Folytatódik a gazdaság lassulása

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódik, a tavalyi 3,6 százalék után idén a nemzeti össztermék (GDP) 2,7, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.

A növekedési ütem főként a beruházások stagnálása, illetve visszaesése miatt csökken. Az idei második negyedévben az államháztartási hiány és az államadósság is növekedett, a külső egyensúly viszont kedvezően alakult, a defláció véget ért - összegzi a gazdaságkutató a fundamentumokat.

A világgazdasági folyamatokban is egyre több a bizonytalanság, ami közvetett módon hat a magyar gazdaságra. Például a kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül hat a hazai szereplőkre. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra.

A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amit az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezett. A GKI véleménye szerint nem szeptemberben, hanem később kell számítani az amerikai Fed kamatemelésére, így a devizaárfolyamokban nagy törés nem várható. Mivel az alapkamat várhatóan hosszan 1,35 százalékon marad, a következő hónapokban 310-315 forintos euróárfolyam várható - véli a gazdaságkutató.

Ellentmondásos a hazai gazdasági növekedés megítélése. A magyar gazdaság ugyan gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. Még szembeötlőbb, hogy a régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5 százalékkal bővült, a magyar ezzel szemben 3 százalék alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, és a mezőgazdaságban is elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.

A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6 százalék után idén akár 2,5 százalékkal bővül. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, május óta azonban újra tapasztalható - 0,6-04 százalékos - infláció. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.

Szerző
Témák
GDP GKI lassulás

Összekuszálták a brókercsődök szálait

Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:23
A kivételezett Quaestor-károsultak is elégedetlenek a kormány képmutató politikájával FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A brókerbotrány(ok) legfőbb tanulsága egyrészt, hogy a Buda-Cash és a Quaestor bebukásából politikai ügy lett, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a legfőbb felelősök ellen - több mint fél esztendő elteltével, még mindig - nem emeltek vádat. Másrészt a pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyeletet ellátó jegybank felelősségét senki nem vizsgálta. Végül a fideszes megszólalók - a jól bevált recept szerint - szocialista szálakat vélnek felfedezni ott is, ahol egyértelműen a jobbközép pártszövetséggel szoros kapcsolatot tartó csalók okoztak károkat.

Viszonylag rövid idő alatt három független, magyar befektetők tulajdonában lévő értékpapírkereskedő és pénzügyi szolgáltató cég volt kénytelen beszüntetni működését. A szakemberek szerint mégsem beszélhetünk arról, hogy az érintett cégek láncreakciószerű bedőlése valamelyik érdekcsoport összehangolt cselekedetének eredménye volna. Az sem feltételezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeleti működése hirtelen megjavult volna a 2014-2015-ös évek fordulóján, és sorra leplezte le értékpapírkereskedő cégek tulajdonosainak bűnös, a Buda-Cash esetében a másfél évtizedet is meghaladó, az ügyfeleket súlyosan megkárosító tevékenységét. Ilyesmiről szó sem volt, hiszen a Buda-Cash volt vezérigazgatója a leleplezéstől való félelmében önfeljelentést az MNB-nél.

A Quaestor alapító tulajdonos elnök-vezérigazgatója előbb Orbán Viktornak írt - a szándékait el nem érő - levelet arról, hogy a cégnél súlyos gondok vannak, és ennek megoldásához a - személyes barátjának tekintett - kormányfő segítségét. A miniszterelnök Tarsoly Csaba levelét jelzésnek vette, és azonnal intézkedett, hogy a minisztériumok és háttérintézményeinek államkötvényeit mentsék ki, mielőtt a Quaestor vezér által előrevetített csőd (a pénzintézeteknél ez egyet jelent a felszámolással!) bekövetkezik. Noha Orbán Viktor intézkedésével kétségtelenül az állami vagyon kimentésével gondoskodott arról, hogy a közvagyon kevésbé károsodjon, ugyanakkor - szakértői vélemények szerint - vélhetően megvalósította a bennfentes kereskedelem jogi tényállását. Olyan információ birtokában volt a miniszterelnök, amelyeket csak egy szűk csoporttal - a minisztériumokkal - osztott meg, s ezzel nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozta az ügyfelek népes seregét.

A Fidesz-nek a Quaestor-botrány kezelésével egyértelmű célja van, az, hogy a csaló, sikkasztó bűnözök kormánypárti kapcsolatait elleplezze. Akár azon az áron is, hogy egyfelől a szokásos kártérítési összegnél nagyobb mértékű kártalanításról hozzanak külön jogszabályt (Quaestor-törvényt). Másfelől pedig a részben fiktív törvények forgalomba hozatalában közreműködő Quaestor Hrurira céget végelszámolással szüntessék meg. Ez utóbbival azt a célt akarják elérni, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a Quaestor üzleti kapcsolatrendszere, amely a kormánypárt számára kínos lehet. Ugyanakkor a végelszámolás következtében a Hruriával - mint jogutód nélkül megszűnt céggel - szemben semmiféle kártérítési igényt a pórul járt ügyfelek ne nyújthassanak be.

