Előfizetés

Jobboldali támadás Ferenc pápa ellen

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.08.28. 07:32
Ferenc pápa Lampedusa szigetén a migránsok között FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ TULLIO M.
Egyre nagyobb támadásoknak van kitéve Ferenc pápa egyes jobboldali pártok részéről. Különösen Olaszországban és az Egyesült Államokban éri mind több bírálat a konzervatívok részéről. Egyesek azt kifogásolják, hogy emberi bánásmódot követel a bevándorlók számára, másoknak a klímaváltozással, illetve egyéb külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontjával van baja. Több hagyományosan jobboldali médiaorgánum indított heves támadást vele szemben.

A világban sokan feltették már a kérdést, mi Ferenc pápa titka? Minek köszönhető kivételes népszerűsége? Többen úgy vélik, kivételes embersége teszi rokonszenvessé, mások tetszését a rászorulókért, az elesettekért való kiállása nyerte el. Ezzel a kiállásával azonban egyre több ellenfelet is szerez magának. Különösen igaz ez Olaszországban, ahol már egyre komolyabb politikai vetületei vannak a bevándorlásellenes Északi Liga és az egyház vezetése szembenállásának.

Afrikanizál a pápa?

Berlusconi is támad

Berlusconiék lapja, az Il Giornale ott támadta a főpapokat, ahol ez a legfájdalmasabb számukra. Azt firtatta, mekkora a bíborosok vagyona. A cikk leközlésének időzítése nem véletlen, az azonban igen érdekes, hogy az 1974-ben alapított Il Giornale kinek a tulajdonában van: 1979-ben lett a Berlusconi családé, pontosabban 1992 óta Paolo Berlusconié, Silvio Berlusconi volt miniszterelnök öccséé. A lap megírta, hogy az (olasz) püspökök éves bérezése elérheti a 40 ezer euró nettót. A bíborosok bére havi 5 ezer euró körüli, tehát évi 60 ezer euró. Megélhetési költségük alacsony – írta az Il Giornale, mert a főpapok egy sor terméket olcsóbban vehetnek, például kedvezményesen tankolhatnak, s bizonyos üzletekben élelmiszert is olcsóbban vehetnek. Joseph Ratzinger emeritus pápa havi bére 2500 euró. Hiába azonban az Il Giornale támadása, a pápát pénzügyekkel nem lehet sarokba szorítani, ő nem keres pénzt, s eltörölte a Vatikán alkalmazottainak járó jutalmakat is. Bérstopot vezetett be a főpapok számára, a fényűző lakosztályokban élő kardinálisokat pedig arra próbálta meg rávenni, hogy költözzenek szerényebbekbe.

Az elsősorban Észak-Itáliában erős párt éles bírálatokkal illette a pápa üzenetét, amelyet a menekültek 2016. január 17-én esedékes világnapjára fogalmazott meg. „A migránsok és menekültek kérdőre vonnak bennünket. A válasz az irgalmasság Evangéliuma” – hangzik Ferenc pápa üzenete. Az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának közleménye ezzel kapcsolatban rámutat, ezzel azoknak a drámai helyzetére utal a pápa, akik arra kényszerülnek, hogy elhagyják saját földjüket. „Nem szabad elfelejteni a jelenlegi tengeri tragédiákat, amelyek áldozatai a migránsok” – hangzik a magyarázat a Vatikáni Rádió közlése szerint. A pápa utal arra, hogy a keresztények feladata: szállást kell adniuk az utazóknak, hiszen annak alapján ítéli meg az embert, „szeretettel válaszolt-e” a kihívásokra. „Jézus tanítványaként az egyház hivatása, hogy hirdesse a megszabadulást azoknak, akik a modern társadalom új rabszolgaságának foglyai” – hangoztatta a pápa.

Az üzenetre felettébb cinikusan reagált Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke. Tudni kell, hogy Olaszországban letartóztattak egy 26 éves szenegáli férfit, aki megölt egy olasz lányt. Salvini ezt írta a Facebookon: „Ferenc pápa a migránsok számára irgalmasságot, a külföldiek számára befogadó készséget akar. Közben a rendőrség Riminiben letartóztatta egy fiatal olasz lány gyilkosát, aki megint külföldi migráns volt. Semmiféle irgalmat sem érdekel. Amen” – hangoztatta.

Gianluca Buonanno, az Északi Liga európai parlamenti képviselője ennél is tovább ment. „Az egyház afrikanizálni akarja Európát úgy, ahogy magát is afrikanizálja”, utalván arra, hogy egyre több az afrikai pap és egyre kevesebb az európai. Azt is közölte, hogy a pápa szerinte nem képviseli úgy az olasz szegények érdekeit, mint a bevándorlókét.

