Előfizetés

Jövőre kevesebb lehet a beruházás

Az elemzőket alaposan meglepte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn arról adott számot, hogy a hazai beruházások a második negyedévben 5,7 százalékos növekedtek, a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A meglepetés annak tulajdonítható, hogy az első negyedévben még majd' négy százalékos visszaesésről számolhattak be a statisztikusok. A mostani növekedés azonban meglehetősen kiegyenlítetlen. 

A számottevő nemzetgazdasági ágak közül az építési beruházások 10,1, ezzel szemben a húzóágazatnak számító gépberuházások mindössze 0,5 bővültek az előző esztendő azonos időszakához képest. Viszont, ha csak a második negyedévet tekintjük, akkor a beruházások negyedét adó feldolgozóiparban 7,1 százalékkal, az építőiparban 5,5 százalékkal, míg a mezőgazdaságban 28,8 százalékkal csökkentek a beruházások a tavalyi második negyedévvel összevetve. A kereskedelem is 7,2 százalékkal kisebb fejlesztési teljesítményről számolt be, mint egy évvel korábban. A jellemzően kis beruházási kapacitású pénzügyi, biztosítási szektor beruházásai is tovább zsugorodtak. Mindez nem túl kedvező előjel az esztendő egészét tekintve, különösen, hogy a gazdaságkutatók is mérsékeltebb növekedésre számítanak idén és jövőre.

Az elmúlt egy-két negyedév tendenciái alapján látható volt, hogy lehetnek visszaesést mutató területek, például a feldolgozóipar egy részénél - értékelte a friss beruházási adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy ezeken a területeken jellemzően korábban jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre, amely most kezd felfutni. Arra is felhívta azonban a figyelmet a szakember, hogy az európai uniós források lehívása, az infrastrukturális beruházások az idén még lendületet adnak a beruházásoknak, kérdés viszont, hogy ez hosszú távon mennyire tud fennmaradni. A kormány próbál intézkedéseket tenni, például hamarabb írják ki az új költségvetési periódus pályázatait, de ezt nem lehet annyira felpörgetni, hogy a jövő év elejétől ne legyen visszaesés ezen a területen - vélekedett Németh Dávid.

Kapcsolódó
Fontos adatok jönnek a KSH-tól

Indulhat a magáncsőd

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:22
A kormányzati és jegybanki intézkedések sem képesek a hitelfelvételi kedvet fokozni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A bankszektorra kivetett "büntető" adók miatt elmaradt beruházások értéke 2015-től már meghaladja az így befolyt összegeket. A kormány kapkodva elkészített magáncsőd törvénye pedig szinte bizonyosan több módosításra szorul majd.

Ezermilliárd forintos nagyságrendben kényszerült a hazai pénzügyi rendszer többlet terhet vállalni az elmúlt 5 évben a különadó fizetés kötelezettség miatt. Nagyjából szintén ezermilliárdos kiadást jelentett a bankoknak az ügyfelekkel való elszámolás - válaszolta a Népszava kérdésére Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a szervezet hétfői háttérbeszélgetésén. Továbbra is fenntartja a szövetéség azt az álláspontját, akár az árfolyamrés, akár a szerződés módosítás kapcsán, hogy korábban is megfeleltek a bankrendszer szereplői a törvényi előírásoknak.

Nehéz elképzelni, hogy egy egész szektor kollektíven félreérti a szabályokat - jegyezte meg a Bankszövetség alelnöke. A jelzálogalapú devizahiteles mentőcsomagok is nagyjából félmilliárd forintjába kerültek a pénzintézeteknek, vagyis összesen 2 500 milliárd extra befizetést teljesítettek.

Ha ezeket a közvetlen terheket kihelyezhették volna a bankok hitelekbe, az így generált beruházások értéke mára meghaladná a bankrendszert sújtó terhek nagyságát - említette Kovács Levente a szövetség főtitkára. Így 2015 fordulópontnak tekinthető, amikor a bankszektor meggyöngítése miatt elmaradt beruházásoknak a GDP-re gyakorolt hatása meghaladja az állam bankszektorból származó bevételeit.

