Tíz év börtönt is kaphat az ex-államfő veje

Tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető cselekedetek elkövetésével vádolta meg kedden a krakkói fellebbiviteli ügyészség Marcin Dubieniecki jogászt, Lech Kaczynski néhai lengyel államfő vejét.

 A jogászt és négy más személyt vasárnap vették őrizetbe, bűnszövetkezet szervezésével, sikkasztással és pénzmosással gyanúsították őket. Az ügyészség kedden három hónapos letartóztatásukat helyezte kilátásba. 

Dubienieckit - aki nem kívánt vallomást tenni- valamint egy másik személyt a bűnszervezet irányításával is meggyanúsították.  A csoport a vád szerint 13 millió zlotyt (943 millió forintot) sikkasztott el egy, a fogyatékkal élők számára létrehozott állami alapból, mivel állami támogatás fejében munkaszerződéseket kötöttek a fogyatékos munkavállalókkal. Az így foglakoztatott személyekenek azonban a folyósítandó támogatásnak csak egy részét fizették ki bérként.

Dubienieckit a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt lengyel államfő, Lech Kaczynski lánya, Marta Kaczynska férjeként ismeri a lengyel közvélemény. A házaspár jelenleg válik. 2007-ben kötöttek házasságot, két gyermekük van.

A Jog és Igazságosság (PiS), Lech Kaczynskit elnök egykori pártja politikusai rámutatnak, hogy a letartóztatásokra az októberi parlamenti választásokat megelőző kampány idején került sor, bár a nyomozást már két éve, 2013 áprilisától folytatják.

A legerősebb ellenzéki párt politikusai arra is figyelmeztetnek, hogy a sajtóközlemények többsége az elhunyt államfő vejeként mutatja be Dubienieckit, kapcsolatot teremtve így a PiS és a megvádolt jogász között. Dubieniecki ugyanakkor már hosszabb ideje egy másik kapcsolatban él. A nemzeti-konzervatív PiS-be pedig soha nem lépett be. Sőt, tevékenyen együttműködött a Baloldali Demokratikus Szövetséggel (SLD), melynek édesapja, Marek Dubieniecki is tagja.

Sajtókommentátorok rámutatnak: bár Lech Kaczynski tiszteletben tartotta lánya házasságát, a Kaczynski és a Dubieniecki család pártállása merőben eltért egymástól. Marek Dubieniecki – saját bevallása szerint - a renszerváltás előtti politikai rendőrség (SB) munkatársa, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) tagja volt.

Szerző

Erőszakkal törhetnek át a kerítésen - írja a külföldi sajtó

Publikálás dátuma
2015.08.25. 16:46

A Die Welt című konzervatív német lap az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban közölt cikket keddi számában.

Boris Kálnoky a Még börtönőrök is dolgoznak Magyarország határkerítésén című írásában kiemelte, hogy a "majdnem kész kerítés" hatása már érezhető, de Belgrádban "hétezer migráns vár a továbbutazásra". A hivatalos adatok szerint vasárnap július közepe óta a legkevesebb illegális határátlépés történt. "Ez a kerítésnek tulajdonítható, amelyet a kormány a magyar-szerb határon építtet?" - tette fel a kérdést a szerző, rámutatva, hogy a hatóságok közlése szerint a műszaki határzár elkészült szakaszainál már alig kelnek át menekültek a határon.

A kerítésépítés kezdetben "ellentétes hatást" fejtett ki, hiszen a terv bejelentése után "migránsok a világ minden részéből" egyre nagyobb számban keltek át a határon, hogy "bejussanak a schengeni övezetbe, amíg nem késő" - fejtette ki Kálnoky. Ugyanakkor "sok jel utal arra, hogy a következő napokban súlyosbodik a helyzet", mert a miután "migránsok ezrei" keltek át a szögesdróttal megerősített görög-macedón határon, vasárnap 7 ezernél is több "migráns és menekült" érkezett meg Szerbiába - tette hozzá.