Valóságos háború alakult ki az Északi Liga, illetve az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára között. Nunzio Galantino dühösen jegyezte meg, Jordániában tett látogatása után, hogy miközben a 6,5 milliós közel-keleti ország kétmillió menekültet fogadott be, Olaszország (különösen az északitáliai tartományok) nem hajlandóak befogadni több közel-keleti és afrikai menedékkérőt, akik háborúk elől kénytelenek elmeneküli. Rendkívül ostoba hozzáállásnak nevezte ezt „néhány szavazatért”.

Grillo: a Vatikán uralkodik

Aki egy kicsit is otthon van az olasz politikában, rögtön tudhatta, hogy a kijelentés Matteo Salvini, valamint a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű elnöke, Beppe Grillo ellen irányult. Salvini azonban ezúttal sem maradt csendben. „Azok, akik Olaszország megszállását védik az idegenek által,s az ország tönkretételét idézik elő, vagy nincs fogalmuk semmiről, vagy anyagilag jól járnak az egésszel. Olaszország köztársaság, nem? Vagy még mindig a Vatikán uralkodik felette?” – tette hozzá gúnyosan. Andrea Riccardi, a Szent Egyed bázisközösség alapítója úgy véli, a politikusok nem látják a fától az erdőt. „A politikai pártok választási hadjáratot folytatnak, s a rendkívül összetett és megállíthatatlan folyamatot egyetlen egyszerű kérdésre redukálják: arra, hogy menekültek érkeznek Olaszországba”. Bekapcsolódott a vitába az olasz kormány is. Angelino Alfano belügyminiszter azt közölte, „menekültek életét mentjük meg és hazaküldjük azokat, akik nem háború vagy üldözés elől érkeztek az országba. Más munkát kell végeznünk, mint az egyháznak” – mutatott rá. Sergio Mattarella elnök békíteni próbálta a feleket, kiemelvén, hogy Olaszországot annak alapján ítélik majd meg, hogyan kezelte a menekültválságot. „A menekültek befogadásával kapcsolatos emberség, a menekültáradat kezelésével kapcsolatos intelligencia, s az az elkötelezettség, ahogyan az embercsempészek ellen harcolunk, mindezekkel megmutatjuk a világnak, hogyan is működik a demokrácia” – hangoztatta az államfő.

Politikusok és milliárdosok a pápa ellen

Bár Ferenc pápa szeptember végén az Egyesült Államok vendége lesz, az amerikai jobboldal növekvő aggodalommal, sőt, ellenszenvvel tekint erre az útra, attól tartva, hogy több olyan mondat hangzik majd el az argentin származású egyházfőtől, amely éles ellentétben áll a republikánusok által képviselt értékektől. A pápa Laudato si című enciklikája is kiverte a biztosítékot a konzervatívoknál, mert az emberi tevékenységre vezette vissza a klímavátozást. Rick Santorum volt pennsylvaniai republikánus szenátor felszólította a katolikus egyházat arra, maradjon ki a klímavitából, s „foglalkozzon azzal, amihez ért, a teológiával és az erkölcs témakörével”. Jeb Bush republikánus elnökjelölt pedig némi gúnnyal jegyezte meg, „a gazdaságpolitikai álláspontomat nem a bíborosok vagy a pápa határozza meg”. Hozzátette, szerinte a vallásnak arról kellene szólnia, hogy jobbá teszi az embereket, „nem pedig arról, hogy beleszól a politikába.”

Az amerikai társadalom egyébként nem igazán ismeri a pápa klímaváltozással kapcsolatos véleményét. Az AP, a NORC Center és a Yale Egyetem közös felmérése szerint a megkérdezett katolikusok mindössze 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már a szentmisén az enciklikáról. A katolikusoknak pedig csak 43 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a klímaváltozás morális kérdés.

A republikánus jelöltek népszerűségi listáját vezető milliárdosnak, Donald Trumpnak a pápa kapitalizmussal kapcsolatos véleménye nem tetszik. A pápa július közepén, dél-amerikai körútjának egyik állomásán, Paraguayban illette éles bírálatokkal a kapitalizmust, pénzsóvárnak nevezte azt, amely rabszolgasorba kényszeríti férfiak és nők milliárdjait. A protestáns Trump azt közölte, nagyon tiszteli ugyan a katolikus egyház fejét, de a kapitalizmusnál nincs jobb megoldás.

