Előfizetés

Lázár kamu mesékkel leplezi a Fidesz hibáit

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.08.27. 07:00
A kormányzati kommunikáció „veleje” a hamis állítások szakadatlan ismétlése és a hátrafelé mutogatás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
"Államcsőd közelében voltunk, ami Görögországgal történt, könnyen megtörténhetett volna velünk is" - változatlan hévvel így érvelt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Hírlapban. A szocialisták számokkal is bizonyítják, hogy kormányuk 2010-ben nem egy gazdaságilag kezelhetetlen országot adott át utódjának. A kancelláriaminiszter "elmúltnyolcévezése" a jelenlegi hibák elfedését szolgálja.

A Fidesz retorikájából jó egy esztendeje hiányzott az a korábban sokszor emlegetett retorikai fogás, hogy Magyarországon a 2010 kezdődött görög gazdasági válsághoz, illetve az ennek nyomán kialakult államcsődhöz hasonló helyzet alakult ki, és az országot csak az mentette meg az összeomlástól, hogy az év tavaszán a Fidesz-KDNP pártszövetség, a választások nyomán átvette az ország irányítását az MSZP-től. Lázár János, úgyis mint a Fidesz alelnöke a Magyar Hírlapnak adott, terjedelmes interjújában ismét megfogalmazta ezt az értelmetlen vádat, holott maga is jól tudja, hogy valótlant állított. Az igazságról Népszava a legilletékesebbet, Katona Tamást kérdezte, aki 2010-ben, mint a szocialista kormány pénzügyminisztériumi államtitkára mind elektronikus formában, mind papíron átadta az aktuális számokat Nagy Rózának, aki akkor az új nemzetgazdasági tárca közigazgatási államtitkára volt.

Katona Tamás ismét megerősítette azt a közismert tényt, hogy stabil gazdaságú országban kezdett működni öt esztendeje a jobbközép kormány. A szakember ugyanakkor utalt arra, hogy rendszeresen torzítják a legfontosabb gazdasági adatokat és a jól kommunikálható számokat az Orbán-kormány tagjai. Elég csak arra gondolni - emlékeztetett az egykori államtitkár, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, a 2015. június 30-i állapotot tükröző adatai szerint, ebben az időpontban a GDP arányos államadósság mértéke 79,6 százalékos volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a második Orbán-kormány 3000 milliárd forintnyi vagyont (az éves GDP mintegy 10 százalékát) azon a címen vett el a magánnyugdíj-pénztáraktól, hogy azt majd az államadósság csökkentésére fogja fordítani, akkor most pontosan ott tartunk, mint a 2010. májusi kormányváltáskor. Ebből egyébként arra is lehet következtetni, hogy a magánpénztári vagyont legfeljebb csak kis részben fordították adósságcsökkentési célokra.

A nyugdíjak 2010-ben is rendben érkeztek, akárcsak előtte és utána is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A nyugdíjak 2010-ben is rendben érkeztek, akárcsak előtte és utána is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Katona Tamás szerint a valós számok eltorzítása másutt is fellelhető, példaként megemlítette, hogy Orbánék rendszeresen arra hivatkoznak, hogy 2010-ben csak kétmillió adófizető polgára volt Magyarországnak, szemben a jelenlegi kétmillióval. Az utóbbi számot nem csak a szakemberek cáfolják, de elég a KSH évkönyveit fellapozni, és mindjárt kiderül, hogy ez nem igaz! Az azonban tény, hogy a minimálbéreket a szocialista kormányok nem adóztatták meg, vagyis akiknek csak ilyen jövedelmük volt azok természetesen nem váltak adóalannyá.

"Csak a legbeszédesebb adatokat említsem: még annak a lehetősége is fennállt, hogy nem tudunk nyugdíjat fizetni" - közölte a már említett interjújában Lázár János. Katona Tamás ezt olyan abszurdnak tartotta, hogy még cáfolatra sem tartotta érdemesnek, ugyanis semmifajta nyugdíjfizetési gondja nem volt a Bajnai-kormánynak. Az viszont tény - emlékeztetett az egykori államtitkár, hogy a szocialista kormányok gazdasági fejlettségben a Visegrádi országokkal, legfeljebb a balti államokkal voltak versenyben, ezzel szemben a mostani kormánynak Bulgária, illetve Románia a vetélytársa.

