kormány;Lázár János;menekültek;embercsempészek;migráció;

A kerítés még épül, de nem lesz elég FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CARDY

- Határvadászokkal a menekültek ellen

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szerdán a Fidesz a kormány kérésére. Lázár János kedden jelentette be, hogy miután egyre agresszívebbek a bevándorlók, illetve embercsempész-támadásnak van kitéve az ország, szigorítani akarják a Btk.-t, amihez a képviselők szavazata kell. A rendkívüli parlamenti ülést augusztus végén vagy szeptember elején tarthatják meg. A miniszterelnök a kormány keddi ülésén arra kérte a belügyminisztert, hogy állítsanak fel határvadász századokat és több ezer rendőrt vezényeljenek Csongrád, valamint Bács-Kiskun megyébe.

Határvadász századokat állítanak fel a rendőrségen belül és több ezer rendőrt vezényelnek a szerb-magyar határra. Ezt a kormány javaslatára Orbán Viktor kérte kedden Pintér Sándortól. A kabinet ülésének szünetében Lázár János azzal indokolta a miniszterelnök kérését, hogy Csongrád, illetve Bács megyében egyre "agresszívebb és határozottabb követeléssel érkeznek a bevándorlók" és az ott élőknek személyi védelemere van szükségük, és a határzárat is meg kell óvni. Ezen kívül az ország jogi védelemére is felkészülnek: a kabinet kérésére a Fidesz frakciónak kezdeményeznie kell a parlament rendkívüli ülésének összehívását, hogy minél hamarabb szigoríthassák a Btk.-t. A Miniszterelnökség vezetője szerint akár 3-4 év börtön is járhat majd azoknak, akik átszakítják a vasfüggönyt és szeretnék, ha a Btk.-ban önálló tényállás lenne az embercsempészet. Lázár szerint "embercsempész-támadásnak" van kitéve az ország, amit a szolgálatok, illetve az uniós jelentések is alátámasztanak. A miniszter azt állította, az embercsempészek okítják ki a bevándorlókat, hogyan lépjenek át illegálisan a határon. A kormány célja, hogy a meggyőzze a csempészeket, ne Magyarország felé hozzák a migránsokat, akik közül egyre több menekült akar visszaélni az ellátórendszerünkkel. A Fidesz-frakció várhatóan szerdán kezdeményezi a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyet augusztus végén, vagy szeptember elején tarthatnak meg. Szeptember 15-én kezdődne a rendes őszi ülésszak, így viszont ennél korábban visszarendelik a képviselőket a nyári szünetről.

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Hende Csaba és Pintér Sándor arról tájékoztatta a kormányt, hogy a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA), vagyis a kerítés első vonala a hónap végéig megépül, a végleges-ideiglenes vasfüggöny pedig "gőzerővel készül". Lázár ismét azt fejtegette, harapófogó helyzetben van az ország, mert egyszerre jönnek délről migránsok és nyugatról is vissza akarják toloncolni a menekülteket. A határátlépők ellen fokozottabb rendőri fellépésre van szükség, de az emberiesség szabályai szerint mindenkit ellátnak. Kiderült, a külföldre tervezett, bevándorlóknak szóló plakátkampányt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal fogja levezényelni, elkészítésében a külföldi példákat is mérlegelik majd. Lázár három napon belül személyesen tesz ezzel kapcsolatban javaslatot a kormánynak, ezután néhány napon belül döntés is születhet a kampány elindításáról.

A kettős kerítésrendszer körül sok a furcsaság. Bár hétfőn Bátor Ferenc alezredes, a honvédség Csongrád megyei munkacsoportjának parancsnoka bejelentette, Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól a Gyálaréti főcsatornáig elkészült a GYODA, a Délmagyar tudósítója 3 kilométeres rést látott a határzáron, amelyen szabadon jönnek át a migránsok. Az alezredes arról is beszélt, hogy a vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül majd, amelynek augusztus 31-ig szintén el kell készülnie. A röszkeiek állítólag csodálkoztak, hogy a katonák vizes szakasznak nevezik az átkelőtől a Holt-Tiszáig tartó 3 kilométernyi szakaszt. A területen ugyanis éppen annyi a víz, mint az ásotthalmi Kőrös-éri főcsatornánál, ahol már elkészült a pengés kerítés.

