Összekuszálták a brókercsődök szálait

A brókerbotrány(ok) legfőbb tanulsága egyrészt, hogy a Buda-Cash és a Quaestor bebukásából politikai ügy lett, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a legfőbb felelősök ellen - több mint fél esztendő elteltével, még mindig - nem emeltek vádat. Másrészt a pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyeletet ellátó jegybank felelősségét senki nem vizsgálta. Végül a fideszes megszólalók - a jól bevált recept szerint - szocialista szálakat vélnek felfedezni ott is, ahol egyértelműen a jobbközép pártszövetséggel szoros kapcsolatot tartó csalók okoztak károkat.

Viszonylag rövid idő alatt három független, magyar befektetők tulajdonában lévő értékpapírkereskedő és pénzügyi szolgáltató cég volt kénytelen beszüntetni működését. A szakemberek szerint mégsem beszélhetünk arról, hogy az érintett cégek láncreakciószerű bedőlése valamelyik érdekcsoport összehangolt cselekedetének eredménye volna. Az sem feltételezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeleti működése hirtelen megjavult volna a 2014-2015-ös évek fordulóján, és sorra leplezte le értékpapírkereskedő cégek tulajdonosainak bűnös, a Buda-Cash esetében a másfél évtizedet is meghaladó, az ügyfeleket súlyosan megkárosító tevékenységét. Ilyesmiről szó sem volt, hiszen a Buda-Cash volt vezérigazgatója a leleplezéstől való félelmében önfeljelentést az MNB-nél.

A Quaestor alapító tulajdonos elnök-vezérigazgatója előbb Orbán Viktornak írt - a szándékait el nem érő - levelet arról, hogy a cégnél súlyos gondok vannak, és ennek megoldásához a - személyes barátjának tekintett - kormányfő segítségét. A miniszterelnök Tarsoly Csaba levelét jelzésnek vette, és azonnal intézkedett, hogy a minisztériumok és háttérintézményeinek államkötvényeit mentsék ki, mielőtt a Quaestor vezér által előrevetített csőd (a pénzintézeteknél ez egyet jelent a felszámolással!) bekövetkezik. Noha Orbán Viktor intézkedésével kétségtelenül az állami vagyon kimentésével gondoskodott arról, hogy a közvagyon kevésbé károsodjon, ugyanakkor - szakértői vélemények szerint - vélhetően megvalósította a bennfentes kereskedelem jogi tényállását. Olyan információ birtokában volt a miniszterelnök, amelyeket csak egy szűk csoporttal - a minisztériumokkal - osztott meg, s ezzel nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozta az ügyfelek népes seregét.

A Fidesz-nek a Quaestor-botrány kezelésével egyértelmű célja van, az, hogy a csaló, sikkasztó bűnözök kormánypárti kapcsolatait elleplezze. Akár azon az áron is, hogy egyfelől a szokásos kártérítési összegnél nagyobb mértékű kártalanításról hozzanak külön jogszabályt (Quaestor-törvényt). Másfelől pedig a részben fiktív törvények forgalomba hozatalában közreműködő Quaestor Hrurira céget végelszámolással szüntessék meg. Ez utóbbival azt a célt akarják elérni, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a Quaestor üzleti kapcsolatrendszere, amely a kormánypárt számára kínos lehet. Ugyanakkor a végelszámolás következtében a Hruriával - mint jogutód nélkül megszűnt céggel - szemben semmiféle kártérítési igényt a pórul járt ügyfelek ne nyújthassanak be.

A Quaestor-ügy azáltal is a kormánypárt által a közvélemény manipulálására szolgáló eszközzé vált, hogy - hosszú huzavona után - az Országgyűlés költségvetési bizottsága létrehozott egy albizottságot, amelynek a Fidesz - egy kormánypárti politikus elnöklete mellett - nem azt a feladatot szánja, hogy a brókerbotrány tényleges politikai felelőseit leleplezze. Ehelyett az albizottság szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot, 15-20 évet vizsgál, és arra az alaptalan vádra keres magyarázatot, hogy a Bajnai-kormány 2010 előtt miért lazította fel úgymond a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését. Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét, ugyanis a brókercégek gyakoribb vizsgálatát semmi sem gátolta. Jellemző ugyanakkor, hogy a Buda-Cash-nél korábban az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének munkatársai feltárták és szankcionálták az alapvető hiányosságokat, ám azt elmulasztották megnézni, hogy a hiányosságok korrigálására megszabott határidőket a brókercég betartotta-e. Vagyis a pénzügyi-számviteli területen általánosnak mondható utóellenőrzés elmaradt.

