Előfizetés

Mátyás király búvóhelye

Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:12
Fotó: Népszava
A kalandok kedvelőinek igazi csemegét jelenthet, ha felkereseik Bátorkő várát. Hogy Mátyás király kedvelte a különleges helyeket és imádott eltűnni alattvalói szeme elől, erről számtalan legenda szól. 

Aki elfogadja a király meghívását, az nemcsak a lélegzetelállítóan szép romokat csodálhatja meg, hanem igazi kalandtúra részese is lehet. A várpalotai főtérről északi irányban elindulva a piros-fehér nemzetközi turistajelzés vezet be a várvölgy 30 méter magas sziklafalakkal szegélyezett szurdokába. A régi zsidó temetőtől még legalább egy kilométeren át tudunk négy keréken haladni, de azután jobb, ha túracipőt húzunk, mert az erdei út még jó időben is kemény erőpróbát jelent.

Persze a király és kísérete lovon tette meg ezt a négy kilométert, de hogy egy egész udvartartás miképpen jutott el a szinte megközelíthetetlen sziklaoromig, arról nem szólnak a krónikák. A turistajelzés sokszor szinte eltűnik az ősbuja vegetációban, de végül is 50 perc alatt el lehet jutni a Fajdas hegység sziklabércén emelkedő hófehér várromhoz.

Az egykori Pusztapalota Mátyás kedvenc vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján a XIV. század elején épült kis fellegvárról Mikszáth, Móra Ferenc, Petőfi és Krúdy műveiben is olvashatunk. Az utolsó történelmi feljegyzések szerint már 1559-től elhagyatott hely volt. Sok száz év alatt szinte teljesen benőtte az erdő. Háromemeletes tornyát nem várnak építették, erről a ma látható 15 méter magas falmaradványok is árulkodnak. Csak délnyugat felől lehetett megközelíteni egy felvonóhíd segítségével, de ennek nyomait mára teljesen eltüntette az idő.

Az udvart határoló falak a toronyhoz hasonlóan egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, másfél méter magas támpillér erősít. Az előudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony földszintjére. A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt. A terméskő falak két méternél is vastagabbak. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott részre. Itt a szikla egészen meredek.

A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, ez védte a nyitott részt. A nagy torony ablaknyílásai még most is jó állapotban vannak, a legérdekesebb az I. emelet keleti falában levő, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülőpadka is vár a késői látogatóra.. A meredek sziklafalon feljutva csak az itt fészkelő holló emlékeztet rá, hogy egykor igazi királyok jártak a falak között. A fekete madarak talán még Mátyás idején telepedtek meg, s öt évszázad óta költenek itt.

Sok volt a hitegetés

Mérleget vont a napokban a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága, hogy hol tart az ágazat sztrájk-követeléseinek teljesítése. Az érdekvédők szerint a kormány megint csak ígérgetett, így megkezdték egy esetleges őszi munkabeszüntetés előkészítését, hiszen a bíróság mindenben nekik adott igazat a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság szeptember 9-én fórumot szervez a szakma különböző területein dolgozók, az érdekvédelmi aktivisták és szimpatizánsaik részére. A találkozón értékelik a júliustól bevezetett ágazati bérpótlék hatását és egyben megkezdik a felkészülést az esetleges sztrájkra, amelynek a Fővárosi Törvényszék néhány hete másodfokon is zöld utat adott.

A hat tagszervezetet számláló sztrájkbizottság tagjai közben változatlanul próbálják megfejteni a terület jövőjét meghatározó kormányzati szándékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkárságán folytatott legutóbbi egyeztetésen azonban még mindig nem kaptak megnyugtató válaszokat az új bértábla és az ehhez kapcsolódó életpálya-modell bevezetésével kapcsolatban. Nyitrai Imre szociálpolitikai helyettes államtitkár ugyan tárgyalóasztalhoz invitálta őket, de látszólag nem értette meg, miért aggódnak, hogy a kiegészítő bérpótlékot csak novemberig kapják a terület munkavállalói. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) alelnöke szerint ők továbbra sem látják a jövő évi költségvetésben a ma már szinte követhetetlen ágazati pótlék és kiegészítő bérpótlék fedezetét, ezért nehezen hiszik el a fogadalmat, hogy a dolgozók 2016-ban egész évben számíthatnak a most megemelt összegre. Migács Tibor a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a legfrissebb ígéret szerint a kormány 2017 januárjától építené be az alapbérekbe a kiegészítéseket, akkor léphetne hatályba az új szociális bértábla és életpálya modell is.

A szakszervezeti vezető szerint azonban az utóbbi években már annyiszor becsapták őket, hogy most nehéz elhinni az újabb ígéreteket, ráadásul a kormány terveivel szemben ők változatlanul az egészségügyi bértábla kiterjesztését kérik, amely háromévente engedi a továbblépést a magasabb fizetési besorolásba, míg a tárca javaslata szerint a szociális területen dolgozókat ez a jog csak négyévente illetné meg. Továbbra is harcolnak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkatársaik béremeléséért, mert most az ágazat harmada teljesen kimaradt a pótlékokkal megoldott átmeneti béremelésből is.

Ez már nem a szaktárca sara, de az SZTDSZ azt is sérelmezi, hogy ők kimaradnak a tervezett érdekegyeztető tárgyalásokból, mert a reprezentatív szervezetek meghatározása most torz eredményeket hoz: kis létszámú szakmák esetében akár néhány tucatnyi tagdíjfizető felmutatásával el lehet érni a tárgyalási jogot biztosító reprezentatív státust, míg egy több tízezres foglalkoztatotti körből nehéz összegyűjteni a tízszázaléknyi szakszervezeti tagot. Azt azonban Migács Tibor is üdvözli, hogy várhatóan lesznek érdekegyeztető tárgyalások.

