Megállapodás a szerb intézményekről

Jelentős áttörés történt a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásokon. Aleksandar Vucic szerb és Isa Mustafa koszovói miniszterelnök kedd este megállapodott arról, hogy a koszovói szerb önkormányzatok számára Pristina biztosítja az autonómiát. Szerbia azt reméli, hogy ezzel egy lépéssel közelebb kerül az EU-hoz. Koszovó gondjait azonban ez még nem oldja meg a hatalmas mértékű korrupció miatt.

A szerb miniszterelnök bejelentése értelmében a megállapodás révén a szerb közösségnek saját elnöke, alelnöke, képviselő testülete, tanácsa, címere és zászlaja lesz. A szerbeknek döntési joga lesz a brüsszeli megállapodás mind a négy pontjában – az egészség- és oktatásügytől kezdve a város- és területrendezésig és gazdasági fejlődésen keresztül egészen addig, hogy Szerbiától anyagi támogatást kaphat. A megállapodás egyértelműen kimondja, Szerbiának jogában áll anyagi támogatásban részesíteni a közösséget, adók és járulékok nélkül – mondta el Vucic a szerb állami tv-nek.

Hozzátette, az energetikai megállapodást aláírták, de a részletekben nem egyeztek meg, e tekintetben még adódhatnak problémák – ismerte el. A távközlés terén viszont nincs változás. Vucic elmondta, a koszovói szerbek továbbra is csak a 011-es hívószám tárcsázásával hívhatják Szerbiát. A szerb miniszterelnök mindezek mellett azt is közölte, hogy ezzel megkezdődhetnek a tárgyalások az EU-val az első csatlakozási fejezetről. Hashim Thaci koszovói külügyminiszter szintén győzelemről beszélt, ő azt állította, hogy a megállapodással Belgrád „bizonyos fokig” elismerte Koszovó függetlenségét.

A megegyezés aligha nyeri el a koszovói nacionalisták és szélsőségesek tetszését. Az Önrendelkezés (Vetëvendosje!) nevű koszovói mozgalom egy héttel ezelőtt jelentette be, a megállapodás létrejötte esetén tiltakozó megmozdulásokat szervez a szerb községek közössége ellen. A Zeri című pristinai lap akkor azt is közölte, más ellenzéki pártok is tiltakozásokat kívánnak szervezni, s „valamennyi polgár mozgósítását” tűzték ki célul. A Zeri azt írja, hogy a tiltakozásokhoz a másik két nagy ellenzéki politikai párt, a Koszovó Jövőjéért Tömörülés és a Kezdeményezés Koszovóért is csatlakozni kíván.

Koszovó szempontjából azonban nem a szerb kisebbség helyzete az egyedüli súlyos gond: a korrupció elleni küzdelemről sok szó esik, ám a helyzet mit sem javul. Nem egy példát találhatunk arra, hogyan tettek szert zsírós állásokra a kormányzat illetékeseinek rokonai. Szavakban ugyan már nagyon keményen lép fel a korrupcióval szemben a pristinai kabinet, de ha tettekre kerülne sor, a lelkesedés jelentősen alábbhagy. Isa Mustafa miniszterelnök a napokban kijelentette, sejtelme sem volt arról, hogy a miniszterelnöki hivatal gépkocsijainak lízingelésére kiírt tendert, fia cége nyerte meg, de úgy vélte, ha ez így van, abban semmi kivetnivalót sincs.

A Koszovói Igazságügyi Intézet „Hogyan harcoljunk a korrupció ellen” című múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése is azt mutatja, ezer sebből vérzik a korrupcióellenes harc. A dokumentum szerint a megoldatlan korrupciós esetek száma a 2013-2015 közötti időszakban 515-ről 589-re emelkedett. Betim Musliu, az intézet igazgatója szerint „bár a korrupció elleni harc továbbra is abszolút prioritást élvez minden intézmény és az igazságszolgáltatás számára is, a gyakorlat azonban teljesen mást mutat. Különösen az állam felső vezetésében nem túl erőteljes ez a küzdelem” – fejtette ki sajtóértekezletén.

Bár a különböző koszovói intézményekre nyomás nehezedik, hogy felmutassanak valamilyen eredményt a korrupció elleni harcban, a kiemelt ügyek esetében alig történik előrelépés. Ráadásul az igazságszolgáltatás nagyon szelektív, ha a korrupciós ügyek feltárásáról van szó.

