Már nem zuhan a Jobbik?

Az ország majdnem háromnegyede elégedetlen a kormánnyal - állítja a Publicus Intézet. A Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 6 és 12 között, 1100 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a Fidesz az elmúlt két hónapban mért mélypontjához képest egy százalékpontot ugyan erősödött, és 22 százalékos a támogatottsága, ám ez nem jelent szignifikáns változást.

A kiábrándulásból azonban a baloldal nem profitál: az MSZP szavazóinak száma ebben a hónapban sem változott, a párt továbbra is 10 százalékon áll. Gyurcsány Ferenc pártja, a DK a választók 3 százalékának támogatását tudhatja magáénak, azaz még mindig a mérési hibahatáron belül mozog. Nincs ez másképp a szintén 3 százalékos népszerűséget produkáló LMP-vel sem, míg az Együtt épphogy mérhető. A Jobbik eróziója eközben megállt, a párt támogatottsága a múlt hónaphoz képest nem változott, 13 százalékos.

Szerző

Lázár és Rogán nem fér meg egy csárdában?

Publikálás dátuma
2015.08.23. 20:05
Rogán és Lázár két jó barát, vagy mégsem? FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Lázár János gyakorta keveredik vitákba, összetűzésekbe, és a hírek szerint az is megfordult a fejében, hogy teljesen kivonul a politikai életből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban azt mondta: nem tartja magát "balhés" vagy kötekedő embernek, ám időszerű lenne többek közt a "földesurakat és az uzsorásokat" kizárni a politikai döntésekből. Így szúrt ismét oda - vélhetően - Csányi Sándornak, akivel lassan egy évtizede nem szívlelik egymást. De Lázár régóta verseng Rogán Antallal is Orbán Viktor kegyeiért, épp ezért igencsak szúrhatja a szemét, hogy a Fidesz frakcióvezetőjét ősszel előléptethetik.

Nehezen elképzelhető, hogy valóban a politikai karrierje végét tervezgetné Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis szemlátomást élvezi a csatározásokat. Mégis, a múlt héten a Figyelő arról írt, hogy Lázár mérlegeli: kiszállna a politikából, és lendületét, agilitását, tehetségét az üzleti életben kamatoztatná inkább. A lap szerint a kormány számos személyes konfliktussal is küzdő politikusa belső körének jelezte, át kell gondolnia, mennyi ideig lehet ezt a munkát végezni.

A Figyelő szerint Lázár az üzleti életben kamatoztatná tehetségét, ám az nem a magyar üzleti élet lenne. A politikus attól is tart, hogy felőrli a harc, így készen áll arra, hogy egy időre kiszálljon a politikából, holott néhány hónapja arról szóltak a hírek, akár Orbán Viktor utódja is lehet. A hírt alátámaszthatja az a hangfelvétel is, ami a Népszava birtokába került még júniusban. A Lázár őszödi beszédének titulált felvételen a Miniszterelnökséget vezető miniszter még arról beszélt: riasztó állapotban van az állam, s - ellentétben a hivatalos, általa is mondogatott kormányállásponttal - korántsem kalandvágyból, hanem a jobb élet, magasabb kereset reményében mennek külföldre dolgozni a magyarok. Akkor beszélt arról is, hogy az állam túlszabályozott, az adószabályozás pedig rossz, így az könnyen elképzelhető, hogy ha Lázár valóban megválna a politikától, az az országból való távozását is jelentené.

A Figyelő azt is állította, Orbán azt tervezi, a 2018-tól induló ciklusban további koncentrációt hajt végre a kormányban, ami lehet, hogy felemésztené Lázár maradék energiáit - ezért érthető lenne, ha kivonulna a politikai életből. Ugyanakkor a hetilap azzal is magyarázza állításait, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szinte "az egész világgal harcban áll" Rogán Antaltól Csányi Sándoron és Schmidt Márián át egészen saját pártjáig. Lázár ezzel szemben a Vásárhely TV-nek a hétvégén úgy nyilatkozott, nem tartja magát "balhés embernek". A tárcavezető elmondta, neki az a feladata, hogy problémákat és ügyeket oldjon meg, amelyek általában a legnehezebb és legkényesebb kérdések - az ügy érdekében pedig nyíltan felvállalja, mit gondol. De a Figyelő és nyomában több már lap olyan információkról is beszámolt, Lázár távozása, illetve annak "belengetése" mögött az lehet, Orbán már korábban kijelentette, maga mellé veszi Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, ám az előléptetés a Miniszterelnökséget vezető miniszternek nem tetszik.