A jobboldali médiamágnás, Rupert Murdochnak sincs ínyére Ferenc pápa tanítása. A kétes hírű 84 éves üzletember szintén a kapitalizmussal kapcsolatos kijelentést vette rossz néven. Murdoch, a világ egyik leggazdagabb embere, a News Corporation tulajdonosa a Twitteren ment neki a pápának. „Ferenc pápa a szabad piacgazdaságot támadja nem törődvén azzal, hogy emberek százmillióit segítette ki a szegénységből”.

Ellentét Irán kapcsán

Az amerikai republikánusok a pápának az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos véleményéért sem lelkesednek. Kifejezetten tartanak is a katolikus egyházfőnek a Kongresszus előtt szeptember 24-én elmondandó beszédétől, hiszen az a céljuk, hogy megsemmisítsék a megállapodást. Erre nincs nagy esélyük, hiszen kétharmados többségre lenne szükségük. A pápa beszédének időpontja azért is kényes a republikánusok szempontjából, mert ekkortájt próbálnák meg felülírni Barack Obama elnök vétóját. Ha azonban a pápa nyíltan igent mond a nukleáris egyezségre, akkor az erkölcsi szempontból óriási vereség lenne számukra.

Senki sem jósolhatja meg, hogy a pápa milyen beszédet mond Washingtonban. Egyáltalán nem biztos, hogy szóba kerül a nukleáris megállapodás ügye, ez nem is tűnik valószínűnek, mert a pápa és tanácsadói is tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államok belpolitikája szempontjából milyen fontos ez a kérdés. Ugyanakkor tény, hogy a Vatikán július közepén üdvözölte a megegyezés létrejöttét, s mint Federico Lombardi sajtószóvivő akkor fogalmazott, a Szentszék nagyon pozitív lépésként értékeli megszületését. Ferenc pápa egyébként már a keretmegállapodás létrejöttét is üdvözölte ez év áprilisában, reményét fejezte ki, hogy ezáltal biztonságosabbá válhat a világ.

Kuba és a bevándorlók

Közismert, hogy a Szentszék sokat tett az Egyesült Államok és Kuba közötti megbékélésért, amiért Barack Obama elnök és John Kerry külügyminiszter is köszönetet mondott. Nos, ez a megbékélési folyamat szintén nem tetszett a republikánusoknak. Amikor John Boehnert, az amerikai képviselőház republikánus, s egyébiránt katolikus elnökét kérdezték arról, mit vár a pápa beszédétől, annyit mondott: „Egyvalamit tudunk a pápáról. Nem fél kimondani azt, amit gondol.”

Ha az amerikai-kubai viszony, vagy az iráni nukleáris megállapodás kérdése nem is feltétlenül kerül szóba a pápa beszédében, szakértők valószínűsítik, hogy beszélni fog az amerikai bevándorlásellenes intézkedésekről. Ez a kérdés az amerikai elnökválasztásnak is fontos témája lehet. Donald Trump nemrégiben erőszaktevőknek, bűnözőknek nevezte az illegális bevándorlókat, s azt is elmondta, falakkal, kerítésekkel védelmezi meg tőlük az Egyesült Államokat. Jim McGovern massachusettsi demokrata képviselő a Newsmax honlapjának reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa intelmei „felrázzák majd azokat, akik ellenzik a bevándorlásellenes törvények modernizálását”.

Pápai támogatott az elnökjelöltek között?

A keresztény fundamentalizmust hirdető amerikai honlap, a Renew America egyenesen már azt jövendöli, hogy a pápa a Demokrata Pártot támogathatja majd a jövő évi amerikai elnökválasztáson. A honlap a catholic.org cikkét idézi, amely felteszi a kérdést: a pápa vajon a magát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sanders esetleges elnökjelöltségét támogatja majd? A vermonti, egyébként zsidó származású szenátor idézi ugyanis a legtöbbet az egyházfő szavait.

Az elnökjelöltek között hét a katolikus. Stephen Colecchi, az Egyesült Államok Püspöki Konferenciája nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke szintén úgy látta, hogy a pápa kedvezően ítélte meg az iráni nukleáris megállapodást, akár szót ejt erről, akár nem. Colecchi úgy véli, hogy a pápa igenis szót ejthet a politikát is érintő kérdésekről. „A szegények és a békéért való aggóság az evangéliumból fakad” – mondta el a politico.com honlapjának.