A politikai felelősséget vizsgáló albizottság csalárd módon azt tűzte ki feladatul, hogy kiderítse, "milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között." Ennek felvetése azért is álságos - vélik az ügyet jól ismerő szakértők -, mert korántsem a szocialista, sokkal inkább az Orbán-kormányok holdudvarának prominensei kerültek elsősorban közelebbi üzleti kapcsolatba a Quaestorral, részben közvetlenül, részben a Fidesz-pártszövetség által támogatott önkormányzataik révén. Megdőlt annak a kormányzati állításnak az igazságtartalma is , hogy a szocialista-kormányok alatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy olyan győri stadion-sportcsarnok-szálloda komplexumhoz (ETO Park) nyújtott hitelt, amellyel végeredményben az itt is tulajdonos Tarsoly Csabát támogatta. Az igazság ezzel szemben az, hogy a győri ETO Park, valóban olyan üzleti vállalkozásnak tűnt, mint az ország számos pontján már megvalósult, hasonló projekt, aminek hitelfelvételét ugyancsak támogatta a 100 százalékos állami tulajdonban lévő MFB. Az ETO Park nem azért jutott a felszámolás sorsára, mert ez egy rossz projekt, hanem azért, mert a Quaestor anyacégének csődje magával rántotta ezt a komplexumot is. Ezért a kormánypártoknak az a vádja, hogy ez egy 17 milliárd forintos csalássorozat, ne állja meg a helyét.

Az ellenzéki képviselők egyébként egy magasabb szintű, paritásos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolták, de a minél nagyobb nyilvánosságot kapó parlamenti fórum a kormánypártoknak nem volt ínyére. Jogosan vetette fel Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, hogy a vizsgálódást nem arra kell leszűkíteni, hogy melyik kormány hol hibázott, hanem sokkal tágabban kell vizsgálni ezt a témát - például a brókercégek kapcsolatait, felügyeleti hiányosságokat, jogszabályi környezetet, valamint azt is, hogy a befektetési szolgáltatók miként kezelik és miként kezelhetik az állami vagyont.

Attól viszont - kormánypárti sugallatra - óvakodik ez az albizottság, hogy a Quaestor mögötti offshore céghálót vizsgálja - erre Szelényi Zsuzsa, az Együtt - Korszakváltók Pártja színeiben politizáló független képviselő hívta fel a figyelmet.

A brókerbotrány során a Quaestornak kiemelt szerepet szán a kormány, miközben úgy tűnik megfeledkeznek a többi értékpapír-kereskedő cég igaz a Quaestorénál nagyságrendileg kisebb kárt elszenvedő károsultjairól. Holott a becsődölt legrégebbi brókercég, a Buda-Cash és a hozzákapcsolódó regionális bankcsoport károsultjainak száma, és a bennragadt befektetések és megtakarítások önmagában is meghaladják a korábban bedőlt brókercégek által okozott összes kárt. Emellett még ott van a jóval kisebb méretű Hungária Értékpapír Zrt. felszámolása, és az ugyancsak a befektetési üzletág hírnevét károsító, karcagi K-Mentor cég "Marcsikája" által okozott megkárosítások ügye is.

A felszámolói- és sajtóhírek alapján úgy tetszik, "mindent a quaestorosok" kapnak, magasabb kártalanítási összeget, kiemelt ügyintézést. Ám ez koránt sincs így, amit bizonyít, hogy a Tarsoly Csabához és családjához köthető cég károsultjai szintén elégedetlenek, és ennek egymást követő demonstrációikon rendszeresen hangot is adnak.

Elégedetlenek a kártalanítással

Nem véletlen, hogy, mindenki, aki a Quaestor Értékpapír Zrt. ügyfele volt korábban, most elégedetlen, és számosan a jogaikat szeretnék érvényesíteni - mondta lapunknak Stefánkovits Ildikó. A Quaestor károsultak érdekeit képviselő ügyvéd álláspontja szerint mindazoknak az ügyfeleknek, akiknek Quaestor kötvénye vagy egyéb értékpapírja volt, elsősorban a Quaestor kárrendezési alappal, illetve a felszámolóval van baja. Ugyanis sokaknak nem fizetik ki teljes mértékben a pénzét, arra hivatkozva, hogy nem fiktív, hanem valós kötvényük volt, ami után állítólag nem jár kártérítés. Nyilván a károsultak közül mindenki teljes kártalanítást és kárrendezést szeretne kapni.

Az eddigi kifizetések nem Quaestor-törvény, hanem egy korábbi - 2001-es Beva-törvény alapján történt. Az eddigi kártalanítás nyomokban sem hasonlít arra, amit a Quaestor-törvény értelmében végre kellene hajtani - állapította meg az ügyvédnő, és bejelentette: rövid időn belül pert vagy pereket indítanak. További anomáliát is megemlített Stefánkovits Ildikó: a tulajdonosoknak az egyéb értékpapírjaikhoz már hozzá kellett volna jutniuk - mint amilyenek a hazai és külföldi részvények is -, de nem ez történt meg, ezek továbbra is a felszámolónál vannak. A felszámolónak a hitelezői választmányt is össze kellett volna hívnia, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezők státusza világossá válik, ha kiosztotta az ügyfélvagyonokat, értékpapírokat, ennek július 6-ig be kellett volna fejeződnie, ehhez képest nem történt semmi – mondta a károsultak ügyvédje.