"Jánossal nem lehet azt megcsinálni, mint Navracsicscsal" - mondták a 444.hu névtelen forrásai a kialakult helyzetről. Navracsics Tibor 2010-ben még miniszterelnök-helyettesként a kormányzati munka teljes összehangolásával felhatalmazva kezdte meg működését, de fokozatosan talajt vesztett, és egy idő után éppen Lázár vette át ezt az "operatív miniszterelnöki" feladatot, amikor a Miniszterelnökség élére került, akkoriban államtitkárként.

A 444.hu szerint hogy Lázárnak nem személyesen Rogánnal van baja, hanem a felelősségek megkettőzésével, ami a működés kárára mehet. Több fideszes forrás éppen erre a konfliktusra vezeti vissza, hogy tavaly már egymás után jöttek a kellemetlen ügyek a Fidesz-frakcióvezetőről (vagyonnyilatkozati mulasztások, belvárosi ingatlanügyek) és Lázárról (vadászat, gyerek nevére íratott luxuslakás), így a két politikus arra gyanakodott, hogy a másik szivárogtat róla. Számos ügynél kiderült, hogy erről szó sincs, de jól jellemezte viszonyukat a kölcsönös gyanakvás.

A helyzet később annyiban változott, hogy több fideszes is azt mondta az Indexnek, Lázár és Rogán "kiegyezett egymással", mert belátták, hogy a két poszt (kabinetfőnökség, kancelláriaminiszterség) összeegyeztethető. Megírtuk: saját "előléptetését" Rogán nem kívánta kommentálni, de egy májusi interjúban annyit elárult, nem lesz örökké frakcióvezető. Lázárral folytatott rivalizálásáról pedig azt mondta, hogy a fikció, jól együtt tudnak működni.

Ennek éppenséggel ellentmond, hogy Lázár a hétvégén is "beszólt" Rogánnak, amikor a hódmezővásárhelyi portálnak adott videóinterjú zárófejezetében azt mondta, irigyli a miniszterelnököt és Rogánt, amiért időnként van merszük beengedi otthonukba a sajtót. Rögtön hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte nem változtatna a róla kialakult képen, ha egy kutyát vagy macskát simogatna a kamerák előtt. Már korábban is kritizálta ugyanakkor Rogán bulvárszerepléseit, amikor az Echo Tv-n azt mondta, személy szerint igencsak távol áll a celebélettől: "hogy mutassam meg, hogy mikor megyek fagyizni a gyerekeimmel, vagy egyáltalán engedjem be a sajtót, a celebsajtót, a bulvársajtót az otthonomba, családomba, ettől genetikusan idegenkedem" - fogalmazott.

Ám két politikus közötti feszültséget nemcsak szavak, tettek is igazolhatják, hiszen sokak szerint pont Lázár volt az, aki megfúrta Rogán miniszteri törekvéseit: a frakcióvezető állítólag megpályázta volna fejlesztési miniszteri posztot, ám végül a tárcát Seszták Miklós KDNP-s képviselő kapta. "Sesztákot Lázár húzta elő a kalapból" - vélekedtek többen akkoriban, persze csak név nélkül, éppen úgy, ahogyan most a kormányközeli források állítják: Lázár azért "fenyeget" távozással, hogy Rogán kabinetfőnökségét szabotálja.

A miniszter egyébként nemcsak Rogánnak tesz keresztbe néha, akár közvetlenül Orbánnak is hajlamos beszólni, de a kormányfőhöz közelállók közül többekkel nem ápol felhőtlen viszonyt. A Fideszhez közelállók szerint Lázár tudatosan száll szembe a miniszterelnökkel és bizalmasaival, mivel így építi fel saját, szimpatikusabb karakterét. Ezzel az "Orbán-utáni" korszakra készülhet, hiszen még az ellenzékiek körében is szimpatikus lehet, hogy a miniszter Orbánt és köreit kritizálja: áprilisban például Lázár elmondta, hogy szerinte sem az államnak, sem az állami cégeknek nem kellene támogatniuk a profi sportklubokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő kérdésére válaszolva kifejtette: a professzionális futballban vagy a professzionális sportban az állami pénznek nincs, vagy rendkívül szabályozott és mérsékelt mértékben volna helye. Lázár kijelentése meglepte a közvéleményt, hiszen a kormány egyik legnagyobb célja volt 2010-ben, hogy a sportra szánt pénzek költségvetésen belüli aránya 1 százalék legyen. Ráadásul sorra újítják fel a stadionokat, Orbán pedig nem egyszer nyilatkozta, hogy még több pénzt fordítana a sportra.