Ez az Európai Uniónak is kínos. Brüsszel már a koszovói függetlenség kikiáltása óta azon munkálkodik, hogy működőképes államot hozzon létre, ám eleddig minden erre vonatkozó kísérlete kudarcba fulladt. Sőt, a közelmúltban azzal vádolták meg az EULEX illetékeseit, hogy el akarják hallgattatni azokat a személyeket, akik rá akarnának világítani a korrupciós ügyekre. Legalábbis ezt állította Maria Bamieh, az EULEX egykori vizsgálóbírója, aki szerint azért váltották le, mert figyelmeztetett arra, hogy az unió koszovói szervébe is beférkőzött a korrupció.

Már tavaly ősszel is napvilágra kerültek vádak, amelyek szerint az EULEX sem tiszta. Novemberben az Európai Unió külügyi bizottságában meg is hallgatták az ügy kapcsán Fernando Gentilini olasz diplomatát, az Európai Bizottság nyugat-balkáni ügyekkel foglalkozó igazgatóját és Kenneth Deanet, az EU koszovói polgári műveleteinek vezetőjét, ám lényegében semmi sem derült ki.

Az ügyről először a Koha Ditore című pristinai lap számolt be. A lap megírta, hogy az EULEX olasz vizsgálóbírója, Francesco Florit nem is csekély összegek ellenében szabadlábra helyeztetett gyanúsítottakat Koszovóban. Egy bűncselekmény esetében hármas gyilkossággal vádoltakat is futni hagyott ráadásul úgy, hogy két személyt az üggyel kapcsolatban előzőleg első fokon hosszú börtönbüntetésre ítéltek. A jelenleg újra hazájában, Udinében dolgozó Floritnak hírek szerint 300 ezer euró ütötte a markát, ennek fejében rendelte el a tettesek szabadlábra helyezését.

Az elkövetők hozzátartozói, akik a pénzösszeg előteremtésében segédkeztek, a Balkan Insight információs portáljának elismerték a korrupció tényét. Röviddel a cikk megjelenése után felfüggesztették az EULEX másik vizsgálóbíróját, a már említett Maria Bamiehet. Csakhogy nem azért váltották le, mert ő is a korrupciós botrány szereplője volt, hanem azért, mert feltételezések szerint ő szivárogtatott információkat kollégájáról, neki köszönhető, hogy napvilágra került az ügy.

Az olasz vizsgálóbíró mellett gyanúba keveredett a vizsgálóbírók munkáját irányító cseh Jaroslava Novotna, valamint a brit különleges ügyész, Jonathan Ratel is. A botrány kirobbanása után lényegében semmi sem történt. A feltételezhetően korrupt személyiségek ellen nem indult eljárás. Az ügy azonban ezzel nem ért véget. Mint Maria Bamieh a napokban elmondta, megfenyegette őt az EULEX, ha nem fogja be a száját, eljárás indulhat ellene és le is tartóztathatják, mert illetékteleneknek szolgáltatott ki információkat.

Mindez azért is rendkívül kínos, mert az EULEX feladata éppen az lenne, hogy rendet tegyen az országban. A missziót 2008-ban alapították azzal a céllal, hogy erősítse a koszovói jogállamiságot. Kezdetben jelentős végrehajtói hatalommal ruházták fel, mára jelentősen korlátozták jogköreit. Jelenleg 1600 munkatársa van, éves költségvetése több mint 90 millió euró, a Guardian szerint eddig legalább egymilliárd eurót költöttek rá.

Bamieh ezzel kapcsolatban kijelentette, miután betekintést nyert bizonyos kényes dokumentumokba, arra a megállapításra jutott, hogy az EULEX nem a problémát oldja meg, hanem a gondok egyik forrásává vált.

A riasztó koszovói helyzet ellenére az Európa Tanács szervezett bűnözéssel kapcsolatos 2013-as jelentése azt hozta ki, hogy a köztársaságban folyamatosan csökken a korrupció mértéke. Azt azonban ez a dokumentum is megállapította, hogy Koszovót továbbra is a legfontosabb kábítószer-elosztó központnak tartják Európán belül. Az ENSZ 2008-as jelentése arról számolt be, hogy a nyugateurópai piacon lévő heroin 10-20 százalékát albánok (nemcsak koszovóiak) terítették szét. Koszovó stratégiailag rendkívül fontos, mert összekötő a nagy herointermelő Afganisztán és Olaszország között. A kokaint futárokon keresztül juttatják el a köztársaságba. Ezután juttatják el Görögországba és Olaszországba. Egy gramm ára 2008-ban 50-70 euró között mozgott.