Ezt támasztja alá az MNB ugyancsak tegnapi beszámolója is: a háztartások hitelállománya - szezonálisan kiigazítva - 25,7, a nyers adatok szerint 20,7 milliárd forinttal csökkent júliusban, a forinthitelek 11,5 milliárd forintos, valamint a devizahitelek 9,2 milliárd forintos csökkenésének eredőjeként. Ebben az a meglepő, hogy a forintosítás ellenére sem növekedett a forint hitelek állománya, és az is, hogy a devizahiteleké nagyobb mértékben csökkent, mint a forinthiteleké. A vállalati hitelezést pedig a Növekedési Hitelprogram sem tudta igazán fellendíteni.

Témája volt a Bankszövetség tájékoztatójának a magáncsőd bevezetése is. A rendeletek folyamatosan jelennek meg, így például az egyik tegnap nyilvánosságra került jogszabály alapján ma már tanácsokat kellene adniuk a banki ügyintézőknek a hozzájuk forduló ügyfeleknek. A szövetség vezetői kifejtették, hisznek a koncepcióban, s szerintük első körben 25 ezren, de hosszabb távon akár 40 ezren is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Becsei András szerint azonban a külföldi példák alapján Magyarországon is évekbe telhet, mire kialakul egy működőképes gyakorlat. Alapfeltétel azonban, hogy az ügyfél együttműködjön, hiszen vagyonfelügyelő és a hitelező bank is segít abban, hogy a többi hitelezővel - adóhatóság, parkolási társaság, közműszolgáltató - folyamatosan egyeztessen. Végső soron a rendszer a felek kölcsönös együttműködésére épül.

Kovács Levente szerint "elsietett és nem kellően megalapozott" ugyan a magáncsőd bevezetése, de a Bankszövetség továbbra is egyeztet a kormánnyal. Rövid volt az idő, így csak reménykedni lehet abban, hogy jól működő rendszert sikerült létrehozni. Szinte biztos, hogy módosításokra lesz szükség - közölte Kovács Levente.

A főtitkár szerint a rászoruló - és csak a rászoruló - családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, és túlzónak vélte a 60 milliós felső határt a hazai magáncsőd intézményében, miközben az átlag tartozás összege 10-15 millió forint.

Kovács Levente azt is bejelentette, hogy a gazdasági tárca szeptemberben a parlament elé terjesztheti a gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról szóló jogszabályt, a jegybank pedig biztosította a forintosításhoz szükséges devizát piaci áron. A bankok a velük kapcsolatban álló lízingcégek számára is megvásárolták a forintosításhoz szükséges devizát.

Speciális szabályozásra van szükség a forintban fixált törlesztőrészletek esetén, mert ezek az elmúlt években nem változtak, vagyis reálértéken folyamatosan csökkentek, a futamidő pedig egyre inkább kitolódott. Az ésszerű határ a 10-12 év lenne, ami esetenként a törlesztőrészlet emelését jelentheti.

Indulhat a magáncsőd

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:22
A kormányzati és jegybanki intézkedések sem képesek a hitelfelvételi kedvet fokozni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A bankszektorra kivetett "büntető" adók miatt elmaradt beruházások értéke 2015-től már meghaladja az így befolyt összegeket. A kormány kapkodva elkészített magáncsőd törvénye pedig szinte bizonyosan több módosításra szorul majd.

Ezermilliárd forintos nagyságrendben kényszerült a hazai pénzügyi rendszer többlet terhet vállalni az elmúlt 5 évben a különadó fizetés kötelezettség miatt. Nagyjából szintén ezermilliárdos kiadást jelentett a bankoknak az ügyfelekkel való elszámolás - válaszolta a Népszava kérdésére Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a szervezet hétfői háttérbeszélgetésén. Továbbra is fenntartja a szövetéség azt az álláspontját, akár az árfolyamrés, akár a szerződés módosítás kapcsán, hogy korábban is megfeleltek a bankrendszer szereplői a törvényi előírásoknak.

