Idén júniusban 6,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. E mögött a három nagy árucsoport eltérő dinamikája áll: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelem 9 százalékkal bővült.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a növekvő forgalom a foglalkoztatotti létszámra is pozitív hatást gyakorolt: a kiskereskedelemben a legalább 5 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásoknál közel 4400 fővel többen dolgoztak idén júniusban, mint egy évvel korábban, míg a betöltetlen álláshelyek száma az ágazatban meghaladta az 5500-at a július 20-i adatok szerint.
Az NGM most az éves adatokhoz ragaszkodik, holott nem hagyható figyelmen kívül az a majd' 3 ezer ember, akit ugyanebből a szektorból az év első 6 hónapjában elbocsátottak. Elsősorban a részmunkaidős nyugdíjasok, gyesen lévő kismamák és diákok veszítették el ezt a bevételi forrásukat. A munkaerő iránti igény pedig igen eltérő területi eloszlást mutat, ráadásul főleg szakképzett dolgozókat keresnek a cégek, akik közül viszont egyre többen külföldön vállalnak munkát.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői is úgy vélték, hogy részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bekötött elektronikus pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása magyarázza a folyamatosan erősödő kiskereskedelmi forgalomnövekedést.
Júniusban, de főleg április-májusban az élelmiszer kiskereskedelemben más termékcsoportokkal összehasonlítva még szolidabb volt a bővülés a vasárnapi zárva tartás bevezetése miatt. A friss adat már arra engedhet következtetni, hogy a lassulás átmeneti volt, a lakosság valószínűleg elkezdett alkalmazkodni a megváltozott nyitva tartásokhoz. A hipermarketek forgalmát is tükröző élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben ugyanis 4,1 százalékos volt a forgalomnövekedés júniusban a múlt évhez képest.
Az elemzők várakozása szerint, az év második felében is folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet továbbra is jelentős mértékben támogathat az üzemanyagárak zuhanása.
Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Népszavának elmondta, a növekedésnek vannak valódi összetevői is, mint a reáljövedelmek emelkedése, banki elszámoltatásokból adódó többlet bevétel. A szakember is egyetértett azzal, hogy a forgalombővülés egyik fontos ösztönzője az online kasszák kötelező bevezetése. A gazdaság fehérítésnek köszönhetően jelentősen növekedett a nyugtaadási fegyelem, ami a statisztikákban a forgalomnövekedéseként jelent meg, holott szinte lehetetlen megállapítani, hogy a bővülésben mekkora szerepet játszott a valódi növekedés és mekkorát az online pénztárgépek hatása. A kiskereskedelmi forgalom valós növekedését valószínűleg ősszel lehet majd lemérni, amikor a statisztikai adatokból kezd eltűnni az online kasszák hatása.
Udvardi Attila úgy vélte, a vasárnapi zárva tartás visszafoghatta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, de a hatását nehéz megbecsülni, mert az élelmiszer kereskedelemben a boltzár nem játszott különösebb szerepet.
A GKI kutatásvezetője arra is felhívta a figyelmet, ami az NGM közleményéből kimaradt: a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedésében számolni kell a gyenge forint és emiatt a növekvő bevásárlóturizmus hatásaival is. Ez jelentős tétel, de nehéz lenne hazai forrásnak tekinteni. A nyári hónapokban nagy számban - és nem csak bevásárlási céllal - idelátogató turisták is sokat lendítettek a forgalmon. Udvardi Attila más elemzőkkel egybecsengő véleménye szerint az idei év egészében hozzávetőlegesen 5-6 százalékos lehet kiskereskedelmi forgalom növekedése.