"Az a kérdés, hogy feltartóztatja-e a kerítés a menekülteket, akik hónapokon keresztül, nem egyszer életveszély közepette több ezer kilométert tettek meg és úgy érzik, hogy már majdnem célba értek? Vagy talán szükség esetén erőszakkal törnek át, mint Macedóniában? És miként reagálna erre Magyarország?" - írta a Die Welt szerzője.

Kanadában egyre több folyamodványt bírálnak el pozitívan azt követően, hogy rekord alacsony szintre süllyedt a magyar roma menedékkérők befogadása az észak-amerikai országban - írta a torontói National Post című napilap. 2009-ben és 2010-ben, amikor a kanadai konzervatív kormány fellépést kezdeményezett a "színlelt" menekültek ellen, a Magyarországról érkezett menedékkérők mindössze 2 százalékát fogadták be. A Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság adataiból azonban kiderült, hogy a befogadás aránya azóta folyamatosan növekszik: 2013-ban a kérvények 20, 2014-ben 30, 2015 első félévében pedig 68 százalékát bírálták el kedvezően. A menedékkérők száma ugyanakkor csökkent: jelenleg évente néhány százan folyamodnak ehhez, szemben a 2009-2011-es időszakkal, amikor meghaladta az évi kétezret a menedékkérők száma.

Kanada 2012-ben a biztonságos országok közé sorolta Magyarországot, amelyekről nem valószínűsítik, hogy valódi menekültek kiindulópontjai lehetnek. A lapnak menekültügyi szakértők és jogvédők azonban úgy nyilatkoztak, a növekedéshez hozzájáruló egyik tényező az arra való bizonyítékok számának szaporodása lehet, amelyek szerint a roma etnikai kisebbség üldöztetésnek van kitéve Magyarországon.

Szerző
Frissítve: 2015.08.25. 17:50

A függetlenség ünnepén is dörögtek a fegyverek Ukrajnában

Nem csitultak a harcok a független ukrán állam kikiáltásának ünnepnapján, augusztus 24-én sem a Donyec-medencében, az Oroszország által támogatott szakadárok 77-szer nyitottak tüzet katonai állásokra és lakott településekre - jelentette kedden a kijevi hadműveleti parancsnokság.

Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivőjének keddi tájékoztatása szerint az elmúlt egy napban két katona esett el és kilenc sebesült meg a harcokban. A parancsnoksági közlemény szerint több támadást hajtottak végre a szakadárok a februári minszki megállapodás alapján tiltott, 100 milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekkel. A katonai állások mellett lakóövezeteket is támadtak. Donyeck körzetében Krasznohorivka falu lakóházait és Avgyijivka városát pedig nehéztüzérséggel lőtték az éjjel. Utóbbi településen teljesen megszakadt az áramellátás, így a vezetékes vízszolgáltatás is szünetel.

A dél-donyecki kikötővárostól, Mariupoltól 20 kilométerre keletre, az Azovi-tenger partján fekvő Szopine települést 152 milliméteres kaliberű önjáró lövegekkel támadták a szakadárok az éjjel - közölte kedden Jaroszlav Csepornoj katonai szóvivője kedden újságírókkal. Elmondta, hogy kedden, a hajnali órákban 120, illetve 122 milliméteres lövegekkel és aknavetőkkel mértek súlyos csapást az ellenséges erők a Talakivka és Hranitne településeknél lévő katonai állásokra.

Közben Eduard Baszurin, az Ukrajna területén önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság "védelmi miniszterhelyettese" azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy 122, illetve 152 milliméteres nehéztüzérséggel támadtak a Donyecktől északra, a frontvonalnál fekvő Horlivka központjára. Szavai szerint a támadásban 12 civil sérült meg. Hozzátette, hogy az EBESZ-megfigyelők megkezdték a vizsgálatot a helyszínen.

Szerző