Magyarországon az emberek minden termőterületet igyekeznek kihasználni. Ezért nagyon sokan a városok külterületén és a kisebb településeken az ingatlanok elé gyümölcsfát ültetnek, amivel vállalják a gondozási kötelezettséget is. A gyümölcs érés idején szemmel tartják a fákat és amikor a gyümölcs megérik, leszedik, ha csak nem kopasztják le a fát előttük az éjszakai dézsmálók. Bosszantó, hogy a gazda sokszor még meg sem kóstolhatja amit termelt. Gyakran még az ágakat is letörő, mohó szüretelők miatt történhetett meg a minap, hogy egy ingatlan tulajdonosa megszégyenítően durva szavakkal illette az egy-két szem szilvát leszedő járókelőt. Aligha felejti el a gyümölcsöt megkóstoló a hangos, kioktató szóáradatot. A közterületen lévő gyümölcsfa, bármennyi munkát is fektetett bele az ingatlan tulajdonosa, nem magántulajdon. Sokkal helyesebb lett volna azt mondani a gyümölcs leszedőjének, hogy nem bánom én, ha az elérhető ágon lévő gyümölcsöt megkóstolja, csak azt kérem, hogy az ágat ne törje le, mert a jövőben is jöhet még éhes járókelő.