Lázár a miniszterelnök egyik legnagyobb bizalmasának, Mészáros Lőrincnek is nekiment "csodás" vagyonosodása miatt: egy márciusi interjúban az Indexnek kifejtette, hogy mindenkinek el kell tudnia számolnia a pénzével, még Felcsút polgármesterének is. A portál szerint meglepő, hogy a fideszes tárcavezető nem vette védelmébe a vagyonnyilatkozatai miatt támadott Mészárost, sőt, még rá is erősített a polgármestert érő támadásokra.

A tárcavezető nemrég L. Simon Lászlót is "megdorgálta" miután az RTL Klub Híradó kiderítette, hogy a Miniszterelnökség - nem épp Lázár bizalmi emberének számító - parlamenti államtitkárának borászata rákellenes hatásúként hirdetett eladásra barackmagot - ez a magyar szabályozások szerint tiltott -, majd az RTL-nek letagadta, hogy bármi köze lenne az L. Simon borászathoz, mondván: az felesége tulajdona - a cégadatokból és a vagyonnyilatkozatából közben kiderült, hogy nagyon is az övé. Lázár felszólította L. Simont, hogy szabaduljon meg gazdasági érdekeltségeitől, "tegyen rendet maga körül".

Nem tart Schmidt Máriától

Schmidt Mária először márciusban ment neki nyilvánosan Lázárnak a Sorsok Háza ügyében. A Terror Háza Múzeum Orbán baráti körébe tartozó főigazgatója azzal vádolta meg a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, a zsidó szervezetek vezetői pedig saját politikai hazárd-játszmáikban kezdték felhasználni a múzeumot. Schmidt akkori Facebook-bejegyzésében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot szándékosan a végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra.

A tárca kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára cáfolta Schmidt vádjait, Lázár pedig úgy nyilatkozott, a vitákat nem elfojtani, hanem lefolytatni kell, remélve a mihamarabbi egyetértést. A miniszter készen állt a további együttműködésre, annál is inkább, mert a koncepció elkészítésével bízta meg a kormány. Ellenben Schmidt úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatóját.

Évtizedes csörte Csányival

Lázár és Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató között "a mai napig nem vált zsigeri utálattá" az ellentét, de valódi konfliktus van köztük - állították a Figyelő mostani forrásai. Ennek hátterében több okot sejtenek, egyfelől hogy Lázár nem nézi jó szemmel, hogy ha üzletemberek vagy üzleti körök korlátozzák a politikusok végrehajtó szerepét (ez utóbbi Sánta Jánosra, a Continental dohánycég vezetőjére és barátjára nyilván nem áll - a szerk.). Mások szerint Lázár azt a "börtönszokást" követi, mely szerint a legerősebbe kell belekötni ahhoz, hogy a kívülállók erősnek lássák. A legreálisabb magyarázat szerint azonban üzleti pozícióharc állhat a háttérben, mivel Lázár az utóbbi években a pénzügyi rendszer átalakításába is belefolyt, ennek során pedig Csányi, mint megkerülhetetlen versenytáras tűnhetett fel.

Lázár a Vásárhely TV-nek adott ominózus interjúban Csányinak is újfent odaszúrt, mikor azt fejtegette, hogy szerinte időszerű lenne "a nagyvállalkozókat, oligarchákat, nagybirtokosokat és uzsorásokat" visszaszorítani a politikai közéletből, mivel ők nem kaptak politikai mandátumot a választásokkor. Most ugyan nem mondta ki az OTP-vezér nevét, ám korábban már éles szóváltásokba keveredtek - a sajtón keresztül üzengetve. Legutóbb márciusban például a tárcavezető kifogásolta, hogy Csányi a nemzeti ünnepen megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést Orbántól. Az OTP-vezér azzal vágott vissza, hogy hagyományosan rossz kapcsolatuk miatt ezen nem lepődött meg, de furcsállja, hogy Lázár már Orbán döntéseit is bírálja. Pár nappal később pedig azzal tett rá egy lapáttal, mondván, nem megnyugtató, hogy Lázár felügyeli az uniós pénzek szétosztását.

