Előfizetés

Közelkép - Sudlik Mária, az operaművészet arisztokratája

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2015.08.25. 07:50

Igen, arisztokrata volt. Nem csupán szerepköre miatt, mert királynékat, hercegnőket, grófnékat alakított, adottságai, páratlan tehetsége miatt is. Az a kis CD, amely legjelesebb szerepeiből idéz Mozarttól Verdiig, Richard Straussig borítójának a címlapján a legendás aranyruhában ábrázolja, a Rózsalovag tábornagynéjának jelmezében. Legendás volt az alakítás is.

.A fiatal Sudlik Mária csodát ajándékozott, teljes értékű nagy művésznőt, világhírű szopránok vetélytársát, a karmesteri pódiumon pedig a férje, Kovács János, az Andrássy út másik nagy ígérete, azóta maga is világrangú Maestro, évtizedeken át hűséges társa a betegséggel vívott küzdelemben is. Akkor magam is ott ültem a zsöllyében, és ámultam, milyen élménynek lehetek a részese. Szomorú halálhírre rossz szokás a nagy szerepek fölsorolásával emlékezni. Sudlik Mária maga is tobzódott a szebbnél szebb hősnők megszemélyesítésében, de méltatlan volna ezzel idézni föl

a pályafutását. Páratlan egyéniség volt, igazi világsztárok vetélytársa. Gyönyörű hangjával bámulatosan bánt, ezernyi árnyalattal, hiteles személyiség volt bármit énekelt, drámai heroinát, szellemes, furfangos komikát. Az aranyruhás lemezborítón kívül a kis füzet visszaadja Offenbach Kékszakállújának Boulettjét is. A CD-n nincs rajta a hang, de a fotó mintha megszólalna, pajzán, gunyoros, kacagtató. Mert Sudlik Mária nem csak a hangnak volt a művésze, a hiteles színészi alakításnak is.

Csakis igazi jellemet tolmácsolt, amilyet Da Ponte képzelt el Mozart oldalán Donna Elviraként, Verdi Az álarcosbál szenvedő hitveseként. Fodor Géza, a kornak talán legigényesebb zenekritikusa többször is leírta róla, hogy teljes értékű művésznő volt, minden porcikája erre teremtette. Még a világszínpadokon, évtizedek múltán is egyetlen örökösnője volt napjainkig, a francia Nataly Dessay, most vonult vissza ötven évesen, lett „csupán” színésznő. Közben hány nemzedék, és hasonló kevés.

Sudlik Mária mindennek ellenére szerény, visszafogott is volt. Énekelte a Figaro házassága szomorú grófnéját, páratlanul gyönyörű kavatináját, majd egyszer csak az egyik előadás színpadán, a negyedik fölvonás kezdetén, Marcellinaként, a kertész lányaként, Cherubin kedveseként, nyúlfarknyi áriában kereste a tűt, amellyel Almaviva grófot lehet lépre csalni. A közönség ámult, vastapssal ünnepelte a meglepetést. Páratlan vesztesége volt operaéletünknek, amikor már a 21. század elején ezt a varázslatos jelenséget a kíméletlen kór elvonta a színpadtól, és még nagyobb veszteség, hogy néhány napja már fizikailag sincs jelen. Holott férje, Kovács János az utolsó pillanatig vele együtt küzdött az életéért.

Háromnegyedes Tanár Úr

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.08.25. 07:47
A tudományos munkásság mellett a zenélés szinte csak kedvtelésnek tűnik FOTÓ: NÉPSZAVA
A háromnegyed ezúttal nem ritmust jelent, bár zenekarától ez is kitelik, hiszen jóformán nincs olyan muzsika, amelyet ne tudnának a saját nyelvükre fordítani. Benkó Sándor a mai napon tölti be 75. születésnapját, és a világhírű klarinétművész, zenekarvezető természetesen koncerttel ünnepel: a Benkó Dixieland Band a Városmajori Szabadtéri Színpadon lép fel e jeles alkalomból, összekötve a nyárbúcsúztatót alapítója háromnegyed évszázados jubileumával.

A szigorú arcú Tanár Úr (egykori műszaki egyetemista diákjai szerint e szigor nem csupán vonásaira volt jellemző…) a minap azt mondta az évforduló kapcsán, hogy igazából nem az ő személye, hanem a „Banda” a fontos. De vele kapcsolatban meg lehet fordítani az angol mondást: ő nem „one-man-band”, azaz egyszemélyes zenekar, hanem „one-band-man”, vagyis „egybandás ember”.

Két év múlva lesz 60 éve, hogy még középiskolásként megalakította a Benkó Dixieland Bandet és a zenekar azóta is töretlenül játszik, járja a világot, és már szinte közhely-számba megy, hogy meg tudták hódítani - nem egyszer, sokszor – a műfaj őshazáját, Amerikát. A tradicionális jazz legjobbjaival zenéltek együtt Freddie Hubbard-tól Joe Muranyi-ig, két amerikai elnök, Ronald Reagan és ifj. George Bush is tapsolt nekik.

