Több mint 100 ezer migráns érkezett az EU-ba júliusban

Júliusban rekordszámú, 107 500 migráns érkezett az Európai Unióba - közölte kedden a Frontex, az unió határvédelmi támogató ügynöksége.

A Frontex székhelyén kiadott tájékoztatás szerint a statisztikai nyilvántartás kezdete, 2008 óta egy hónap leforgása alatt még soha nem regisztráltak 100 ezernél több migránst. A júliusi adat több mint háromszorosa az előző év azonos havában mért menekültszámnak. Sorrendben ez volt immár a harmadik "rekorder" hónap - júniusban 70 ezer migránst regisztráltak.

Ez év első felében így 340 ezer volt az Európai Unióba érkezett bevándorlók száma, szemben a 2014 első felében összesített 123 500-zal. Tavaly az egész év során összesen 280 ezren érkeztek, vagyis jóval kevesebben, mint 2015 első felében.
A Frontex szerint különösen a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a Nyugat-Balkánon növekedett a migránsok száma. Ez - olvasható a tájékoztatásban - "példátlan nyomás alá helyezte Görögország, Olaszország és Magyarország határellenőrzési hatóságait".

Július folyamán az Égei-tengeren át, főként görög szigetek érintésével csaknem 50 ezren, Olaszországon át 20 ezren, a Nyugat-Balkán felől pedig a magyar hatóságok beszámolói szerint 34 800-an érkeztek - tűnik ki a Frontex tájékoztatásából.
Az EU-ba illegálisan érkezők oroszlánrésze Szíriából és Afganisztánból jön, és legtöbbjük Törökország felől jut el Görögországba. "Ez olyan vészhelyzetet jelent Európa számára, amely valamennyi EU-tagállamtól azt igényli, hogy nyújtson támogatást a határokon tömeges migrációval küzdő országok nemzeti hatóságainak" - idézte a Frontex tájékoztatása Fabrice Leggerit, az ügynökség vezérigazgatóját.

A Frontex - tette hozzá Leggeri - felszólította a tagállamokat, hogy nyújtsanak pótlólagos támogatást, küldjenek további felszerelést és embereket a görögországi és a magyarországi határvédelmi tevékenységhez.

Szerző

Ukrán válság - Brüsszelbe utazik Porosenko

Az ismét kiéleződött kelet-ukrajnai helyzet miatt Brüsszelbe utazik még ebben a hónapban Petro Porosenko ukrán államfő, és megbeszélést folytat Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével - közölte kedden az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője.

Beszámolt arról, hogy Juncker és Porosenko délelőtt, telefonbeszélgetés során állapodott meg ebben. A két politikus a minszki békefolyamatról szóló megállapodáscsomag megvalósításának esélyeiről, illetve az ukrán kormányerők és az oroszpárti szeparatisták között rendre kiújuló fegyveres összetűzésekről beszélt egymással telefonon, és arra jutottak, hogy indokolt a megbeszélések személyes folytatása a közeli napokban.

A kelet-ukrajnai fegyveres incidensekért a felek kölcsönösen egymást vádolják. Az EU az elmúlt napokban több nyilatkozatban követelte a tűzszüneti megállapodás következetes betartását mindkét fél részéről. Brüsszel azt várja, hogy valósítsák meg a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodásokat, amelyeknek a maradéktalan teljesítésére maga a dokumentumcsomag ez év végét tűzte ki határidőként.

Amellett, hogy konkrétan a kelet-ukrajnai fegyvernyugvás követelésével kapcsolatban az uniós illetékesek következetesen igyekeznek kiegyensúlyozott, mindkét féltől bizonyos távolságot tartó álláspontot hangoztatni, és nem hárítják kizárólagosan egyik félre sem a felelősséget a tűzszünet megsértéséért, az EU összességében a kijevi ukrán kormányzatot, annak nyugatbarát irányvonalát és reform-elkötelezettségét támogatja a Moszkva által bátorított szeparatistákkal szemben.

Szerző

Sok kis Krím születik

Publikálás dátuma
2015.08.18. 18:54
A kép illusztráció. FOTÓ: Getty Images, Dan Kitwood
Divattá vált Oroszországban, hogy a Krím félszigetről nevezzék el az újszülött fiúkat.

Az első fiúcskát az Ural-hegység lábánál található Jekatyeringburgban a múlt hét végén anyakönyvezték Krím Alekszandrovics néven - adta hírül kedden az Izvesztyija című orosz napilap.

A Krím félszigeten tavaly március 16-án tartottak orosz katonák jelenléte mellett népszavazást a terület hovatartozásáról. A résztvevők csaknem száz százaléka igent mondott arra, hogy a félsziget Oroszország részévé váljon, amely az orosz parlament döntése alapján március 21-re valósult meg.

Nem tartja szokatlannak a Krím mint keresztnév választását Vlagyimir Makszimov, az orosz családnévkutató intézet igazgatója. Arra hivatkozott, hogy több száz éve él a hagyomány a különböző népeknél, hogy a legjelentősebb történelmi eseményekről neveznek el gyermekeket. A Krím mint név egyébként a türk népcsoportban évszázadok óta létezik - tette hozzá az orosz szakértő.

Az Izvesztyija szerint népszerűvé vált az Olimpia név is Oroszországban. A tavaly februári szocsi téli olimpia tiszteletére Szentpéterváron öt, a dél-orosz Krasznodari határvidéken kettő, a Volga menti Nyizsnyij Novgorodban egy újszülött kislány kapta ezt a görög eredetű nevet.

Vlagyimir Makszimov névkutató más érdekességekre is felhívta az Izvesztyija figyelmét. A szovjethatalom idején a Szovjetunió legfontosabb jelképeiről is neveztek el gyerekeket. Például az 1917-es bolsevik forradalomról az Oktyabrina, vagyis Októberke vagy az iparosítás idején Traktorina, azaz Traktoroska nevet kapták a gyerekek. A túlbuzgó proletárok és forradalmárok által kitalált nevek nem maradtak fenn. Így a Drazdaperma, - amit a Da Zdravsztvujet Pervoje Maja, az Éljen Május elseje jelszóból alakítottak ki, - de a Vladlen - amit Vlagyimir Lenin nevéből állítottak össze - ugyancsak rövid életű volt az orosz keresztnevek között.

Szerző