Nagyok voltak a várakozások, ám a gyakorlatban kiderült, hogy komoly árnyoldalai is vannak annak, ha az ember saját maga pénztárosává válik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem lát változást a fogyasztói viselkedésben.
Nagy Márton tárcája a KSH legfrissebb adatait látva arra a megállapításra jutott: a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg és az átlag alatti keresők pedig lakásvásárlásra fordítják a pénzüket.
Hiába ösztönözték a fogyasztást, a kiskereskedelem júniusi teljesítménye elmaradt a várttól, így a gazdasági növekedést is alig segíti.
Több tényező is befolyásolja, miért olcsóbb külföldön értékesíteni egy magyar terméket, mint idehaza.
Évtizedes távlatban száz üzletről lehet szó.
Mondván, sikerült kellő mértékben csökkenteni az inflációt. Az online árfigyelő rendszer marad.
Grandiózus tervekkel érkeznek, a színfalak mögött már javában zajlanak az előkészületek.
Az itthon eladott alapvető tejtermékek 60 százaléka importból származik.
A jelentősebb fagykárok és növényvédelmi problémák elkerülték a cseresznyeültetvényeket.
A nagy áruházláncok térnyerése megállíthatatlannak tűnik.
Az emelkedő költségeik ellenére azonban a cukrászdák várhatóan nem fognak drasztikusan árat emelni.
Kormányzati körök csak a sajtóból értesültek, hogy az orosz diszkontlánc üzleteket nyitna itt. Hazájában próféta, Európában jöttment a cég.
A cég szerint az Orbán-kormány diszkriminálja a külföldi kézben lévő láncokat. Az Európai Bizottság jelezte, kész a megfelelő lépések megtételére.
Ugyan voltak terveik a nyugat-európai terjeszkedést illetően, de azóta elálltak ettől.
Bármikor megismétlődhet Magyarországon az élelmiszerek drasztikus drágulása egy gazdasági sokk esetén, de egyelőre megnyugvás jön.
Abban biztosak, hogy megoldás születik az ügyben.
A nemzetgazdasági miniszter behívta az üzletlánc vezetőjét, és felszólította arra, hogy haladéktalanul támassza alá valamivel, amit mondott.
Az építési és közlekedési miniszter szőröstül-bőröstül megvetetné a céget az Orbán-kormánnyal
Ezzel szemben az építési és közlekedési miniszter decemberben nyíltan megmondta, a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politika fog társulni.
E szerint a cég nem működik gazdaságosan, verseny helyett pedig támad.
A kormány szerint jogos a kiskereskedelmi különadó, minden más állítás alaptalan.
Ez derül ki a KSH januárról nyilvánosságra hozott adataiból.
A kiskereskedelmet érintő legújabb lépést ugyancsak a szomszédos országban zajló háborúra való hivatkozással tették kötelezővé.
Éves alapon a magyar kiskereskedelem a harmadik legnagyobb forgalomvesztést szenvedte el az uniós statisztikai hivatal szerint.
Kilábalásról még szó sincs. Az eladásokon a Black Friday akciók is lendítettek.
Eltöltött szolgálati idő határozza meg, hogy a dolgozó melyik bérsávba kerül, a béremelés pedig egyéni bértárgyalás nélkül jár.