Bár az együttes összetétele e csaknem hat évtized alatt többször változott, és a 60-as évek közepétől működő legendás felállásból már csak Benkó Sándor és az énekes-pozános Nagy Iván játszik (Vajda Sándor bőgős, Zoltán Béla trombitás és Halmos Vilmos zongorista sajnos már nincsenek az élők sorában, Járai János dobos és Nagy Jenő bendzsós visszavonultak), a fiatalok – Szalóky Béla trombitás, Gáspár Pál bendzsós, Csikós Miklós bőgős, Kovacsevics Gábor dobos, Pintér Péter zongorista - nem csupán hangszertudásukkal illeszkednek be kiválóan az együttesbe, hanem a BDB szellemét, zenei alázatát és nem utolsósorban életszeretetét, humorát is képesek voltak magukévá tenni és tovább vinni.

Remélem, Benkó Sándor nem sértődik meg, ha zenekarvezetői munkásságát Orlandus Wilsonéhoz, a Golden Gate Quartet alapítójához hasonlítom, aki 64 éven át vitte együttesét, miközben körülötte cserélődtek a tagok. Csupán 7 év kell neki, hogy a kiváló fekete énekes rekordját megdöntse, de ahogy energiáját elnézzük, egyáltalán nem lehetetlen e célkitűzés. Nem sok olyan banda van a világon, amely napjainkban is évi 150 koncertet ad – fellépéseik száma már közelít a 11 ezerhez.

Benkó Sándor tudományos munkássága mellett – különös ezt kimondani - az aktív zenélés szinte csak „kedvtelésnek” tűnhet. Egykor úttörő munkát végzett a magyar digitális oktatásban, részt vett a holdautó kifejlesztését célzó NASA-programban is. Ő alapította meg 2007-ben a Magyar Műszaki Értelmiség Napját. Az oktatásnak napjainkig sem fordított hátat: jazz-történeti kurzusait, amelyből minden koncerten kapunk morzsákat, 2014 szeptembere óta az Óbudai Egyetem On-Line Oktatási Centrumának keretében folytatja.

A ma esti városmajori köszöntés csak az első az ünnepség-sorozatban. Szeptember 12-én Tatán 22 év után elevenítik fel a Nemzetközi Dixieland Fesztivált, majd október 9-én a Művészetek Palotájában lesz az „igazi” születésnapi koncert.

Vámos Miklós és a Beatles

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2015.08.25. 07:45
Vámos Miklós pályája rockzenészként indult FOTÓ: NÉPSZAVA
Vámos Miklós Beatles és én című kötete egyedülálló utazásra hívja a hagyományos popkultúra iránt fogékonyakat. Az Európa Kiadó gondozásában a héten megjelenő könyv elsősorban a Beatles dalainak magyarra "ferdítéseit" tartalmazza, Vámos éppen ezért elsősorban azoknak ajánlja munkáját, akik a liverpooli négyek dalszövegeit szeretnék énekelni.

Vámos Miklós az Európa Könyvkiadónál megjelenő életmű-sorozata ezúttal vadiúj kötettel bővül: Beatles és én címmel jelenik meg az a sajátos mű, amely elsősorban ismert popdalok magyarra ültetett szövegeit tartalmazza. A 65 éves író elsősorban a legendás Beatles együtteshez fűződő rajongásából indult ki, amikor elkezdte összeállítani a kötetet, amely egyébként a kiadó felkérésére jött létre.

Az Európa Kiadó tervei szerint a Beatles és én csupán az első kötete annak a könyvsorozatnak, amelyben az elmúlt évtizedek leghíresebb könnyűzenei dalszövegeinek magyarra fordításai elevenednek meg. A kiadó törekvése az, hogy magyar költők fordítsák le énekelhető formában a dalokat, éppúgy, mint azt Földes László Hobo Kossuth-díjas magyar bluesénekes tette a The Doors-tag Jim Morrison verseinek és dalszövegfordításainak esetében (A zenének vége - Jim Morrison versei és dalszövegei, Cartaphilus, 1999).

A sajátos daloskönyv a Beatles klasszikusai mellett tartalmazza a korszak számtalan híres előadójának jól ismert dalait: magyarul olvashatóak a rock and roll királyának, Elvis Presleynek a dalai, akárcsak a Rolling Stones, a Simon & Garfunkel, a Peter Paul & Mary, Eric Clapton vagy éppen Bob Dylan szerzeményei. Vámos Miklós lapunk érdeklődésére elmondta, habár se nem költő, se nem műfordító, önszorgalomból már évtizedekkel ezelőtt nekiesett kedvenc zenéi dalszövegeinek, fordításai közül a legtöbb már elhangzott a Klubrádió hullámhosszain a Kalózadás című népszerű rádiósműsorában. Több saját könyvbemutatóján is zenélt: három éve régi barátjával, Bornai Tiborral a Paperback Writer című Beatles-dalt énekelte el saját fordításában a Szitakötő című kötete bemutatóján, de több ízben zenélt Bródy Jánossal is, akiről Ha én Bródy volnék címmel írt portrészerű vallomást.

