Erdogan alighanem arra számított, hogy a háborús retorika erősítésével, az Iszlám Állam (IS), de legfőképpen a Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciókkal a közvélemény elfordul a HDP-től, s eközben az AKP népszerűsége megindul felfelé a lejtőn, méghozzá oly mértékben, hogy a párt akár kétharmados többségre is szert tehetne az új parlamentben. Ez pedig lehetővé tenné az Erdogan által annyira áhított alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné az elnöki köztársaság bevezetését.
Ez a háborús fellépés azonban kétélű fegyver. A török tőzsde értéke június óta 13 százalékkal esett, ami még nem tartalmazza a kínai tőzsdeválság hatásait. A török fizetőeszköz, a líra pedig újabb és újabb negatív rekordot dönt meg a dollárral szemben. A befektetők számára egyre kevésbé vonzó a török piac. A nem éppen kedvező kilátások ellenére a török kormány tagjai egyre inkább az országgal szembeni külföldi összeesküvést emlegetnek. Nihat Zeybekci gazdasági miniszter „manipulációnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenhet a török GDP.
Erdogan kedden nem éppen nagy meglepetésre Ahmet Davutoglut, az AKP elnökét nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. A Hürriyet értesülései szerint a kormányfő felkér néhány ellenzéki politikust arra, legyen kormányának tagja, ám aligha jár sikerrel. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, nincs olyan becstelen ember pártjának frakciójában, aki képes lenne belépni a kormányba. A HDP ugyanakkor azt közölte, három politikusát jelölné az ügyvezető kormányba, valószínűtlen azonban, hogy Davutoglu számít rájuk, hiszen a kurd tömörülés volt az egyetlen török parlamenti párt, amellyel az AKP elnöke nem kezdett koalíciós tárgyalásokat a júniusi választást követően.