Idő előtt voksolhat Szerbia

R.T.
Publikálás dátuma
2015.08.28. 07:31
Vucic miniszterelnöknek az idő előtti voksolás mielőbbi kiírása az érdeke FORRÁS: YOUTUBE
Előrehozott választást rendezhetnek Szerbiában, akár már ebben az évben – vélekedik a szerb sajtó. Aleksandar Vucic a hét elején ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szeptemberben dönthetnek az idő előtti voksolás időpontjáról. A belgrádi kormány számára azonban most az IMF-vel való megállapodás a legfontosabb feladat. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis egy sor feltételt támaszt az 1,2 milliárd dolláros hitel folyósításához.

Hiába próbálkozik reformokkal Szerbia, a gazdaságot egyelőre nem sikerült új alapokra helyeznie Aleksandar Vucic kabinetjének. Pedig nem ártana eredményeket felmutatni, mert a miniszterelnök szavaiból az derül ki, hogy a kabinet idő előtti voksolás kiírására készül, amelyre akár már az idei évben sor kerülhet. Az előrehozott választás teóriáját erősíti az is, hogy a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) továbbra is messze a legnépszerűbb tömörülés Szerbiában, így továbbra is biztos többségre támaszkodhatna a parlamentben.

A kormány elvileg mindent megtehet, hiszen uralja a belpolitikát. A gazdaság irányítása szempontjából még sincs szabad keze. Kora tavasszal ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,2 milliárd eurós hitelt szavazott meg a rendkívül súlyos helyzetben lévő országnak, a pénz folyósítását azonban szigorú feltételekhez köti. Vucic a hitel folyósításakor azt közölte, hogy a döntés kedvező jelzés a befektetők számára is, akik nagyobb érdeklődést mutatnak majd Szerbia iránt. Ez azonban egyelőre nem történt meg.

Az IMF küldöttsége augusztus 20. óta vizsgálódik a szerb fővárosban, s próbál választ találni arra, hogy Vucicék valóban hajlandóak-e véghez vinni a szükséges intézkedéseket. A vizsgálódás szeptember 1-ig tart.

Mivel az SNS hatalma megőrzésére törekszik az esetleges idő előtti voksolás után is, ezért népszerű intézkedések bevezetésére törekszik. Kilátásba helyezte a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak növelését, ezt azonban nem teheti meg az IMF jóváhagyása nélkül. A belgrádi kabinet egyes illetékesei azt állították, hogy a valutaalap nem is kíván akadályt gördíteni az intézkedés elé. Ha azonban az IMF tényleg igent mond Vucicék terveire, nem mindegy, hogy az emelés milyen mértékű lesz. A kormány nyilván magasabb emelést akarna, de a siralmas gazdasági adatok miatt aligha lesz módja erre.

Dusan Vujovic pénzügyminiszter arról számolt be, hogy igen „konstruktív” tárgyalásokon vannak túl, s az IMF következő vizsgálódása idején, október környékén születhet döntés arról, mennyivel emelkedhetnek a bérek és a nyugdíjak, már ha emelkedhetnek egyáltalán. A kilátások ugyanis nem éppen kedvezőek. A belgrádi kormánynak mínusz 0,5 százalékra kellett módosítania az idei évre szóló GDP-előrejelzését, miközben korábban még fél százalékos növekedésből indult ki. A költségvetési hiány azonban alacsonyabb a vártnál.

Az IMF egyebek mellett a privatizáció felgyorsítását, strukturális reformokat várna el a kormánytól, de ez a folyamat is rendkívül lassan halad. Feltétel továbbá a veszteségesen működő gyárak bezárása is. Fontos kikötés az IMF részéről a vasúti közlekedés reorganizációja, vagyis az, hogy a kormány egyre kevesebb támogatásban részesítse az államvasutakat, annak is a teherszállítással foglalkozó részlegét. A B92 egyébként úgy értesült, az IMF azzal a feltétellel járulna hozzá a bérek és nyugdíjak emeléséhez, ha a kormány további 20 milliárd dinárral csökkentené a költségvetési kiadásokat.

Belgrád Vujovic pénzügyminiszter szerint a kormány minden feltételre rábólintott, ha azonban a Vucicék ígéretüknek megfelelően tényleg végrehajtják a reformokat, akkor biztosan csökkenni fog a kormány és a miniszterelnök népszerűsége. Kori Udovicki államigazgatási miniszter július végén azt állította, hogy az IMF azt akarja: két év alatt öt százalékkal csökkentsék az állami szférában dolgozók arányát, ami 70 ezer munkavállaló elbocsátását jelentené. Mint mondta, ezt a kormányzat túlzott elvárásnak tartja. Udovicki egyébként az év elején még azt közölte, hogy 2015-ben 9000-en kerülnek az utcára, a valós szám azonban ennél alighanem magasabb lesz.