Ahhoz, hogy megértsük, miért kötődik egy író ilyen szinten a rockzenéhez, tisztában kell lennünk azzal, hogy Vámos tizenhat éves korától az elsősorban ifjúsági klubokban zenélő Gerilla együttes tagja volt, ahol énekelt és gitározott (később Félnóta címmel regényt írt az időszakról). A zenekar, amely az 1970-es évek elejéig működött, s még külföldön is fellépett, a beat mozgalomból kinőtt "pol-beat" műfajt képviselte, amely előszeretettel él a nyílt politikai állásfoglalás kifejezésével. Emellett a hatalmas zeneőrült Vámos legtöbb művében előszeretettel rejt el zenei utalásokat, néha dalszövegfordításokat is.

"Kisfiúként egy úszó edzőtáborban, a balatonföldvári móló közelében nyitott ablakon keresztül hallottam megszólalni a luxemburgi rádióból a She Loves You-t. A három gitár és dob, a több kristálytiszta férfihang szabályosan lenyűgözött! Azóta is tart ez az érzés" - nyilatkozta a Népszavának Vámos Miklós. Hozzátette, többek között az alábbi indokok miatt szerette meg őket egy életre: "A dalaik ritmusa, a basszusgitár ostorcsapásai, az a vagányság, ahogyan fölrúgták a refrén unalmas egyhangúságát, valami elképesztő. Akkoriban a szövegeket még nem értettem, de a zene önmagában is lázadó üzenetnek tetszett. Semmit ne fogadj el a felnőttek világából, járj a saját utadon, lázadj, ha kell, s ha jobb nem jut eszedbe, növeszd meg a hajad!"

Így már érthető, hogy a Beatles-dalok korán megfertőzték Vámost, aki új kötetében harminc különböző Beatles-dalszövegfordítását válogatta be. A szerző azt mondja, igyekezett "leferdíteni" a világtörténelem leghíresebb bandájának fontosabb dalait, méghozzá úgy, hogy azok könnyen énekelhetőek legyenek. Emellett - talán Faludy György Villon-fordításait alapul véve - szempont volt az is, hogy a szerzeményeket ne betűről-betűre adja vissza, hanem az eredeti jelentéstől, de a tartalomtól csak részben eltérően mutassa be a magyar közönségnek.

"Ma már mindenki tudja, hogy miről szólnak a Beatles-dalok, éppen ezért nem törekedtem a szöveghűségre" - vallja a szerző, aki könnyed, jópofa történeteket kanyarított az eredeti szövegekből. Már csak az a kérdés: vajon mit fognak szólni a keményvonalas gombafej-rajongók ahhoz, hogy az író átköltötte az imádott slágereket?

A kötet a tucatnyi dalszöveg mellett kétszer annyi prózai részt tartalmaz, amelyek elsősorban vallomások. Vámos megírta személyes kötődését az előadókhoz, regényes portrét rajzolt John Lennonról, Paul McCartneyról, George Harrisonról és Ringo Starról is. Emellett a dalszövegekhez háttértörténet, zenei áttekintés, magyarázat is született. Vámos Miklós úgy fogalmazott, számára a kötettel járó minden perc munka élvezet volt, éppen ezért bízik benne, hogy az olvasók számára is legalább ekkora öröm lesz kézbe venni a kötetet, amelynek dalait, - reményei szerint -, sokan fogják dúdolgatni.

Következő, tényleges cselekménnyel rendelkező regényén, amelynek Hattyúk dala a címe, már hosszabb ideje dolgozik. A kötet kétezer év történetét öleli át, éppen ezért megírása rendkívül alapos kutatómunkát igényel. A nagy vállalkozás megjelenésének időpontjáról Vámos szűkszavúan így nyilatkozott lapunknak: "Jövőre, valamikor, remélem." Addig azonban a lojális Vámos-olvasók már várhatóan elkapkodják a Beatles-kötet példányait a könyvesboltok polcairól.

A szerző zenél a könyvbemutatón

A Beatles és én című kötet bemutatóját augusztus 28-án, pénteken este 7 órától a Budapest Jazz Clubban tartják. A helyszínen Karácsony János, az LGT együttes gitáros-énekese is az íróval közösen adja elő a Beatles hét dalát, amelyeket Vámos ültetett magyarra. Többek között felcsendült a Don't Let Me Down, amely Vámos legkedvesebb dala.



.