A Quaestor-ügy azáltal is a kormánypárt által a közvélemény manipulálására szolgáló eszközzé vált, hogy - hosszú huzavona után - az Országgyűlés költségvetési bizottsága létrehozott egy albizottságot, amelynek a Fidesz - egy kormánypárti politikus elnöklete mellett - nem azt a feladatot szánja, hogy a brókerbotrány tényleges politikai felelőseit leleplezze. Ehelyett az albizottság szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot, 15-20 évet vizsgál, és arra az alaptalan vádra keres magyarázatot, hogy a Bajnai-kormány 2010 előtt miért lazította fel úgymond a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését. Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét, ugyanis a brókercégek gyakoribb vizsgálatát semmi sem gátolta. Jellemző ugyanakkor, hogy a Buda-Cash-nél korábban az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének munkatársai feltárták és szankcionálták az alapvető hiányosságokat, ám azt elmulasztották megnézni, hogy a hiányosságok korrigálására megszabott határidőket a brókercég betartotta-e. Vagyis a pénzügyi-számviteli területen általánosnak mondható utóellenőrzés elmaradt.

A politikai felelősséget vizsgáló albizottság csalárd módon azt tűzte ki feladatul, hogy kiderítse, "milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között." Ennek felvetése azért is álságos - vélik az ügyet jól ismerő szakértők -, mert korántsem a szocialista, sokkal inkább az Orbán-kormányok holdudvarának prominensei kerültek elsősorban közelebbi üzleti kapcsolatba a Quaestorral, részben közvetlenül, részben a Fidesz-pártszövetség által támogatott önkormányzataik révén. Megdőlt annak a kormányzati állításnak az igazságtartalma is , hogy a szocialista-kormányok alatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy olyan győri stadion-sportcsarnok-szálloda komplexumhoz (ETO Park) nyújtott hitelt, amellyel végeredményben az itt is tulajdonos Tarsoly Csabát támogatta. Az igazság ezzel szemben az, hogy a győri ETO Park, valóban olyan üzleti vállalkozásnak tűnt, mint az ország számos pontján már megvalósult, hasonló projekt, aminek hitelfelvételét ugyancsak támogatta a 100 százalékos állami tulajdonban lévő MFB. Az ETO Park nem azért jutott a felszámolás sorsára, mert ez egy rossz projekt, hanem azért, mert a Quaestor anyacégének csődje magával rántotta ezt a komplexumot is. Ezért a kormánypártoknak az a vádja, hogy ez egy 17 milliárd forintos csalássorozat, ne állja meg a helyét.

Az ellenzéki képviselők egyébként egy magasabb szintű, paritásos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolták, de a minél nagyobb nyilvánosságot kapó parlamenti fórum a kormánypártoknak nem volt ínyére. Jogosan vetette fel Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, hogy a vizsgálódást nem arra kell leszűkíteni, hogy melyik kormány hol hibázott, hanem sokkal tágabban kell vizsgálni ezt a témát - például a brókercégek kapcsolatait, felügyeleti hiányosságokat, jogszabályi környezetet, valamint azt is, hogy a befektetési szolgáltatók miként kezelik és miként kezelhetik az állami vagyont.

Attól viszont - kormánypárti sugallatra - óvakodik ez az albizottság, hogy a Quaestor mögötti offshore céghálót vizsgálja - erre Szelényi Zsuzsa, az Együtt - Korszakváltók Pártja színeiben politizáló független képviselő hívta fel a figyelmet.

A brókerbotrány során a Quaestornak kiemelt szerepet szán a kormány, miközben úgy tűnik megfeledkeznek a többi értékpapír-kereskedő cég igaz a Quaestorénál nagyságrendileg kisebb kárt elszenvedő károsultjairól. Holott a becsődölt legrégebbi brókercég, a Buda-Cash és a hozzákapcsolódó regionális bankcsoport károsultjainak száma, és a bennragadt befektetések és megtakarítások önmagában is meghaladják a korábban bedőlt brókercégek által okozott összes kárt. Emellett még ott van a jóval kisebb méretű Hungária Értékpapír Zrt. felszámolása, és az ugyancsak a befektetési üzletág hírnevét károsító, karcagi K-Mentor cég "Marcsikája" által okozott megkárosítások ügye is.