A nézeteltérés nem új keletű, a Figyelő szerint még 2006-ban kezdődött, amikor Lázár még hódmezővásárhelyi polgármesterként hitelt kért az OTP-től, ám a város nem kapta meg a kölcsönt, ezért Lázár utasította az önkormányzat alkalmazottait, hogy mondják fel OTP-s kapcsolataikat. Megírtuk: Lázár először nyilvánosan még 2012 márciusában egy rádióműsorban, név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Csányit kritizálta, amikor "egy magyarnak tűnő nagy bank"-ról beszélt, és hogy szerinte meg kellene vizsgálni, hogy a bank "vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot" - fogalmazott Orbán mai kancelláriaminisztere. Ezt aztán 2013. június 21-én Lázár megismételte "Simicska egy kisegér című" interjújában is, amelyet a 444.hu-nak adott. "Elmondtam, amit Csányi Sándorról gondolok Fiala Jánosnak, és azt minden szavában fenntartom, sőt megerősödött bennem az a gondolat, amit akkor mondtam… a polipot fenntartom. Az egy nagyon találó hasonlat volt. Azt hittel vallom, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent" - fogalmazott ekkor. Lázár azt is világossá tette: Simicska Lajos szerinte "kisegér", Csányi meg "elefánt", s "a kettő között nem lehet viszonyítási pontot találni."

Ezután 2013. júliusában Csányi egy újságírónak tartott szűkkörű háttérbeszélgetésen Lázárról így beszélt: "nyilván van, akinek az is eredmény, ha rám rosszat mondhat, mert akkor ő bátor ember. Konkrétan Lázár úrra gondolok, maguk is arra gondolnak. Nekem azt mondják, én személyesen nem ismerem olyan jól, hogy nagyon tehetséges politikus, jó szervező, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is, nem?" Azt is mondta, szerinte nem az a nagyfiú, aki állandóan beszól, ez a kisfiúk sajátossága.

Vélhetően erre reagált azév augusztus 12-én Lázár - addigra már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként, sőt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormánybiztosaként - úgy fogalmazott: "nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándornak a sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen ’mégiscsak ő az ország első számú uzsorása’. Csányi Sándor bárhogy is ’páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival’, természetesen ’meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet’. Aki ilyen fontos ember az országban, annak a véleményét is kénytelen vagyok tudomásul venni." Másnap a Népszabadság Online megkeresésére az OTP sajtófőnöke azt a választ adta: Csányi büntetőfeljelentést tesz és polgári - személyiségi jogi - pert is indít Lázár ellen. A Fővárosi Törvényszék azonban megszüntette az eljárást, hiszen Csányi közszereplő, tűrnie kell a kritikát.

Egyébként idén tavasszal az OTP-vezér a bank közgyűlésén már egészen nyílt színen ment neki Lázárnak, akit a személyes egykori városvezetői "képességein" túl több fronton rohant le. Csányi ugyanis érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Bejelentette azt is, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.

Frissítve: 2015.08.23. 22:46

Soltész is a menekültek ellen uszított

Publikálás dátuma
2015.08.23. 19:33
MTI Fotó: Veres Nándor
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a székelyföldi Hargitafürdőn vett részt és mondott beszédet vasárnap a helyi Szent István-templom búcsúünnepén. Soltész úgy fogalmazott, hogy Szent István az idegenek befogadására tanított intelmeiben, de a gyepűk kiépítésével meg is védte az országát (Jelen esetben ez lehet a mai határzár metaforája).

Az ünnepség után Soltész Miklós a közmédiának elmondta, Szent István király bölcsessége ezer éven át óvta a magyarságot. „Az idegenek befogadása, szeretete és tisztelete nagyon fontos, hiszen akár a tudományban, akár az egyházi életben, akár a különböző mesterségek területén nagyon sokat segítenek az idegenből jött emberek, és ha őket szeretettel, tisztelettel fogadjuk, a rászorultakat segítjük, azzal csak gazdagodik az ország” - ecsetelte az államalapító királynak az idegenekre vonatkozó tanítását az államtitkár. 

Azt is elmondta azonban, hogy Szent István meg is védte az országát az idegenektől. Gyepűrendszert épített ki, és a székelyeket is a határok védelmére rendelte. Úgy vélte, ha hosszú távon szeretnénk megőrizni a magyarságot és az országot, nem lehet „nagy tömegekben ráereszteni” az országra az idegen kultúrákat, idegen törekvéseket, mert annak súlyos következményei lennének. 

A templombúcsú keretében Soltész Miklós adta át az arany érdemkereszt kitüntetést Györgydeák Lajos nyugalmazott római katolikus papnak, a székelység és a moldvai csángómagyarság megmaradásáért folytatott tevékenysége elismeréseként.

Szerző
Frissítve: 2015.08.23. 21:18