A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) továbbra sem aggódik a vasárnapi boltzár miatt. A szaktárca kommunikációja szerint ugyanis a szakemberek és a szakmai szervezetek előrejelzéseivel szemben idén júliusban a tavalyi hasonló időszakhoz képest az öt munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásoknál 3 200 dolgozóval bővült a létszám egy év alatt. A szakemberek szerint azonban ennél sokkalta árnyaltabb a kép.
A helyzet ugyanis az, hogy az áruházláncok valóban keresnek munkaerőt, a hivatalos adatok szerint mintegy négyezer általuk meghirdetett állásról lehet szó.Tény azonban az is, hogy az üres álláshelyek többsége szaktudást igénylő munkakör: hentes, húsáru eladó, pék, cukrász, eladó, pénztáros. A szakmai végzettséget nem igénylő árufeltöltők iránt jóval kisebb az érdeklődés.
A látványos létszámnövekedés azonban - a szakemberek szerint részben annak tudható be, hogy jó néhány kereskedő a nyugtaadási kötelezettség és a megnövekedett költségek miatt kénytelen volt bejelenteni eddig feketén dolgoztatott alkalmazottját is. Tény, hogy idén március közepe óta 2600-2700 munkatársuktól megváltak az áruházláncok. Az öt dolgozónál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében még megbecsülni sem lehet, hányan kerültek utcára.
A munkaerőpiaci adatok pedig azt mutatják, hogy 25 ezer olyan regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, aki 2015. első negyedévében veszítette el a munkáját és 35-36 ezer olyan embert, aki korábban a kereskedelemben dolgozott. A szaktárca közleménye szerint, az online pénztárgépek adatai szintén alátámasztják, hogy a forgalomnövekedés a vasárnapi pihenőnap bevezetése után is folytatódott.
Az állítják, hogy az elmúlt időszak számai bizonyítják: bár sokan a forgalom visszaesésével riogattak a boltzár miatt, az nem okozott csökkenést.
Nem igaz, hogy a kormány, illetve az adóhatóság korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen "kiskereskedelemre szűrt" adattal az adóhivatal nem rendelkezik - fogalmazott a szaktárca. A pénztárgép-adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is - írták.
Ezzel szemben a lapunknak nyilatkozó Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, nagyon fontos lenne az online kasszák részletes adatainak nyilvánosságra hozatala, hiszen azok hajszál pontosan mutatják a forgalom alakulását. A szakember lényeges elemnek tartotta a az adatok egyértelmű megnevezését. Vámos György lapunknak megjegyezte, azzal, hogy az NGM most azt közölte, hogy az online adatokban nem csak a kiskereskedelemről volt szó, hanem a teljes online kassza adatkörről, így már tudható, hogy a korábbi adatok sem csak a kiskereskedelemre vonatkoztak hanem a vendéglátásra és a fizető szálláshelyekre is. Ebből a főtitkár György azt a következtetést vonta le, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatoknál a kiskereskedelem számai kisebbek.
Trükk, vagy baki?
Meglepte a Blokkk.com szakmai honlapot az NGM, amikor augusztus 17-i közleményében egyes sajtóhíradásokat vitatva közölte: "nem igaz, hogy kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt” adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is".
A honlap szerint elképesztő baki, hogy az augusztust megelőző időszakban ezeket az adatokat a kormány képviselői a kiskereskedelmi jelzővel illették, majd augusztus közepén váratlanul közölték, hogy mindig is az online pénztárgép használatra kötelezett teljes szolgáltatói kör, a kiskereskedelem mellett a vendéglátás, valamint a szálláshely szolgáltatás együttes adatairól volt szó.
Baki, vagy trükk: bakinak mindenképpen baki így összekeverni az adatsorok elnevezését, de hát nem véletlen, hogy a trükközés gyanúja is felmerült - summázta a honlap.
Kormányzati állásfoglalások:
2015. április 9. Szatmáry Kristóf miniszteri biztos Miniszterelnöki Hivatal
"...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..."
2015. április 23., Glattfelder Béla államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium (Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága):
"... megvizsgáltuk a törvény hatálybalépését megelőző 9 hét kiskereskedelmi forgalmát és az azóta eltelt 5 teljes hét kiskereskedelmi forgalmát, és azt a tapasztalatot lehetett ebből levonni, hogy a törvény hatálybalépése előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kiskereskedelmi forgalom, hanem a saját számításom szerint több mint 7 százalékkal még növekedett is."
2015. április 24. NGM közlemény
"A vasárnapi pihenőnap bevezetése után is bővült a kiskereskedelmi forgalom... Az online kasszarendszer lehetővé tette, hogy napi szinten lássák, mennyit költenek az emberek a boltokban..."
2015. május 27. NGM közlemény
"Kiemelkedő mértékű az a forgalomnövekedés, amelyet Magyarországon a vasárnapi pihenőnap bevezetése után, márciusban mért a KSH, illetve amelyet az online kasszák adatai alapján az adóhatóság is alátámasztott..."
Lenner Áron Márk helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
2015. május 8. NGM közlemény
"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése után, elsősorban a szombati és a hétfői eladási adatok mutatnak jelentős növekedést..."
2015. június 3. NGM közlemény
"...már 22 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom növekedése... ...a boltok vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetését követően is fennmaradt a növekedés üteme: az online pénztárgépek adatai alapján..."
