Nekem még az életben senki sem mondta, hogy "szép szemed van", már gyárilag ferdére sikerült a ,"lélektükröm", külön kell belenézni mindegyikbe, ha tájékozódni akarnak a lelkemről. Mostanra viszont magam mögé parancsolhatnám Bol-dogot, a tervezett 2017-es vizes bajnokság kabalapuliját, mert Ő még jobban nem sikerült mint én. Szerencsére azóta már elküldték a levesbe, és pályázatot írnak ki rá. Így utólag úgy tűnik, hogy a Bol-dogot egyszerűen kiemelték Hitchcock-horrorfilmjéből, a Madarakból mert az arra járó pulinknak is kivájták a szemét a megvadult madarak. Na, ilyen "szemmel" néz ránk "kedvesen", hogy álmomban se jöjjön elő! A puli jó ötlet, mert a mi nemzeti kutyánk, no de fehérbe!? Gyerekkoromban volt nekünk is pulikutyánk, öreganyám egyszer lerakta a helyére a tányérkáját, nevettünk rajta, mert nem oda tette, ahol lenni szokott. A nagyi is nevetett rajta: "mindegy, hogy hová teszem, majd meglátjátok, az egyik felével eszik majd belőle ".
Hogy boldo-gok-e a magyar pulik erről nem vagyok teljesen meggyőződve, meg kellene kérdezni az állatvédőket. Mindenekelőtt irigykednének azokra a brit kutatókra, akik azért kapnak fizetést - és nem feltétlenül minimálbért -, hogy megállapítsák, boldogok-e a brit hörcsögök. Más állatokon már végeztek ilyen tanulmányokat, de hörcsögökön még soha. Emily Bethell és Nicola Koyama a liverpooli John Moores Egyetemről elhatározta, hogy keres valamilyen eljárást, amellyel meghatározható az állatok „boldogságszintje”. Az úgynevezett döntéssúlyozás módszerét alkalmazták. Ennek lényege, hogy egy állat optimistábban viselkedik, ha jól érzi magát. Az új tanulmányban egy 30 hörcsögből álló csoportot tanítottak be arra, hogy a ketrec bizonyos helyeire tett vizes palackokat a cukros vízzel társítsák, amit a hörcsögök nagyon szeretnek, a más helyekre rakottakat pedig a keserű kininnel, amit viszont utálnak. Ezután kettéosztották a csoportot. Az állatok egyik felét igazán luxusketrecekbe helyezték, rágható játékokkal, kerekekkel, friss faforgács alommal. A másik felét sokkal spártaibb körülmények közé tették. Ezt követően a kutatók több palackot helyeztek el az eredeti ketrecben, egyeseket cukros vízzel, másokat kinines, illetve sima vízzel töltve, majd kipróbálták, hogyan reagálnak a hörcsögök, ha visszahelyezik őket. Azok a hörcsögök, amelyeket jó körülmények között tartottak, hajlamosabbak voltak az ismeretlen palackok kipróbálására, mint a mostoha viszonyok között tartott társaik. A feltehetően kevésbé boldog hörcsögök nemigen kockáztattak, hanem általában azokhoz az itatókhoz mentek, amelyekről korábban már megtanulták, hogy édes vizet adnak. A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy a hörcsögök egyik fele valóban boldogabb volt, mint a másik.
Akkor miért kellett kutatni az hörcsögök boldogságszintjét, mikor olyan, mint az embereké? Azért, hogy a fejünkbe véssük: a boldogok, a jobb körülmények között élők jobban vállalkoznak új dolgokra, ilyen formán pedig ők viszik előre a világot, legyenek bár emberek vagy állatok, legyenek bár házörzők vagy vállalkozók. Ezért aztán kedves bevándorlók, nehogy eszetekbe jusson, hogy elvegyétek a brit kutatók munkáját. Szerintem a hörcsög jó lenne Bol-dognak a vizes bajnokságra, mert a hörcsög mindent spájzol, s az isten pénze sem elég a rangos nemzeti rendezvényre.