Valamilyen ködös megoldást ajánlott Nyitrai államtitkár a szociális szakmának arra a kérésére is, hogy a munkaközi szüneteket a munkaidő részének lehessen tekinteni. Erre azért lenne szükség, mert most ugyan nem pihennek a dolgozók, de nem is mehetnek el 20 perccel korábban a munkahelyekről, így nem érik el a távolsági buszokat, vonatokat, amivel hazamehetnének a családjukhoz. Az Emmi jogászai állítólag már dolgoznak a megoldáson, az ígéret szerint az őszi parlamenti ülésszakon újra szabályozhatják a kérdést.

Ha érdemi előrelépés nincs is, de legalább nem szakadtak meg a tárgyalások a kormány és a szociális szakma szervezetei között – így lehet összegezni a sztrájk idején még elégséges szolgáltatások körét rögzítő bírósági döntés óta eltelt heteket. Az ágazati sztrájkbizottság továbbra is várja a kézzelfogható, pontos ajánlatokat, de közben tart a dolgozói vélemények felmérése és a szervezett megmozdulás előkészítése.

Sok volt a hitegetés

Mérleget vont a napokban a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága, hogy hol tart az ágazat sztrájk-követeléseinek teljesítése. Az érdekvédők szerint a kormány megint csak ígérgetett, így megkezdték egy esetleges őszi munkabeszüntetés előkészítését, hiszen a bíróság mindenben nekik adott igazat a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság szeptember 9-én fórumot szervez a szakma különböző területein dolgozók, az érdekvédelmi aktivisták és szimpatizánsaik részére. A találkozón értékelik a júliustól bevezetett ágazati bérpótlék hatását és egyben megkezdik a felkészülést az esetleges sztrájkra, amelynek a Fővárosi Törvényszék néhány hete másodfokon is zöld utat adott.

A hat tagszervezetet számláló sztrájkbizottság tagjai közben változatlanul próbálják megfejteni a terület jövőjét meghatározó kormányzati szándékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkárságán folytatott legutóbbi egyeztetésen azonban még mindig nem kaptak megnyugtató válaszokat az új bértábla és az ehhez kapcsolódó életpálya-modell bevezetésével kapcsolatban. Nyitrai Imre szociálpolitikai helyettes államtitkár ugyan tárgyalóasztalhoz invitálta őket, de látszólag nem értette meg, miért aggódnak, hogy a kiegészítő bérpótlékot csak novemberig kapják a terület munkavállalói. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) alelnöke szerint ők továbbra sem látják a jövő évi költségvetésben a ma már szinte követhetetlen ágazati pótlék és kiegészítő bérpótlék fedezetét, ezért nehezen hiszik el a fogadalmat, hogy a dolgozók 2016-ban egész évben számíthatnak a most megemelt összegre. Migács Tibor a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a legfrissebb ígéret szerint a kormány 2017 januárjától építené be az alapbérekbe a kiegészítéseket, akkor léphetne hatályba az új szociális bértábla és életpálya modell is.

A szakszervezeti vezető szerint azonban az utóbbi években már annyiszor becsapták őket, hogy most nehéz elhinni az újabb ígéreteket, ráadásul a kormány terveivel szemben ők változatlanul az egészségügyi bértábla kiterjesztését kérik, amely háromévente engedi a továbblépést a magasabb fizetési besorolásba, míg a tárca javaslata szerint a szociális területen dolgozókat ez a jog csak négyévente illetné meg. Továbbra is harcolnak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkatársaik béremeléséért, mert most az ágazat harmada teljesen kimaradt a pótlékokkal megoldott átmeneti béremelésből is.

Ez már nem a szaktárca sara, de az SZTDSZ azt is sérelmezi, hogy ők kimaradnak a tervezett érdekegyeztető tárgyalásokból, mert a reprezentatív szervezetek meghatározása most torz eredményeket hoz: kis létszámú szakmák esetében akár néhány tucatnyi tagdíjfizető felmutatásával el lehet érni a tárgyalási jogot biztosító reprezentatív státust, míg egy több tízezres foglalkoztatotti körből nehéz összegyűjteni a tízszázaléknyi szakszervezeti tagot. Azt azonban Migács Tibor is üdvözli, hogy várhatóan lesznek érdekegyeztető tárgyalások.

Valamilyen ködös megoldást ajánlott Nyitrai államtitkár a szociális szakmának arra a kérésére is, hogy a munkaközi szüneteket a munkaidő részének lehessen tekinteni. Erre azért lenne szükség, mert most ugyan nem pihennek a dolgozók, de nem is mehetnek el 20 perccel korábban a munkahelyekről, így nem érik el a távolsági buszokat, vonatokat, amivel hazamehetnének a családjukhoz. Az Emmi jogászai állítólag már dolgoznak a megoldáson, az ígéret szerint az őszi parlamenti ülésszakon újra szabályozhatják a kérdést.

Ha érdemi előrelépés nincs is, de legalább nem szakadtak meg a tárgyalások a kormány és a szociális szakma szervezetei között – így lehet összegezni a sztrájk idején még elégséges szolgáltatások körét rögzítő bírósági döntés óta eltelt heteket. Az ágazati sztrájkbizottság továbbra is várja a kézzelfogható, pontos ajánlatokat, de közben tart a dolgozói vélemények felmérése és a szervezett megmozdulás előkészítése.