Vucicéknak sietniük kell. Ha „csak” az említett adat felével, 35 ezer fővel karcsúsítanák a közszférát, már az is a kabinet népszerűségének jelentős visszaesését idézné elő. Már most vannak jelei annak, hogy a közvélemény egy része nehezen fogadja el: a költségvetést érintő döntéseknél megkerülhetetlen az IMF. A nyugdíjas-szakszervezet tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba emiatt, mert szerinte a bérek és az öregségi járulék emeléséről „kizárólag a demokratikusan megválasztott belgrádi kormány hivatott dönteni”.

Az idő előtti voksolás megrendezése ezért elengedhetetlennek tűnik a kabinet szempontjából. Vucic nemrégiben némiképp dölyfösen úgy foglalt állást, ha annyira idő előtti voksolást akar az ellenzék, akkor meg is kapja azt. Ezzel nem is annyira burkoltan arra utalt, hogy az ellenzéki Demokrata Pártnak semmi esélye sincs arra, hogy leváltsa a hatalomból az SNS-t, ami történetesen meg is felel a valóságnak. Az egykori kormánypártra ugyanis most mindössze 8-10 százalék adná a voksát, s nincs is esélye arra, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentősen emelje támogatóinak számát.

A szerb sajtó nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy már az idei végén az urnákhoz járulnak Szerbia polgárai. Szakértők azonban ezt nem tartják valószínűnek. Zoran Stojiljkovic, Politikai Tudományok Karának professzora a Magyar Szó napilapban azt valószínűsítette, hogy az idő előtti voksolást 2016 kora tavaszán rendezik majd meg. Úgy gondolja, azért sem törekszik a kabinet 2015-ös voksolásra, mert így óhatatlanul igazat adna az ellenzéknek, amely időről időre azt kifogásolja, hogy Szerbiában nem telik el év választások nélkül. Mint a szakértő elmondta, Vucic kiválóan ért a politikai marketinghez, ezt már a 2012-es, majd a legutóbbi, 2014-es parlamenti választás is igazolta. Úgy véli, hogy az ellenzék mai helyzete különösen rossz, nem egységes, ráadásul nem is tud alternatívát felmutatni a jelenlegi kormányzattal szemben.

A belgrádi Kurir szerint Vucic egy esetleges idő előtti voksolást arra is felhasznál majd, hogy megszabaduljon azoktól a minisztereitől, államtitkáraitól, állami cégek vezetőitől, akiknek elégedetlen a munkájával. A Kurir szerint Vucic saját párttársait sem kíméli majd. Akadnak ugyanis az államigazgatásban jócskán olyan személyek, akik a körülményekhez képest jól keresnek, de nem csinálnak lényegében semmit.

Vucic egyébként már korábban sem fogta vissza magát, ha az SNS egyes személyiségeinek bírálatáról volt szó. 2015 januárjában a kormányfő a Szerb Haladó Párt főbizottságának ülésén azt mondta, pártján belül is vannak felfuvalkodott, gőgös emberek. „Amikor kormányt alakítottunk, akkor azt mondtuk, nem tűrjük a gőgös, fennhéjazó magatartást, de továbbra is vannak köztünk olyanok, akik jobban szeretik megvillantani drága órájukat, mintsem munkájukkal kitűnni”, mondta akkor Vucic, hozzátéve, pártja minden tagjától elvárja a munkája iránti elkötelezettséget, akiknek pedig az nem tetszik, azoknak le is út, fel is út.

Szerb diplomáciai offenzíva

Aleksandar Vucic miniszterelnöktől megszokhattuk, hogy aktív külpolitikát folytat. Nem lesz ez másként az év hátralévő részében sem. A miniszterelnök szeptember közepén az Egyesült Államokba, ezt követően, októberben pedig Oroszországba és novemberben Kínába látogat. Elsősorban gazdasági jellegű megbeszélésekről lesz szó, küldöttségében több üzletember lesz jelen.



Válaszol: Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke

Publikálás dátuma
2015.08.28. 07:30

Szükség volt a helyesírási szabályzat módosítására?

Az MTA-nak van egy olyan szokása vagy szabálya, mely szerint harminc évenként új helyesírási kézikönyvet kell kiadni, az új kiadványt ebben a formájában ezen kívül szinte semmi nem indokolja. Továbbra sem sikerült többrétegű - szakmai, iskolai és általános - helyesírás szabályozást létrehozni. Összességében elégedetlenek vagyunk a változtatások mértékével, sokkal radikálisabb átalakításokra lenne szükség. A hegyek vajúdtak, végül egeret szültek.