Nehéz elképzelni, hogy egy egész szektor kollektíven félreérti a szabályokat - jegyezte meg a Bankszövetség alelnöke. A jelzálogalapú devizahiteles mentőcsomagok is nagyjából félmilliárd forintjába kerültek a pénzintézeteknek, vagyis összesen 2 500 milliárd extra befizetést teljesítettek.

Ha ezeket a közvetlen terheket kihelyezhették volna a bankok hitelekbe, az így generált beruházások értéke mára meghaladná a bankrendszert sújtó terhek nagyságát - említette Kovács Levente a szövetség főtitkára. Így 2015 fordulópontnak tekinthető, amikor a bankszektor meggyöngítése miatt elmaradt beruházásoknak a GDP-re gyakorolt hatása meghaladja az állam bankszektorból származó bevételeit.

Ezt támasztja alá az MNB ugyancsak tegnapi beszámolója is: a háztartások hitelállománya - szezonálisan kiigazítva - 25,7, a nyers adatok szerint 20,7 milliárd forinttal csökkent júliusban, a forinthitelek 11,5 milliárd forintos, valamint a devizahitelek 9,2 milliárd forintos csökkenésének eredőjeként. Ebben az a meglepő, hogy a forintosítás ellenére sem növekedett a forint hitelek állománya, és az is, hogy a devizahiteleké nagyobb mértékben csökkent, mint a forinthiteleké. A vállalati hitelezést pedig a Növekedési Hitelprogram sem tudta igazán fellendíteni.

Témája volt a Bankszövetség tájékoztatójának a magáncsőd bevezetése is. A rendeletek folyamatosan jelennek meg, így például az egyik tegnap nyilvánosságra került jogszabály alapján ma már tanácsokat kellene adniuk a banki ügyintézőknek a hozzájuk forduló ügyfeleknek. A szövetség vezetői kifejtették, hisznek a koncepcióban, s szerintük első körben 25 ezren, de hosszabb távon akár 40 ezren is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Becsei András szerint azonban a külföldi példák alapján Magyarországon is évekbe telhet, mire kialakul egy működőképes gyakorlat. Alapfeltétel azonban, hogy az ügyfél együttműködjön, hiszen vagyonfelügyelő és a hitelező bank is segít abban, hogy a többi hitelezővel - adóhatóság, parkolási társaság, közműszolgáltató - folyamatosan egyeztessen. Végső soron a rendszer a felek kölcsönös együttműködésére épül.

Kovács Levente szerint "elsietett és nem kellően megalapozott" ugyan a magáncsőd bevezetése, de a Bankszövetség továbbra is egyeztet a kormánnyal. Rövid volt az idő, így csak reménykedni lehet abban, hogy jól működő rendszert sikerült létrehozni. Szinte biztos, hogy módosításokra lesz szükség - közölte Kovács Levente.

A főtitkár szerint a rászoruló - és csak a rászoruló - családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, és túlzónak vélte a 60 milliós felső határt a hazai magáncsőd intézményében, miközben az átlag tartozás összege 10-15 millió forint.

Kovács Levente azt is bejelentette, hogy a gazdasági tárca szeptemberben a parlament elé terjesztheti a gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról szóló jogszabályt, a jegybank pedig biztosította a forintosításhoz szükséges devizát piaci áron. A bankok a velük kapcsolatban álló lízingcégek számára is megvásárolták a forintosításhoz szükséges devizát.

Speciális szabályozásra van szükség a forintban fixált törlesztőrészletek esetén, mert ezek az elmúlt években nem változtak, vagyis reálértéken folyamatosan csökkentek, a futamidő pedig egyre inkább kitolódott. Az ésszerű határ a 10-12 év lenne, ami esetenként a törlesztőrészlet emelését jelentheti.