A veterán marxista képviselő, Jeremy Corbyn azt mondta, ha ő lenne a Labour-pártvezér, nem az árnyékkormány, nem a parlamenti képviselők, hanem a párttagság határozná meg a Munkáspárt politikáját. A vitában a radikális baloldali honatya, aki gyakorta szavazott párttársai ellenében, azt is jelezte, az ellenzéki párt frakciójának a jövőben nem tenné kötelezővé, hogy egy közös álláspontot képviseljenek. Corbyn szerint ez lenne a párt demokratizálásának az útja.
Yvette Cooper és Andy Burnham, a pártvezetés által leginkább favorizált két jelölt egymással is élesen összevitatkozott. Cooper volt az egyedüli, aki védelmébe vette a korábbi Blair-Brown-kormányzatok gazdaságpolitikáját. Visszautasította azt a felvétést, hogy az akkori munkáspárti kormányzat lett volna felelős a pénzügyi válság kirobbanásáért. Corbyn bírálta legélesebben a New Labour teljesítményét, a munkáspárti kabinetek szerinte semmit nem tettek az egyenlőtlenségek csökkentéséért, s túl sok pénzt öntöttek a bankokba. A balos honatya azt mondta, ha ő lesz a pártvezér, bocsánatot kér azért, hogy a Labour támogatta az iraki háborút.
Corbyn a The Times hasábjain azt írta, hamis a beállítás, hogy szélsőbaloldali lenne, a növekedést és a szociális igazságosságot hangsúlyozó, pragmatikus politikát hirdet, így semmi ok a jelöltsége körül kialakult "hisztériára".
A The Independent című lapban közölt YouGov-felmérés szerint Jeremy Corbyn támogatói között vannak legtöbben a kékgalléros, dolgozó emberek, míg a New Labour irányvonalához legközelebb álló Liz Kendallt támogatják a leggazdagabb, a legmagasabb képzettségű munkáspárti hívek. Kendall, aki Cooper és Burnham mellett tagja volt Ed Miliband árnyékkormányának, haloványan szerepelt a vitában, s többen sürgetnék, hogy lépjen vissza a versenyből. A munkáspárti, illetve szakszervezeti tagság szeptember 10-ig küldheti vissza szavazatát, szeptember 12-én teszik közzé ki lesz a Labour új pártvezére.
