A szigorú arcú Tanár Úr (egykori műszaki egyetemista diákjai szerint e szigor nem csupán vonásaira volt jellemző…) a minap azt mondta az évforduló kapcsán, hogy igazából nem az ő személye, hanem a „Banda” a fontos. De vele kapcsolatban meg lehet fordítani az angol mondást: ő nem „one-man-band”, azaz egyszemélyes zenekar, hanem „one-band-man”, vagyis „egybandás ember”.
Két év múlva lesz 60 éve, hogy még középiskolásként megalakította a Benkó Dixieland Bandet és a zenekar azóta is töretlenül játszik, járja a világot, és már szinte közhely-számba megy, hogy meg tudták hódítani - nem egyszer, sokszor – a műfaj őshazáját, Amerikát. A tradicionális jazz legjobbjaival zenéltek együtt Freddie Hubbard-tól Joe Muranyi-ig, két amerikai elnök, Ronald Reagan és ifj. George Bush is tapsolt nekik.
Bár az együttes összetétele e csaknem hat évtized alatt többször változott, és a 60-as évek közepétől működő legendás felállásból már csak Benkó Sándor és az énekes-pozános Nagy Iván játszik (Vajda Sándor bőgős, Zoltán Béla trombitás és Halmos Vilmos zongorista sajnos már nincsenek az élők sorában, Járai János dobos és Nagy Jenő bendzsós visszavonultak), a fiatalok – Szalóky Béla trombitás, Gáspár Pál bendzsós, Csikós Miklós bőgős, Kovacsevics Gábor dobos, Pintér Péter zongorista - nem csupán hangszertudásukkal illeszkednek be kiválóan az együttesbe, hanem a BDB szellemét, zenei alázatát és nem utolsósorban életszeretetét, humorát is képesek voltak magukévá tenni és tovább vinni.
Remélem, Benkó Sándor nem sértődik meg, ha zenekarvezetői munkásságát Orlandus Wilsonéhoz, a Golden Gate Quartet alapítójához hasonlítom, aki 64 éven át vitte együttesét, miközben körülötte cserélődtek a tagok. Csupán 7 év kell neki, hogy a kiváló fekete énekes rekordját megdöntse, de ahogy energiáját elnézzük, egyáltalán nem lehetetlen e célkitűzés. Nem sok olyan banda van a világon, amely napjainkban is évi 150 koncertet ad – fellépéseik száma már közelít a 11 ezerhez.
Benkó Sándor tudományos munkássága mellett – különös ezt kimondani - az aktív zenélés szinte csak „kedvtelésnek” tűnhet. Egykor úttörő munkát végzett a magyar digitális oktatásban, részt vett a holdautó kifejlesztését célzó NASA-programban is. Ő alapította meg 2007-ben a Magyar Műszaki Értelmiség Napját. Az oktatásnak napjainkig sem fordított hátat: jazz-történeti kurzusait, amelyből minden koncerten kapunk morzsákat, 2014 szeptembere óta az Óbudai Egyetem On-Line Oktatási Centrumának keretében folytatja.
A ma esti városmajori köszöntés csak az első az ünnepség-sorozatban. Szeptember 12-én Tatán 22 év után elevenítik fel a Nemzetközi Dixieland Fesztivált, majd október 9-én a Művészetek Palotájában lesz az „igazi” születésnapi koncert.