A felszámolói- és sajtóhírek alapján úgy tetszik, "mindent a quaestorosok" kapnak, magasabb kártalanítási összeget, kiemelt ügyintézést. Ám ez koránt sincs így, amit bizonyít, hogy a Tarsoly Csabához és családjához köthető cég károsultjai szintén elégedetlenek, és ennek egymást követő demonstrációikon rendszeresen hangot is adnak.

Elégedetlenek a kártalanítással
Nem véletlen, hogy, mindenki, aki a Quaestor Értékpapír Zrt. ügyfele volt korábban, most elégedetlen, és számosan a jogaikat szeretnék érvényesíteni - mondta lapunknak Stefánkovits Ildikó. A Quaestor károsultak érdekeit képviselő ügyvéd álláspontja szerint mindazoknak az ügyfeleknek, akiknek Quaestor kötvénye vagy egyéb értékpapírja volt, elsősorban a Quaestor kárrendezési alappal, illetve a felszámolóval van baja. Ugyanis sokaknak nem fizetik ki teljes mértékben a pénzét, arra hivatkozva, hogy nem fiktív, hanem valós kötvényük volt, ami után állítólag nem jár kártérítés. Nyilván a károsultak közül mindenki teljes kártalanítást és kárrendezést szeretne kapni.
Az eddigi kifizetések nem Quaestor-törvény, hanem egy korábbi - 2001-es Beva-törvény alapján történt. Az eddigi kártalanítás nyomokban sem hasonlít arra, amit a Quaestor-törvény értelmében végre kellene hajtani - állapította meg az ügyvédnő, és bejelentette: rövid időn belül pert vagy pereket indítanak. További anomáliát is megemlített Stefánkovits Ildikó: a tulajdonosoknak az egyéb értékpapírjaikhoz már hozzá kellett volna jutniuk - mint amilyenek a hazai és külföldi részvények is -, de nem ez történt meg, ezek továbbra is a felszámolónál vannak. A felszámolónak a hitelezői választmányt is össze kellett volna hívnia, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezők státusza világossá válik, ha kiosztotta az ügyfélvagyonokat, értékpapírokat, ennek július 6-ig be kellett volna fejeződnie, ehhez képest nem történt semmi – mondta a károsultak ügyvédje.

Szerző

Áremelés vagy trükközés jön

Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:21
A gáztározók feltöltéséről a fűtési idény kezdetéig kell gondoskodni FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nemcsak véget érhet a kormány rezsiharca a várható uniós döntések miatt, de a háztartási energiaszolgáltatás árának emelésére, vagy újabb trükkökre kényszerülhet az állami közműszolgáltató. Az alacsony szénhidrogénárak ugyan adnak némi mozgásteret az államnak, de így is tízmilliárdos nagyságrendű költségek jelentkezhetnek a központosított földgázszolgáltató cégnél.

Végleg véget vethet a kormányzat rezsicsökkentő buzgalmának az a brüsszeli döntés, amely több tízmilliárdos költség növekedést jelenthet az államosított lakossági energia szolgáltatónak, az Első Nemzeti Közműszolgáltatónak (ENKSZ). Az Európai Bizottság (EB) ősszel dönthet arról, hogy nem lehet különbség a lakossági, vagy egyetemes és a szabadpiaci, azaz a vállalati energiaszolgáltatás rendszerhasználati díja között. Jelenleg a lakossági ágazatban sokkal alacsonyabb a rendszerhasználati díj, mint a vállalati szférában.

Egyes becslések szerint önmagában ez a tétel nagyjából 40 milliárd forintot tehet ki, ami a lakosság földgázfogyasztási költésének mintegy 10 százaléka. Jelenleg 3 millió a lakossági és 3500 a jelentősebb szabad piaci fogyasztók száma.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a Népszavának megjegyezte, nagyon valószínű, hogy az Európai Bizottság (EB) nemcsak a rendszerhasználati díj egységesítése, hanem a szolgáltatók egyéb költségeinek, például a közműadó költségként való elismertetéséről is dönthet.

Az MSZP ezzel kapcsolatban közleményében úgy fogalmazott, hogy a Fidesz "visszafizetteti az emberekkel a rezsicsökkentés árát, mivel a közműszámlákra hamarosan visszakerül a rendszerhasználati díj és a közműadó". Ezt pedig mindenképp az emberek fizetik meg, hisz vagy áremelés jön, vagy pedig a nemzeti közműcég nyeli le a veszteséget, amit a magyar adófizetők pénzéből finanszíroznak.

Az Együtt szerint a rezsicsökkentés azért bukott el, mert eleve hazugságon alapult. Létező költségeket nem lehet eltüntetni, a varázslat a Fidesznek sem sikerülhetett.

