– Negyven évig voltunk házasok a férjemmel, de megözvegyültem, a párom halála után örököltem ezt a gamási házat, ami már tizenöt éve üresen áll. Én Igalban élek. Közös tulajdonként örököltem a mostoha fiammal, aki Ordacsehiben lakik, de őt nem érdekli ez a ház, a telefont sem veszi fel, ha keresem emiatt – kezdte a történetét Farkas Józsefné.
Hiába üres az épület, mégis szedik a szemétdíjat, ezt azonban évekig nem fizette senki. Aztán elkezdték a pénz behajtását, az idős asszony előbb 90 ezer forintot fizetett az AVE Zrt-nek, de még 27 ezer forinttal tartozik a Pelso-Kom Hulladékgazdálkodási Kft-nek, mert ők vették át a szolgáltatást. A tartozás miatt a NAV-hoz fordultak, az adóhatóság ezután rendelte el a végrehajtást, hogy vonják le az összeget a nyugdíjából.
– Mindezt úgy, hogy a látrányi közös önkormányzati hivatal egy iratot állított ki nekem, ami igazolja, hogy nem laknak a házban. Elmentem a NAV-hoz, az országgyűlési képviselőmhöz, az ombudsmanhoz, azt mondták, hogy nem vonhatják le ezt a pénzt, mégis vonják. Az egyik szolgáltató cégnél azt vágták a fejemhez, hogy nem áll módjukban lemondani a pénzről, mert ők vállalkozók. Egy beteg, idős asszonytól kell nekik az a pénz, ami nem járna? Emiatt ideges vagyok, többször elestem, öt csonttörésem volt – mesélte a 76 éves asszony a lapnak.
A megkérdezett jogvédő szerint ezek az esetek nem egyediek, és azt jelzik, hogy sokan vannak, akiknek a vidéki Magyarországon gondot okoz a szemétdíj kifizetése a kormány minden rezsicsökkentő szándéka ellenére. A jogvédő hozzátette: valóban megnehezítették egy egyszerű állampolgár dolgát, ha bele akar nyúlni a folyamatba, mert nem rendelkezhet keresetindítási joggal a bíróságon, esetleg egy önkormányzati képviselőt kell keresnie, akit beperelhet, vagy közmeghallgatásokon kiprovokálni, hogy foglalkozzanak az ügyével.