Ideje lenne, hogy Hillary Clinton komolyan vegye az e-mailjei körül kialakult skandalumot – írta véleménycikkében a Newsday. A botrány nemhogy múlóban lenne, hanem egyre inkább mélyül – figyelmeztetett a Boston Globe. „Ne ássa tovább maga alatt a gödröt, Clinton külügyminiszter!” – így a Washington Post kolumnistája. Elveszítheti Hillary a demokrata elnökjelöltséget? – ezt a kérdést a Real Clear Politics választási elemzője tette fel. Nate Silver, a 538.com blog statisztikus guruja szerint eleve számítani lehetett rá, hogy Hillary Clinton népszerűségi mutatói nem maradhatnak olyan magasan jelöltként, mint – a politikai harcok fölött álló – külügyminiszterként voltak. Clinton fő gondja szerinte az „elkerülhetetlenség”, Al Gore-ról is azt gondolta mindenki, hogy nem lehet tőle elvenni az amerikai elnökséget.
A Demokrata Pártban némelyek mindenesetre pánikolnak, s többen noszogatják Joe Biden alelnököt, hogy szálljon be a versenybe, hogy legyen alternatíva, ha a biztos esélyesnek kikiáltott volt First Lady jelölése mégis veszélybe kerülne. Clinton e-mail ügyeiben az FBI vizsgálódik, s annyit már megállapítottak, hogy a volt külügyminiszter többször is hangoztatott állítása, hogy nem kerültek titkos információk a szerverére, nem állja meg a helyét. Még az a fogalmazása is megkérdőjelezhető, hogy akkoriban titkosnak nem minősült, időközben titkosított dokumentumok nem fordultak meg a levelezésében.
Hillary egy sajtóértekezleten legyintett, amikor az újságírók az e-mailekről kérdezték. „Csak maguk foglalkoznak ezzel, az emberek soha nem kérdeznek erről” – mondta. Egy kampánybeszédében azt mondta: „Nemrégiben bejelentkeztem a „Snapchat”- hez. Nagyon tetszik. Az ott küldött üzeneteim maguktól eltűnnek”. (Az instant videómegosztón 1-10 másodpercig láthatók a posztok). A poént a rajongók nagy nevetéssel fogadták, de a felmérésekből ítélve Clinton hitelességi, szavahihetőségi mutatóit mélybe viheti az e-mail-gate.
Republikánus részről szívesen emlegetik David Petraeus volt négycsillagos tábornok, egykori afganisztáni főparancsnok ügyét, akinek karrierje azért tört derékba, mert életrajzírója és szeretője, Paula Broadwell elé tárt titkos dokumentumokat. Petraeust két év felfüggesztett börtönre és 100 ezer dollár pénzbírságra ítélték. Clinton ellenfelei szerint ugyanazok a titkosítási szabályok vonatkoznak a volt külügyminiszterre is, mint amelyek alapján Petraeus tábornok ügyében ítélkeztek. A republikánusok sürgetik, hogy mielőbb nevezzenek ki különleges ügyészt Clinton e-mail-botrányának kivizsgálására, s nyilván mindent megtesznek, hogy ébren tartsák az ügyet. Kommentátorok azonban figyelmeztetik Clintont, az e-mailek kezelését nem lehet csupán a republikánus ellenzék ármánykodásának számlájára írni.
A botrányt idén márciusban a The New York Times robbantotta ki, amikor nyilvánosságra hozta, hogy Clinton külügyminiszterségének négy éve alatt nem a külügyminisztérium által ajánlott levelezési rendszert, hanem saját szerverét használta. Hillary utóbb – írja a Slate magazin – nem adott más, racionálisabb magyarázatot erre, mint hogy „kényelmi okokból” ragaszkodott a saját e-mail-címéhez, mivel nem akart két mobiltelefont, két iPad-et utazásai során magával hurcolni, egyszerűbbnek látszott, ha egy címen bonyolítja magán- és hivatali levelezését. Ma már nyilván bánja ezt, s egy sajtóértekezleten el is mondta, hogy mennyire sajnálja, hogy kialakult ez a vihar az e-mailjei körül. Időközben a State Department is szigorított: aki magán e-mailjén hivatalos ügyről tárgyal, 20 napon belül át kell küldeni a dokumentumot a külügynek.
Clinton nem sértett törvényt azzal, hogy a magán e-mail-rendszerét használta, erre a State Department feltehetőleg engedélyt adott számára, ahogy korábban mások számára is. A Fehér Ház is tisztában volt ezzel a megoldással, hiszen fehérházi tisztviselők is leveleztek a külügyminiszterrel, hogy engedélyezték-e kifejezetten, azt egyelőre nem tudni. Amikor Hillary négy év után leköszönt, a külügyminisztérium archiválási céllal kérte a levelezése átadását.
Hosszabb időbe telt, mire Clinton és munkatársai átfésülték a levelezést, s benyújtottak mintegy 31 ezer hivatalos e-mailt. Legalább ugyanennyi üzenetet Hillary magánjellegűnek minősített, s törölte a szerverről. Clinton egy denveri magáncéget bízott meg otthoni szerverének beüzemelésével, e-mail-rendszerének kezelésével, ennek a cégnek nem volt nemzetbiztonsági felhatalmazása. E-mailjeit nem biztonságos, kódolatlan formában küldte.
