Előfizetés

Ismét jár vonat Esztergomba

Publikálás dátuma
2015.08.19. 18:28
MTI FOTÓ: Kovács Attila
Újraindul a vasúti közlekedés augusztus 20-án a teljes, 53 kilométeres esztergomi vonalon, a többlépcsős beruházás részeként az Északi Vasúti Duna-híd és Pilisvörösvár közötti 14,3 kilométeres alszakaszt szerdán avatták fel a solymári vasútállomáson.

A projektet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában 85 százalékos uniós, és 15 százalékos magyarországi forrásból finanszírozták. A most átadott szakasz munkálatait több mint 25 milliárd forintért az Aranyhegy Konzorcium végezte, a biztosítóberendezést 8,79 milliárdért a Siemens Óbuda Konzorcium korszerűsítette – hangzott el egyebek mellett az ünnepélyes avatáson. Közölték: a 10-es főút forgalmát tehermentesítő beruházásnak köszönhetően jelentősen csökken a vonatok menetideje, nő az utaslétszám, korszerűbbé válnak a vasúti közlekedés feltételei.

„A vasútra költött minden fillér meghálálja magát” – fogalmazott avató beszédében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, hangsúlyozva: a vasút, illetve annak fejlesztése össztársadalmi ügy. A 120 éve használatban lévő Budapest–Esztergom közötti, immár négy új megállót magába foglaló, 14 ezer utas életét megkönnyítő vonal újraindításával több évtizedes lemaradást pótol a kormányzat – húzta alá a politikus. Mint mondta, az újraindított esztergomi vonalon augusztus végétől óránként két vonatpár közlekedik majd, a gyorsított járatok esetében „első körben” 17 perccel csökken a menetidő, így Esztergomot Budapestről 73 perc alatt lehet majd vonaton elérni. A most elkészült 14,3 kilométeres alvonal 13,4 kilométeres szakaszán új, kétvágányú vasúti pálya épült, Aranyvölgyben, Szélhegyen és Vörösvárbányán új megállóhelyek létesültek - egyet egy másik szakaszon már korábban átadtak -, de a több száz P+R parkoló, illetve az új buszfordulók is az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtenek az elővárosi közlekedésben. 2017 elejére e szakasz teljes villamosításával is elkészülnek, ami további 10 perccel csökkenti a menetidőt, s tovább mérsékli a zajártalmat – tette hozzá az államtitkár. A kötöttpályás vasúti közlekedésre 2020-ig a tervek szerint közel ezer milliárd forintot költ a kormányzat zömmel uniós forrásból – jelentette be Fónagy János.

Csépke András, a MÁV Start Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mostani fejlesztéstől többek között a környék lakossága által megszenvedett felújítás ideje alatt elpártolt utasok visszahódítását remélik. Hozzátette: az esztergomi vonal korszerűsítése révén augusztus végétől a korábbi 52 járat 35 százalékkal bővül, s az utaslétszámban is jelentősen emelkedésre számítanak. A MÁV-csoport nevében a vezérigazgató köszönetet mondott a kormány támogatásáért, illetve az érintett lakosság türelméért is. Loppert Dániel, a NIF kommunikációs igazgatója a felújított solymári vasútállomás mellett tartott avatóünnepségen kiemelte: a napi közel 14 ezer utast kiszolgáló vonal felújított pályáján egyes szakaszokon a korábbi óránkénti 40–60 kilométeres sebesség helyett 80–100 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. 2017 elejére a tervek szerint elkészülnek a teljes szakasz villamosításával is, ezt követően korszerű FLIRT motorvonatokat állítanak szolgálatba. A kommunikációs igazgató a kapcsolódó beruházásokra kitérve a Solymár megközelítését is könnyítő új alul- és felüljárók, illetve körforgalmak létesítését, valamint a budapesti Szentendrei út centrum felé vezető 3 sávjának szélesítését emelte ki.

Ludvig László, a magyarországi infrastruktúra fejlesztésekbe régóta végző Siemens Zrt. divízióvezetője egyebek mellett kiemelte: az általuk létesített korszerű elektronikus jelző- és biztosítóberendezés az óbudai forgalomirányító központból teljes egészében ellenőrizhető lesz. Újdonságként említette az utasok korszerű vizuális és hangos tájékoztatását is. Csohány András, az A-Híd Építő Zrt. ügyvezető igazgatója a projektben rájuk háruló feladatok nehézségeit, közöttük a Duna–híd átépítését, illetve a Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti 800 méteres alagút elkészítését említette.

Egyesül tíz takarékszövetkezet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási tanácsa engedélyezte, hogy kilenc takarékszövetkezet beolvadjon augusztus 31-én a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezetbe - közölte a jegybank.

A határozat szerint a Szentgál és Vidéke, az Alsónémedi és Vidéke, a Balaton-felvidéki, az Ercsi és Vidéke Körzeti, az Érd és Vidéke, a Forrás, a Kápolnásnyék és Vidéke, a Kaposmenti, a Sárbogárd és Vidéke, valamint a Zirci Takarékszövetkezetek egyesülnek. Az egyesülés után létrejövő hitelintézet neve B3 TAKARÉK Szövetkezet lesz.

A létrejött takarékszövetkezet engedélye szerint a pénzügyi szolgáltatások közül egyebek mellett folytathat betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását, nyújthat hitelt és pénzkölcsönt, és pénzforgalmi szolgáltatást, végezhet pénzváltási tevékenységet.

Együtt: elbukott a hazugságon alapuló rezsicsökkentés

Az Együtt szerint (is) a rezsicsökkentés elbukott, mert hazugságon alapult, ennek árát pedig a magyar polgároknak kell majd megfizetni.

Az Együtt szerint az államosított energiaszektor elhibázott koncepció, és annak vége nem lehet más, mint a teljes csőd. Az energiaszektorban erős versenyre, tisztességes állami piacfelügyeletre és árszabályozásra, a büntetőadók eltörlésére és szociális gáz- és villanyár-támogatási rendszerre van szükség.

Az MSZP szerint a Fidesz a rezsicsökkentés visszafizettetésére készül a közműszámlákba visszakerülő rendszerhasználati díjjal és a közműadóval. Gőgös Zoltán, a szocialisták elnökhelyettese közleményében leszögezi: a változásokat mindenképp az emberek fizetik meg, hiszen vagy áremelés jön a közműszolgáltatásokban, vagy a nemzeti közműcég nyeli le a veszteséget, amit a magyar adófizetők pénzéből finanszíroznak.

Varju László, a DK alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt, hogy visszaüthet a rezsicsökkentés. Kijelentette: a kormány intézkedései miatt több közüzemi cégnél is dolgozókat kellett elbocsátani, mert a rezsicsökkentés miatt nem voltak meg a működéshez szükséges bevételek. Ennek következménye szerinte az is, hogy a hiányzó munkaerő miatt a hétfői vihar által okozott károkat csak nehézkesen tudják helyrehozni.