Arra kérdésünkre, hogy több, mint fél évtized után Lázár János miért vette ismét elő a talonból a már ezerszer megcáfolt számokat, Katona Tamás úgy válaszolt, ezzel kívánják elfedni sorozatos kudarcaikat, a beruházások visszaesését, a bankok hitelezési nehézségeit. A kancelláriaminiszter is elismerte: "ma valóban rosszabbul élnek a bankok."

Az izraeli nagykövet így harcolna az antiszemitizmus ellen

Az oktatáson keresztül lehet harcolni az antiszemitizmus, az előítéletek, a különböző kirekesztő nézetek ellen - jelentette ki Izrael budapesti nagykövete a Zsidó Kulturális Fesztivál gyöngyösi rendezvényének megnyitóján szerda este.

Ilan Mor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Gyöngyösi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében a gyöngyösi zsinagógában megnyílt kiállításon mondott köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a megújuló gyöngyösi zsinagóga nem csak a zsidó közösséget fogja szolgálni, hanem a várost is erősíti.

A fesztiválra megnyílt kiállítás megmutatja, hogy a magyarországi zsidóság milyen érzelmi kapcsolatban áll Izraellel - hangsúlyozta. "Fontos ez a tárlat, azonban önmagában nem elég, ezért arra bátorítom Önöket, látogassanak el Izraelbe, és saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy milyen csodát építettünk fel" - tette hozzá.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy a Heves és Szolnok megye zsidóságának történetét felidéző, illetve Izrael hétköznapjait bemutató, valamint Kishont Ferenc magyar származású izraeli író munkásságáról megemlékező fotókiállítás bizonyítja, a zsidóság optimista nép. Úgy fogalmazott, hogy Izrael a zsidók szerelme, nem ráció, hanem mélységes érzelem, sok ezer év kultúrája.

Arról is beszélt, hogy elborzasztó az Európában egyre terjedő antiszemitizmus, ami ellen oktatással kell küzdeni. "Az antiszemitizmusnak ugyanis nincs objektív forrása, az antiszemitizmus a butaság szinonimája" - jelentette ki. Bődületes állításnak nevezte, hogy az antiszemitizmusért maguk a zsidó közösségek tagjai is felelősek. "Különösen romboló ez, ha egy zsidó vezető kürtöli szét" - tette hozzá. "Mi, zsidók, nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak, mint mások, ezért a zsidók jelenléte sem lehet az antiszemitizmus okozója" - hangsúlyozta Heisler András. A tárlat szeptember 15-ig látogatható hétfőtől péntekig díjmentesen.

Az izraeli nagykövet így harcolna az antiszemitizmus ellen

Az oktatáson keresztül lehet harcolni az antiszemitizmus, az előítéletek, a különböző kirekesztő nézetek ellen - jelentette ki Izrael budapesti nagykövete a Zsidó Kulturális Fesztivál gyöngyösi rendezvényének megnyitóján szerda este.

Ilan Mor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Gyöngyösi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében a gyöngyösi zsinagógában megnyílt kiállításon mondott köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a megújuló gyöngyösi zsinagóga nem csak a zsidó közösséget fogja szolgálni, hanem a várost is erősíti.

A fesztiválra megnyílt kiállítás megmutatja, hogy a magyarországi zsidóság milyen érzelmi kapcsolatban áll Izraellel - hangsúlyozta. "Fontos ez a tárlat, azonban önmagában nem elég, ezért arra bátorítom Önöket, látogassanak el Izraelbe, és saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy milyen csodát építettünk fel" - tette hozzá.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy a Heves és Szolnok megye zsidóságának történetét felidéző, illetve Izrael hétköznapjait bemutató, valamint Kishont Ferenc magyar származású izraeli író munkásságáról megemlékező fotókiállítás bizonyítja, a zsidóság optimista nép. Úgy fogalmazott, hogy Izrael a zsidók szerelme, nem ráció, hanem mélységes érzelem, sok ezer év kultúrája.

Arról is beszélt, hogy elborzasztó az Európában egyre terjedő antiszemitizmus, ami ellen oktatással kell küzdeni. "Az antiszemitizmusnak ugyanis nincs objektív forrása, az antiszemitizmus a butaság szinonimája" - jelentette ki. Bődületes állításnak nevezte, hogy az antiszemitizmusért maguk a zsidó közösségek tagjai is felelősek. "Különösen romboló ez, ha egy zsidó vezető kürtöli szét" - tette hozzá. "Mi, zsidók, nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak, mint mások, ezért a zsidók jelenléte sem lehet az antiszemitizmus okozója" - hangsúlyozta Heisler András. A tárlat szeptember 15-ig látogatható hétfőtől péntekig díjmentesen.