Amikor a bengázi amerikai konzulátus elleni terrorakció ügyében vizsgálódó, republikánus vezetésű kongresszusi bizottság kérte, hogy betekinthessen Hillary magánleveleibe is, Clinton kategorikusan elutasította ezt, mondván, erre soha nem fog sor kerülni. A volt külügyminisztert október 22-ére beidézte a képviselőház vegyesbizottsága, s ott a levelezéséről is kérdezni fogják. Lesz némely adu a kezükben, mivel már kiderült, az átadott hivatalos levelek közül tucatnyi hiányzik, amelyben Hillary tanácsadójával, Sidney Blumenthallal értekezett a líbiai válságról. Blumenthaltól is bekérték ugyanis a levelezését, s ő átadta ezeket.
Az e-mail-botrány azonban eszkalálódott, s számítani lehet rá, hogy az elnökválasztási kampány során végig elkíséri majd Hillaryt. A republikánusok már úgy beszélnek, mintha küszöbön állna a volt First Lady elleni vádemelés az ügyben, noha egyelőre nem tudni, történt-e bármiféle törvénytelenség. Az amerikai igazságügyi minisztérium mindenesetre bekérette Clinton szerverét, amelyet a volt First Lady ügyvédjénél helyezett letétbe. A komputer tartalmát letörölték, de feltehetőleg létezik olyan technika, amely a letörölt üzeneteket is elő tudja varázsolni a számítógép memóriájából.
Az FBI nem Clinton ellen folytat vizsgálatot, hanem azt vizsgálja, került-e titkosított információ a nem védett szerverre. Eddig két olyan e-mailre bukkantak, amelynek tartalma „Top Secret”-nek minősíthető, de nem volt így jelezve, s számos, középszintű bizalmas anyagot tartalmazó üzenetre. Ezeket a stábja küldte Clintonnak, de mivel külügyminiszterként titkosítási szabályok vonatkoztak rá, jeleznie kellett volna, hogy ilyen dokumentumok kerültek a nem védett szerverére. A külügyminisztérium már 305 e-mail esetében látja indokoltnak a további vizsgálatot.
A demokrata elnökjelöltség biztos várományosának tartott Hillary népszerűsége több államban esni kezdett, s vége azoknak az időknek, amikor 60-70 százalékos támogatottsággal toronymagasan vezetett. A kampányelemzők azt mondják, nem volt realisztikus azt várni, hogy Clinton népszerűségi mutatói a magasban maradnak végig a kampány idején. A 2008-as kampánnyal összevetve így is jobban áll, 2007 nyarán 18, ugyanazon év októberében Hillary 28 százalékkal vezetett Barack Obamával szemben, majd csúfosan elbukta a legelső megmérettetést, az iowai caucust. Tavaly 40-50 százalékkal előzte meg potenciális kihívóit, de még idén júniusban is 35 százalékos előnnyel vezetett.
New Hampshire államban augusztus közepén első alkalommal megelőzte Clintont Bernie Sanders független szenátor a Boston Heraldban közölt FPU-felmérés szerint. A populista balos programmmal induló Sanders nagy tömegeket vonz kampánygyűlésein, csakhogy „megválaszthatatlan” lenne jövő novemberben. Vezető demokrata tanácsadók szerint korai még Clintont temetni, és semmi ok a pánikra. Hillary továbbra is vezeti a demokrata mezőnyt, s nincs különösebb jelentősége, hogy másfél évvel a tényleges voksolás előtt hogy áll Donald Trump-pal vagy Jeb Bush-sal szemben egy páros versenyben.
Republikánus részről nagyon is örülnének, ha Joe Biden alelnököt bele lehetne ugrasztani az indulásba. Biden gyászol, nemrégiben veszítette el a fiát, Beau halála nagyon megrázta, kérdés, hogy érezne-e erőt magában egy kimerítő kampányra. Az alelnök 72 éves, ez lenne az utolsó esélye a Fehér Ház bevételére, 2008-ban ő is indult Obamával szemben, de gyorsan kiesett a versenyből. A mindenkori alelnök ugyan a Fehér Ház támogatásának előnyét élvezi, de ebben az esetben inkább azt eredményezné, hogy megosztaná a szavazatokat, s Hillary Clinton esélyeit rontaná.
Felvetődött, hogy Biden jelentse be, csak egy hivatali időt vállalna, s ha Hillary végül a kampány feladására kényszerülne, Biden biztosíthatná „Obama harmadik hivatali idejét”, még négy évre demokrata elnök maradna a Fehér Házban. Meglehet, már eleve késő lenne, különösen ha – ahogy találgatják - Biden kihagyná az előválasztási sorozat első két állomását, Iowát és New Hampshire-t, s csak Dél-Karolinában állna csatasorba. Az alelnök nem kezdett kampánypénzgyűjtésbe, az adományozók Hillary mögött sorakoztak fel. Persze ez 2008-ban sem volt probléma, a legnagyobb donorok mindig is több vasat is tartottak a tűzben.