Tömegeket irányított a fővárosra a BÁH?
A szokásosnál jóval több menekült tartott Budapestre kedden este, ennyi embert azonban már nem tudtak elszállásolni, ezért a menekülteket segítő civilek segélykérést tett közzé. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igen furcsa eljárásmódjáról tanúskodott a Migration Aid menekülteket segítő szervezet Facebookon közzétett felhívása, mely szerint a legzordabb időjárás közepette a hivatal a szokásosnál jóval több menekültet indított el Budapest felé, de sokak számára még nincs befogadó állomás (vagyis menekülttábor) kijelölve, a Keleti pályaudvarnál lévő tranzitállomás pedig már tele volt, akárcsak az aluljárók. Kifejtették: ezzel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi menedékügyi rendszer elérte a korábbi kapacitásainak határát, a civil csoportok nélkül nem is tudna működni, a menedékkérők töredéke sem jutna el a számukra kijelölt befogadóállomások felé. Szerintük kiderült, hogy a hatékony működés nem jogszabályi környezet és szankciók kérdése, hanem emberség, rugalmasság és megoldáscentrikus gondolkodásmód eredménye.

Sormásnak a jelek szerint sikerült elérnie, hogy ne a falu közelében, hanem Nagykanizsa külterületén épüljön menekülttábor. Akár a vasfüggöny, a befogadóállomások létesítése is borzolja a kedélyeket, ezért kapkod a kormány. Arról, hogy a zalai település helyett Nagykanizsán épülhet a tábor a Hír TV számolt be. A város fideszes polgármestere nem tud arról, hogy döntöttek volna az ügyben, azt viszont elismerte, a napokban helyszíni bejárást tartottak a Belügyminisztérium illetékesével, és megtekintették a város külterületén lévő egykori honvédségi lőteret. Sormás, akár Martonfa napok óta tiltakozik az ellen, hogy a településük közelében befogadóállomás épüljön. A kormány esetleges meghátrálása azért érdekes, mert korábban a Napi Gazdaság arról írt, nemzetbiztonsági célú építményekké nyilvánítják a menekülttáborokat, hogy a helyi önkormányzatok ne akadályozhassák az ideiglenes menekültállomások, illetve a biztonsági határzár felállítását. Lázár János kedden sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést: Azt viszont megerősítette, hogy a sormásiakkal és a martonfaiakkal tovább egyeztet a kormány a táborokról.

Debrecen ingyenes buszjáratot indít, hogy a városba érkező menekültek mielőbb, szervezetten eljussanak a pályaudvarról a befogadóállomásra. Az önkormányzat ezért a migránsok számára nem jelöl ki tranzitzónát a városban. Miután a menekültek általában éjszaka érkeznek Debrecenbe, a buszt éjfélkor és hajnali 2 órakor indítják. A járat az önkormányzat szerint szeptember 30-ig biztosan üzemelni fog.

A határvadász századok felállításával Orbán Viktor elismerte, hogy a 22 milliárd forintba kerülő vasfüggöny semmit sem ér. A drótkerítés csak egy "nagyon drága politikai cirkusz kelléke, amellyel a kormány tehetetlenségét akarják leplezni, a számlát viszont a magyar emberekkel fizettetik meg". A szocialista Tóth Bertalan reagált így Lázár bejelentésére. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, pártja hónapokkal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be a határőrizet megerősítéséről és az embercsempészet szigorúbb büntetéséről. Az, hogy a Fidesz-KDNP most ugyanezekben a témákban rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez, nem mentesíti őket késlekedésük következményei alól.

Helyreigazít a rendőrség
Nem, illetve pontatlanul vette figyelembe a rendőrségtől kért és kapott hivatalos tájékoztatást a Magyar Nemzet szerzője, aki arról írt, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország nem vesz részt a schengeni határok védelmét ellátó szervezet, a Frontex műveleteiben. (A hírt átvette lapunk is.) Az ORFK Kommunikációs Szolgálata az újságíró kérdéseire a lapot arról tájékoztatta, hogy a Triton elnevezésű Frontex művelet nem Görögország tengeri határain, hanem Olaszország déli határainál kerül végrehajtásra, így semmilyen hatással sincs a nyugat-balkáni útvonalon hazánkba érkező migrációs hullámra. Az Olaszországban a schengeni övezetbe érkező bevándorlók főként Svájc és Franciaország irányába utaznak tovább. Magyarország távolmaradását a művelettől elsősorban az indokolja, hogy hazánk - földrajzi adottságaiból kifolyólag - nem rendelkezik tengeri műveletekben alkalmazható erőkkel és technikai eszközökkel. Az ORFK arról is tájékoztatott, hogy a magyar-szerb határ védelme miatt jelentősen leterhelt rendőrség a határszakaszon jelenleg is két Frontex műveletben vesz részt. A rendőrség az ügyben sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a Magyar Nemzethez.

Amennyiben nem pusztít újabb heves zivatar, kedden sötétedésig a legtöbb fogyasztónál újra visszaállhat az áramszolgáltatás a fővárosban - közölte az Elmű szóvivője.