Hegedűs Miklós is úgy vélte, a rendszerhasználati díj különbsége nehezen védhető, hiszen az olcsóbb lakossági díj burkolt állami támogatásnak minősül. A közműadó nevű közterhet a szolgáltatók eleve igazságtalannak tartották, hiszen a vezetékekre méterenként kirótt 125 forint éppen azokat sújtotta leginkább, akik a legtöbbet áldoztak a magyarországi energiahálózat kiépítéséért, bővítéséért. Csak a földgázszolgáltatóknak évi 13-15 milliárd forintos olyan költsége keletkezett, amit a kormányzat az országgyűlésben elfogadtatott jogszabályokkal nem ismert el, vagyis a cégek nem számolhatták el. Egyebek mellett az ilyen intézkedések miatt is váltak veszteségessé és adták vissza sorban az egyetemes szolgáltatói jogosítványukat. Ma már az állami Főgáz az egyetlen jelentős lakossági földgáz szolgáltató.

A kormány arra spekulálhat, hogy ha Brüsszel döntése nyomán emelni kell a lakossági díjakat, illetve legalább a szolgáltatás költségeinek egy részét elismerteti, azt nem kell továbbhárítani a fogyasztókra, mert az energiahordozók ára az előrejelzések szerint még jó ideig nyomott marad. Az orosz földgáz 1 000 köbméterének ára 500 dollárról 240-250 dollárra zuhant.

Hegedűs Miklós megjegyezte, hogy az átláthatatlan beszerzési és árazási struktúra miatt jelenleg nagyon nehéz megállapítani mi a hazai lakossági földgáz, illetve villamosenergia szolgáltatás valós költsége. A saját maga teremtett helyzet miatt még a kormányt is érheti kellemetlen meglepetés.

Érdekes helyzetet adódhat abból, ha Brüsszel elismerteti a szolgáltatók költségeit a kormánnyal. Ugyanis a lakossági energiaszolgáltatói hálózatok a multi cégek tulajdonában maradtak, tehát például a rendszerhasználati díjat ezeknek a vállalatoknak a számlájára kell majd utalnia az állami Főgáznak, illetve a tulajdonos ENKSZ-nek. Nagy kérdés, hogy ezt a költséget a non profit cég miből teremti majd elő. Elvileg csak a fogyasztói díjakból termelhetné ki, ez pedig rezsi áremelést jelentene.

A közműadót eltörlése részben kompenzálhatja a költségek emelkedését, de a keletkező több tízmilliárdos lyuk a költségvetésben újabb gondokat generál. Elképzelhető az is, hogy a kormány például beruházások támogatásának ürügyén nyithat forrásokat az állami megaszolgáltatónak, csakhogy ez is bújtatott állami támogatásnak minősülhet és újabb eljárás indulhat Magyarország ellen. Ám az uniós döntések rendszerint elhúzódnak, így nem kizárt, hogy az Orbán kabinet a 2018-as választásokon még egyszer megpróbálkozhat a rezsiharc eredményeinek kommunikálásával.

Van is gáz meg nincs is
A magyar földgáztárolókban jelenleg 2,25 milliárd köbméternyi gáz van az ilyenkor szokásos átlagos 3-3 és fél milliárd köbméter helyett. Ez a teljes tárolókapacitás, a 6 milliárd köbméter egyharmada. Ezen felül még nagyjából 1 milliárd köbméter biztonsági tartalékra lenne szükség egyes szakértők szerint. Ausztriában 54, Csehországban pedig 75 százalékos a tárolók töltöttsége.
A Népszavának nyilatkozó iparági szakember szerint azért töltik föl általában április-október között a tárolókat, mert ebben az időszakban jelentősen csökken a kereslet, így olcsóbban lehet földgázhoz jutni. Télen drágább a "molekula", ráadásul ha kemény fagyok jönnek, a kínálat is alaposan megcsappan - figyelmeztetett a szakember. Szélsőséges esetben akár gondok lehetnek a gázellátásban is.
Egy másik szakértő szerint viszont nem kell tartani gázhiánytól, hiszen nagy mértékben visszaesett a hazai fogyasztás is. A csúcsidőszakban évi 14 milliárd köbméter használt fel Magyarország, ez mára átlagosan 8,5-9 milliárdra zsugorodott.A szakértő úgy vélte, fölösleges pénzkidobás volt az E.ON tározóit az államnak megvásárolnia százmilliárdokért, mert a 6 milliárd köbméteres kapacitás jelentős része kihasználatlan marad, miközben a fenntartás költségei állandóak.
A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy tarthatatlan az a gyakorlat, hogy nem lehet megismerni az orosz-magyar földgázszerződés részleteit, miközben közpénzekről van szó. Az átláthatatlan viszonyok miatt elképzelhető, hogy az orosz fél látszólag kedvező gázárakat ajánl, de azt valahol - lásd a drágább orosz metrófelújítási ajánlat elfogadását, vagy Paks II. esetét - visszaveszi.

Szerző