Az elmúlt hét két utolsó kereskedési napján a New York-i Értéktőzsdén akkorát - 530 pontot - zuhant a mérvadó index, a Dow Jones, amilyet csak a 2008-as gazdasági világválság utórezgéseként 2011-ben tapasztaltunk. Az európai tőzsdék szinte pillanatok alatt követék az amerikai példát, bár a pánik mértéke itt mérsékeltebbnek volt mondható. Ezért a szakértők azt várják, hogy kontinensünkön ma már pozitívra váltanak az indexek.
Budapest azonban "átaludta" a pánikot, mert az ünnep miatt négy napig szünetelt a kereskedés a BÉT-en. Rendhagyó módon most nem kellett attól tartani, hogy a spekulánsok támadást indítanak a forint ellen, mint az emlékezetes módon 2008-ban az októberi ünnep körüli napokban megtörtént, inkább örülni lehetett annak, hogy a részvényforgalom a pánikot megúszta. (Szerdán még emelkedni tudott a BUX-index 0,5 százalékponttal.)
Ugyanez a forintról nem mondható el, mivel a bankközi devizapiacok mindvégig nyitva tartottak - lapunkban is napról napra követtük a változásokat - így azt tapasztalhattuk, hogy három nap alatt 309 forintról 315 forintra gyengült a forint az euróhoz képest. A magyar deviza egyértelműen megérezte a pánikot: vasárnap délben 314 forint környékén állt a jegyzés az euróval szemben, ilyen kiugrásra utoljára a görög válság júliusi tetőzésének időpontjában akadt utoljára példa.
Szakértők szerint nehéz előre megjósolni, hogy egy tőzsdei pánik mikor tör ki, hol éri el tetőpontját és meddig tart. Gyakran még az okok is nehezen körvonalazhatóak. Most is csak gyanítani lehet, hogy a világgazdaságban napról napra nagyobb szerepet betöltő Kína növekedési ütemének lassulásával kapcsolatos félelmek váltották ki a tőzsdei árfolyamok zuhanását. Mindezek általános pánikot okoztak, vagyis egyetlen tőzsdei kibocsátó sem érezhette magát biztonságban, minden szektorban zuhantak az árak, a nyersanyagok árfolyamai vesztettek az értékükből, és a dollár is gyengülni kezdett a többi vezető devizanemhez képest.
A tőzsdei szakértők szerint ma jelentős eséssel nyithat Budapest, ugyanakkor a világ nagy tőzsdéin már növekedésre számítanak.
Mivel a gazdasági világválság egyik tanulsága az volt, hogy krízishelyzetekben nem árt megnyugtatni a gazdasági élet szereplőit, így ezt a szerepet most a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik igazgatója, Carlo Cottarelli vállalta fel. Hétvégi megszólalásában arra utalt, hogy amit most látunk Kínában, az a gazdaság szükséges alkalmazkodási folyamatának a kezdete, így egyelőre túlságosan korai lenne kínai krízisről beszélni. A kínai gazdaság lassul, de ez egy természetes folyamat, mint ahogy az a sokkhatás is, ami a pénzügyi piacokon végigsöpört az elmúlt napokban. Cottarelli megerősítette az IMF korábbi várakozását, a valutaalap szerint a tavalyi 7,4 százalék után idén 6,8 százalékkal bővülhet a kínai gazdaság.
Nincs minden rendben Oroszországban sem, ahol a kormány és a jegybank intézkedéseket készít elő, hogy a devizaeladások és a devizabeáramlás ösztönzésével erősítse a rubelt - jelentette be Dmitrij Medvegyev. A miniszterelnök közölte, hogy a közeljövőben "a legnagyobb exportőrök" megkezdik a devizaeladásokat, hogy a rubelkereslet növelésével erősítsék az orosz valuta árfolyamát. A kormány segíteni fogja a jegybankot a devizabeáramlás ösztönzésében, és így a központi bankkal együttműködve megfelelő intézkedéscsomag áll össze - mondta Medvegyev.
Az orosz kormány már tavaly decemberben elrendelte, hogy az öt legnagyobb állami tulajdonban lévő exportőrvállalat devizakészletének egy részéért meghatározott időn belül vásároljon rubelt. Egyelőre nincs információ arról, hogy most milyen intézkedésekre készül a kormány.