságunk

Az nem újdonság, hogy az Orbán-kormányok államadósság elleni harca elbukott, mivel ez már akkor megtörtént akkor, amikor a magán-nyugdíjpénztári 3000 milliárd forintos vagyont az állam kisajátította, az azonban elgondolkodtató, hogy lényegében 2009 óta néhány százalékpontos eltéréssel, mindig 80 százalék körül hullámzott. Így történik ez 2015-ben is, míg a tavalyi esztendőt 76,9 százalékkal zárult, addig az első negyedévben 77,6 százalékos, a másodikban - az MNB legfrissebb adatai szerint - a GDP arányos államadósság 79.6 százalékos volt. Eközben tegnap leváltották az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két vezérigazgató-helyettesét.

A Fidesz-kormány - a hangzatos kommunikációtól eltekintve - nem tesz érdemi lépést a GDP arányos államadósság csökkentése érdekében, ennek az lett az eredménye, hogy amíg a tavalyi esztendőt 76,9 százalékkal zártuk, az első negyedévet 77,6 százalékkal, a második negyedév végére már 79,6 százalékos mértékűre növekedett az adósságállomány. Ezen azonban nincs mit csodálkozni, hiszen az áron felül, 195 milliárd forintért megvásárolt Budapest Bank MFB-hitele alaposan megterheli a mérleget. Egy "leharcolt" bankért, a melyet tulajdonosa mindenképpen el akart adni - ennyi pénzt adni vétek volt - mondta lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár banki visszaállamosítások okaként - az MKB-nál hasonló módszerekkel éltek - azt jelölte meg, hogy az Orbán-kormány az ilyen tranzakciókkal egészen addig elmegy, ameddig Brüsszel közvetlen rosszallását nem váltja ki. Ha ez megtörténik, mint az a szabad pálinkafőzéssel történt, akkor kénytelenek visszavonulót fújni.

Katona Tamás a Budapest Bank (és az MKB Bank) jövőjét abban jelölte meg, hogy a bank "kitisztítását" követően, akár ráfizetéssel is tovább átjátsszák, vagyonával együtt, valamelyik, a Fideszhez közelálló személynek, illetve csoportnak.

A félév végén a bruttó államadósság egyébként 25 881,3 milliárd forintra emelkedett. Ahhoz nem fér kétség, hogy az év végére ügyes trükkökkel ismét le tornázza majd a kormány a GDP arányos államadósság mértékét olyan szintre, hogy az alacsonyabb legyen a 2014. évinél.

Az adósságot a második negyedévben a nettó adósságfelvétel 397 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamváltozása 508 milliárd forinttal növelte. Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy megtört viszont a nettó államadósság évek óta tartó emelkedése: immár negyedik negyedévben csökkent a mutató, így az második negyedév végén a GDP 71,2 százalékára csökkent az előző negyedéves 72,6 százalékról. Ennek az az oka, hogy felgyorsult a külföldiek kezében lévő állampapírok visszaváltása. Ugyanakkor az MNB elrendelte, hogy a kereskedelmi bankok kötelező tartalékaikat kötelesek állampapírban tartani. Ezzel kétségtelenül mérséklik a nettó államadósság mértékét, ugyanakkor hitelezési aktivitásuk csökken, egy olyan időszakban, amikor a GDP mértéke éppen csak elérte a 2008., vagyis a válság előtti szintet.

Ugyanakkor a Portfolio piaci körökből származó információi szerint szeptember 1-jétől távozik az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettesi tisztségéből Borbély László András, illetve a nemzetközi ügyekért, így a devizakötvény kibocsátások levezényléséért felelős Búzás László. A távozás okairól konkrétumokat nem tudni, de a szokásos átszervezési hivatkozások mellett egy másik tényező is szerepet játszhatott, így például az, hogy piaci információink szerint az ÁKK adósságfinanszírozásról alkotott elképzelései és az MNB Önfinanszírozási programjának kiterjesztése között nem volt feltétlenül meg a kellő összhang.

A két szakember az ÁKK megalakulása óta látta el közmegelégedésre posztját. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egymást váltó, különböző szinezetű kormányok mind, mind elégedettek voltak a működésükkel, ami nemzetközi elismerést aratott.